Képviselőházi napló, 1872. V. kötet • 1873. február 22–márczius 8.
Ülésnapok - 1872-101
101. országos ülés február 28. 1873. IG 3* ugy az erdélyi részekben, valamint Hunyadmegyében megszüntettetett a szélbeli katonaság intézménye, a kérelemben megnevezett havasokat, melyeket a bécsi katonai kormány azért vont fölügyelete alá, hogy az ezredeknek egyöntetű öltözetök fölött intézkedjék, most, miután a bécsi katonai kormány főhatósága alól a kor szelleme őket fölszabadította: kérik a tisztelt házat, hogy nekik, mint a leszármazott családok tagjainak megillető birtokaik visszaadatása iránt intézkedjék. A folyamodásban a havasokra nézve fölhozott jogaikat a múlt hagyományaiból meritik a kérelmezők. Ugyanis azt állítják, hogy a családok már akkor birtokában voltak a havasoknak, nakor a fő- és többi nemességgel a magyar alkotmányból eredő kötelezettséget együttesen teljesítették ; már akkor, midőn azon élő kőfalnak, mely délkelet és kelet felől elválasztotta a magyar államot keleti szomszédaitól, a török birodalomtól, már akkor, mielőtt jogaikat megtámadva, a bécsi kormány ezen intézményt fölállította volna. Ennélfogva vissza kívánják a havasokat, mint tulajdonukat, s kérik, hogy ha másképen nem lehet: ugy intézkedjék a ház, hogy köznevelési alapul adassanak vissza, hogy gyermekeiket neveltetve, visszakapcsoltassanak a nemzet testéhez. Mintán ezen tőkevagyon kezelésére az illető bizottság által semmi sem történt, bátor vagyok a vallás- és közoktatási minister úrhoz következő interpellatiot intézni: Tekintve, hogy a vallás- és közoktatási ministerium engedélyezni méltóztatott, és engedélyezésének alapján el is rendelte, miszerint a 400.000 forintot meghaladó tőkemaradvány, és azon havasok jövedelmei, mely fönmaradott az orláti határszélben ezrednek föiosztasa által, és amelyek a határszélben' intézmény fönállásáig a katonai öltözet egyforniasitásának gondozása czéljából az emiitett ezrednek alaptőkéjét képezték, azon községek ifjúságának nevelésére és iskoláira fordíttassanak, melyek a határszélbeli intézmény fölállásáig katonai községeket képeztek; tekintve: hogy a közoktatási mmisteriumnak ezen intézkedése alapján a volt erdélyi királyi kormányszék a 11. századot képzett községek lakóinak 1867-dik évben 8106. szám alatt 600 frtot az emiitett tőke után járuló kamatokból utalványozott azon föntartással, hogy a századok közt a részesedés szerinti fölosztás alkalmával az előlegezett öszszeg az előlegezésbe részt vett századnak betudassék, és igy ezen utalványozás által a nagyméltóságú oktatásügyi ministeriumnak rendelete cselekvőleg életbe is lépett; tekintve; hogy a vallás- és közoktatási minister urnák első eldőde által eme nevelésre szánt öszszeg vagyonkezelésére oly bizottmány lett megerősítve, melynek tagjai mind nyugalmazott törzs- és főtisztek lévén, a bécsi katonai kormány fönhatósága alá tartoznak, és talán ennek a viszonynak tulajdonítható, hogy máris a nevelés terén a mi kormányunk engedetlenségökkel tudtomra találkozott; miután pedig az ezredhez tartozott többi századok költségei nevekisi czélokra részesittettek és résaesittetnek a tőkevagyon kamatjaiból, annál fültünőbb, hogy az I-ső századot képezett községek, u. m. Hunyadmegyében fekvő Rákösd, K.-Barcsa, Alpestes, Keresztény-Almás, Száraz-Almás , Csorna-Keresztur, Kozolya-Veczel, és Káun czimre nézve volt németek, érzelemre nézve ma is nemes lakói miért nem részesítettek sem havasaik jövedelméből, sem az emiitett tőkemaradvány kamatjaiból, melyek által elvonatott tőlük a mód, hogy gyermekeik szellemi kiképeztetésével biztosítékot nyújtsanak Magyarországnak érzés által, mely mindig hűségben nyilatkozhassak a nemzet szivénél. Mindezek után kérdem: van-e az általam elmondottakról, jelesen a bizottmány visszaéléseiről tudomása a vallás- és közoktatási minister urnák, és ha van: miként gondolja az igaztalanságot eltávolithatni, és a hunyadmegyei panaszoknak elégtételt szerezni ? Elnök Í Az interpellatio közöltetni fog a közoktatási minister úrral. Tisza Lajos közlekedési minister • Tisztelt ház! Midőn a törvényhozás meghozta az 1871. XXXVII. törvényczikket, azzal elrendelte a gömöri iparvasutak kiépítését. Ugyanazon törvényben utasította a pénzügyminister urat, hogy a vasutak létesítésére szükséges költségek fedezésé végett az állani folyó jövedelmeiből mértföldenkint 100.000 frtot adjon, és ezenkívül mértföldenkint 311.000 frt névértékű, és 5°/ 0-kal biztosított elsőbbségi kötvényeket bocsásson ki. Ugyanakkor elrendelte egy szerződés beczikkelyezését, mely a kormány mint.az állam képviselője és a gömöri iparvasutak által érdekelt gyártulajdonosok közt köttetett és melyben azon gyártulajdonosok által elvállalt bizonyos terhekkel szemben, a pályák kiépítése biztosíttatott. Ennek folytán a pénzügyminister részéről az elsőbbségi kötvények kibocsátása eszközöltetett, a közlekedési ministerium részéről pedig a pálya egy részének kiépítése meg is indíttatott. A pálya többi részének, t. i. mintegy 15.5 mértföld hosszú pályarész kiépítésére a kiírás megtörtént, és a versenytárgyalás eredménye hozzám benyujtatott. Ebből azonban azon meggyőződésre jutottam, hogy ha a most kiirt munkálatok a versenytárgyalásban kitett ajánlatok alapján ki fognának adatni: az egész pályának üzletképessé tétele nem eszközölhető a tőrvényhozás által megszavazott összegekből. Megkísértettem tehát, hogy kedvezőbb föltételeket nyerhessek jóhiszemű és hitelű vállalkozókkal magán-uíon is egyezségre lépni, s csakugyan sikerült, a versenytárgyalás által elért eredménynyel szemben, az ál-r 21*
