Képviselőházi napló, 1872. V. kötet • 1873. február 22–márczius 8.

Ülésnapok - 1872-103

103. országos ülés márczius 8. 1873. 237 most azon kérdés iránt határozni, melyet a pénzügyi bizottság vetett föl és Majthényi t. képviselő ur egy elleninditványnyal támadott meg, tudniillik, hogy az imént megszavazott összegek itt maradjanak-e a rendkívüli szükségletben, vagy áttétessenek — mi­ként a pénzügyi bizottság javasolja — a rendesek rovatába. Fölhívom tehát azon képviselő urakat, kik a pénzügyi bizottság javaslatát fogadják el, vagyis akik az ezen czimnél megszavazott összeget a ren­des költségvetésbe kívánják áttétetni: méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja a pénz­ügyi bizottság indítványát. Wächter Frigyes jegyző (olvassa az unitariai és az izraelita vallásúak egyházára elő­irányzott összegeket, melyekre nézve a pénzügyi bizottság véleménye észrevétel nélkül elfog adtatik, olvassa to­vábbá) : A brassói gynmasram részére 4000 frt. Kautz Gyula a pénzügyi bi­zottság' előadéjas A brassói román gymna­sium részére államsegélyül előirányzott 4000 forin­tot a bizottság elfogadásra ajánlja; a tételt magát pedig a rendes költségek osztályába tartja áthelye­zendőnek. Boncs Döme: Tisztelt ház! Ezen tételre nézve kívánok egy határozati javaslatot beadni; nem fogok visszaélni a ház szabályaival, mert határozati javaslaton szorosan összefügg ezen tétellel. Ismerem, tisztelt ház, azon nehézségeket, amelyek a brassói román gymnasium segélyezésének kérdésével össze­függésben vannak és épen azért, mert ezen nehéz­ségeket ismerem, őszintén kell megvallanom, hogy egészen biztosnak, majdnem bizonyosnak hittem si­kerét és eredményét a pénteki ülésben előterjesztett azon határozati javaslatomnak, melyben az államtól kértein a román gymnasiuniok íölállittatását: sikerét hittem azért, mert azt nem kellett egyébbel indo­kolnom, mint magával az élő törvénynyel, mert az a törvények világos rendeletein alapszik ; de annál fájdalmasabban esett el nem fogadása, mert arról vol­tam kénytelen meggyőződni, hogy azon kérdések­ben, melyek a románok művelődésére vonatkoznak, még akkor sem boldogulhatunk, ha egészen a tör­vény alapjára állunk. De fájdalmasan esett azért is, tisztelt ház, mert méltóztassanak elhinni, hogy azon öntudat, azon intentió. amelyből kifolyólag én ezen törvényja­vaslatot beadtam, nemcsak nemzetiségi volt, hanem hazafias is. Én, tisztelt ház, a román ifjakat nemcsak a nemzetiségnek, hanem az államnak, a hazának aka­rom nevelni; nekem legalább mindekkoráig és je­lenleg is ez az irányelvem; de miután már tisztelt ház, pénteki határozati javaslatom nem lett elfo­gadva és elesett : ezen határozati javaslatra nézve, melyet szerencsés leszek beadni, föladatomat esak megkönnyítve érzem, azaz: hogy érzéseimet és fegyvereimet sokkal erősebbeknek tartom, mint let­tek volna, ha határozati javaslatom elfogadtatik; mert azon esetben igen könnyen mondhatta volna valaki, sőt a közoktatási minister ur mindenesetre mon­dotta volna is, hogy, miután az állam a román ifjak művelődéséről a részökre fölállított állam-gymiiasiu­mokban kellőleg gondoskodik: nem kívánhatom, hogy a hitfelekezeti gymnasiuniok részére az állam segélyt adjon föltétlenül; azonban mondhatom, fájdalom, hogy most ezen ellenvetés ellen biztosítva vagyok; — s épen ezért ma én tehetem föl a kérdést, hogy vajon az állam azon 3 milliónyi nép művelődését tulajdonképen hol és miként támogatja? Engedel­met kérek a tisztelt háztól, hogy ezen kérdést te­szem föl; de ugy hiszem, hogy erre a történtek után jogositva vagyok, mert a tisztelt ház egyáltalában semminemű segélyt nem akar ezen nép részére meg­adni; azt hiszem, mindenki indokoltnak vagy jogo­sultnak fogja találni jelen határozati javaslatomat akkor: midőn arra kérem a tisztelt házat, hogy ezen, a költségvetésben különben évenkint előirányzott 4000 frtot a brassói gymnasiumnak föltétlenül meg­adni méltóztassék. Tisztelt ház! Mindenekelőtt megjegyzem, hogy ezen 4000 frt az, mely a brassói román gymnasium szá­mára államsegély czimén fordul elő a költségvetés­ben, erre nézve megemlítette különösen az előttem szólott Gozmán képviselőtársam, bogy a segélyhez tulaj donképen föltételek vannak kötve. Épen ezen szempontból szólalok én is föl; de kénytelen vagyok a képviselői urat azon tévedé­sében rectificálni, hogy a föltételeket tulajdonképen nem a közoktatásügyi minister szabta meg; de meg­szabta a pénzügyi bizottság és megerősítette a ház. Tiszteit ház ! Ezen 4000 frtra nézve tudják azon tisztelt képviselőtársaim, kik a múlt országgyűlés tár­gyalásain részt vettek, hogy azon összeg kia­dásához azon föltétel köttetett, hogy ahhoz arány­ban az államkormány nevezi ki a gymnasiumhoz a tanárokat. Tisztelt ház! Az oly föltétel, melyet azon gymnaskim, hacsak felekezeti jellegéről lemondani nem akar, nem teljesíthet, következésképen ezen összeg­nek birtokába sem juthat. Őszintén megvallom, tisz­telt ház, hogy ha ezen összeg tovább is így fog a költségvetésben fölvétetni: aligha jobb nem volna, ha egyátalában nem vétetnék föl. A brassói román gpnnasimnnak történetében ki van mutatva, hogy 1868—1869 — 1870-ig ezen se­gélyben részesült, mert 1862-ben ő felsége kegyes­kedett ezen 4000 forintnak az államkincstárból való kiadását elrendelni, és azonkívül 1600 forintot egy­szer-mindenkorra a szükséges fölszerelésekre ado­mányozni. 1871-ben állíttatott föl az általam imént említett föltétel, melynek el nem fogadása kö­vetkeztében ezen gymnasium ezen segélyt nem kapta, ugy, hogy ezen gymnasium tulaj donképen szü-

Next

/
Thumbnails
Contents