Képviselőházi napló, 1872. V. kötet • 1873. február 22–márczius 8.
Ülésnapok - 1872-100
100. országos ülés február 27. 1873. 139metet, angolt, francziát túlszárnyalni nem sarkal bennünket a nemzeti ambitio, épen, mert óriási a feladat. De a szerb, horvát, román, tót által szellemi téren tulszárnyaltatni szégyenlenénk, a verseny javunkra szolgálhat csak. Megfeszített erővel fognánk munkálni művelődésünkön már nemzeti büszkeségből is. Minden előre lépésök előbbre tolna minket is. minden vívmányaik a tudomány terén amienk is lenne. Riszámithatlan előnye lenne a békés küzdelemnek nemcsak művelődési, de politikai, kivált testvériségi szempontból." Teljesen igaza van, tisztelt ház, ezen ezikk írójának és Jókai Mór tisztelt képviselő urnák is határozati javaslata által; mert megvallom, hogyha minden magyar így gondolkoznék, ha nemcsak toleráns volna a többi nemzetiségek közművelődése iránt, hanem annak előmozdítása iránt is jó akarattal buzgólkodnék, ha egyátalában a különben is legerősebb és uralkodó magyar nemzetiség a többiek iránt annyira féltékeny nem volna, azt hiszem: talán eddig is, alig volna nemzetiségi kérdés. Sajnos azonban, tisztelt ház, hogy ez nem igy van; mert nem is említve a többi nemzetiségek irodalmát, hanem csak azok tanintézeteit, azok nemcsak hogy nem részesülnek támogatásban, hanem inkább ellenkezőleg; mert több ily irányú intézkedési! van, és a törvény némely része is annak megakadályozására látszik irányozva lenni. Nem az bajok tehát a nemzetiségeknek, hogy az állam a magyar nemzetiség közművelődése érdekében sokat tesz; hanem az, hogy csakis annak érdekében tesz mindent s a többiért semmit sem tesz. Hogy többet ne is említsek, tisztelt ház. fölemlítem csupán a kolozsvári egyetemet. Méltóztatnak tudni, hogy ez rövid idő előtt állíttatott föi : hanem kérdem, volt-e csak parányi figyelem és méltányosság az országnak azon részében lakó román nemzetiség iránt ? Állittatott-e föl legalább egy parallel osztály. vagy tanittatik-e valamely tantárgy a nép anyaíryelvén, talán a bölcsészeti osztályban azon tanárok számára, kik arra volnának kiképzendők, hogy saját iskoláikban jó tanárokul szerepeljenek'? Semmi sem történt; de tovább kell mennem; még azon része sincsen a törvénynek végrehajtva, mely a nemzetiségek érdekében Játszik meghozva lenni. Ez a nemzetiségi törvénynek 17. §-a. Ezen §. azt rendeli, hogy a tisztelt kormány gondoskodjék arról, hogy oly vidékeken, hol egy vagy másik nemzetiségű polgárok tömegesen laknak, azok saját anyanyelvükön képeztethessenek mindaddig, míg a magasabb akadémiai tudományok kezdődnek; de vajon állittatott-e fölvalahol állam gymnasium román tannyelvvel ? Sehol; pedig már itt a házban sok szép, és sokat igérő beszédek mondottak; bátor vagyok hivatkozni Pest belváros nagyérdemű képviselőjére, tisztelt Deák Ferencz úrra, ki is az 1872. január 23-iki ülésben a következőket mondotta: „Azon jogosult ga minden nemzetiségnek, ha nem politikai nemzetiség is, mindenesetre meg van, hogy mód nyújtassák neki gyermekei nevelésére, kimüveltetésére." Legyen bár az országban 300 gymnasium, legyen bár annyi, hogy minden 6 mértföldnyire találtassák egy, ha valamely vidéki gymnasium nem azon nyelven, vagy legalább nem kiválóan azon nyelven tanit, mely azon vidéknek nyelve: akkor kétségkívül bajos lesz a kiművelés elővitele. Ha őket. arra kényszerítenek, hogy gyermekeik, kik a magyar nyelvben vagy épen nem. vagy kevésbbé jártasak, — mert hiszen a népiskolában főkép a magok nemzeti nyelvén taníttattak, — mindenütt és mindenben magyarul oktattassanak : ugy azon gymnasiumokban lehetetlen volna az ifjak előhaladása, a szülők Inában költenének pénzt, a gyermekek Mában töltenek el idejöket, (Élénk helyeslés a nemzetiségi képviselők részéről,) Egyátalában. ha mi a nemzetiségeket megnyerni akarjuk: ennek nem az az útja, hogy őket minden áron magyarosítsuk, hanem hogy velők a magyar viszonyokat megkedveltessük. (Atalános helyeslés.) Én, tisztelt ház, ezen szép és mondhatni sokat igérő szavak után teljes megnyugvással néztem a jövő intézkedések elé, nem is kételkedtem afölött, hogy azon beszéd, melynek tudjuk, hogy rendszerem igen-igen nagj* morális hatása szokott lenni magára a tisztelt kormányra is: hogy azon beszéd elhangozzék anélkül, hogy tényleges eredménye legyen, különösen tekintve azt, hogy e hazában körülbeiül három millió, ha nem is egészen románajku létezik ; talán ezek is megérdemlik azon figyelmet, hogy az -emiitett törvény 17. §-a értelmében valahol állam gymnasium állítassák. Azonban sajnos, eddig legalább semmi nyomát sem láttam annak. Én. tisztelt ház, ezen kérdésben a részletes tárgyalásnál, a középtanodák cziménél leszek bátor, önálló indítványt előterjeszteni; most azonban csak azért voltam bátor ezt fölemlíteni, hogy kérjem és figyelmeztessem a tisztelt minister urat, hogy a középtanodák rendszere kérdésénél méltóztassék méltányos figyelemmel és tekintettel lenni, különösen a románok közművelődése érdekében azon emiitett törvény §-aira, Van ugyan a hazában egypár román gymnasium ; de ezek felekezetiek és azok sem részesülnek egyátalában semmi nemű államsegélyezésben. Előfordul ugyan a költségvetésben a brassói romángymnasium részére előirányozva 4000 írt; de tisztelt ház. ezen összeg illusorius, mert hiszen ezen gymnasium nem is kapja, miután oly föltételekhez van kötve, melyeknek ezen gymnasium felügyelősége, anélkül, hogy a felekezeti jelleget teljesen veszélyeztetné, meg nem felelhet, s igy valósággal illusorius a költségvetés ezen tétele. E tekintetben bátor leszek a maga helyén indítványt előterjeszteni. Itt lb !:i
