Képviselőházi napló, 1872. V. kötet • 1873. február 22–márczius 8.
Ülésnapok - 1872-99
99. országos ülés február 26. 1873. 113 désöknek és a tágabb körű autonómia megállapításának. (Helyeslés.) De még egy kérdés van, melyben azon nagy suiy folytán , melyet tegnap Csengery tisztelt képviselő ur annak tulajdonított, bátor vagyok fölszólalni, bár némi észrevételeket már Szathmáry képviselő ur is tett ugyanazon irányban , mint melyben fölszólalni szándékom: s ez az internatusok és externatusok kérdése. Tudom, hogy azon ellenszenv, mely az internatusok ellen franczia liberális férfiak s a német tanítók nagy többségénél keletkezett, szintén arra vezethetők vissza, hogy az internatusok ugy Franczia, mint Németországban nagyobbrészt papi vezetés alatt állottak, s épen azért bizonyos zárdaszerü jelleggel birtak; sőt még a nem-katholikus német országokban is bizonyos pietisticus irány fészkelte be magát azokba, mely tanférfiak előtt minden esetre méltó ellenszenvre talál; azonban ezen kérdésnek két oldala van. Ha oly internatusok, melyek, mint Francziaországban közvetlenül az állami, társadalmi centralisatio elvén alapuínak.a legnagyobb umformitásra, melyek minden egyéni initiativát, mind saját tanáraiban, mind saját növendékeiben elölnek — mondom, ha ily internatusok a közoktatásra nézve hátrányosak egy részről: nem feledhetem más részről, hogy két nagy országnak közoktatási rendszerében, mely országok pedig épen a közoktatás tekintetében nem állanak az utolsók között, épen az internátus van alkalmazva; nem feledhetem, hogy Eton, Harrow. Búgby, Winchester, ezen elven alapulnak, hogy mind internatusok mindazon angol iskolák, melyek három század óta az angol államférfiak, az angol élet minden terén kitűnt legkitűnőbbeket szolgáltatták; nem feledhetem, hogy az internátus elvén szervezvék az oxfordi, cambridgei Európa legrégibb és legfényesebb egyetemei ; nem feledhetem, hogy az internátus alapján vannak szervezve Amerikának — úgyszólván — összes felsőbb tanintézetei, az internátus alapján van szervezve maga azon intézet, melylyel Corneill nevét halhatatlanitotta, meíylyel a felsőbb universitási tanításnak a demokratia legfelsőbb követelményeivel való összeegyeztetését kísérli meg. És ha Magyarországon a gyermekek oktatásánál nem is tartom kevéssé kifejlett paedagogiai viszonyoknál fogva, melyekkel itt találkozunk, az internatusokat nem tartom czéiszerübbnek. — bárha e tekintetben nem is megyek annyira, mint Csengery tisztelt képviselő ur, kinek, ha elveiben e tekintetben tökéletesen osztoznánk, arra kellene törekednünk, hogy eltörültessenek a felekezeti középtanodák, eltöröltessenek a kalocsai, a piaristáké Pesten, eltöröltessenek a convictusok, a soproni internatusok, melynek alapján az evangelicus képezde szervezve van; eltöröltessék a debreKÉPY. H. NAPLÓ 18|. V. KÖTET. czeni colíegium, mondom, eltörültessenek mindazok, melyek e tekintetben nem meglett férfiakat, hanem csakugyan gyermekeket hajtanak orthodox paedagogiai rendszer vasigája alá, — A képezdéknél, tisztelt ház, épen nem gyermekek neveléséről, hanem meglett ifjak oktatásáról van szó, a kik legközelebb átlépnek a practicus életbe. (Helyeslés jobb felöl.) Ha azt mondják, hogy az internatusok kaszárnyai, zárdai elvet képviselnek : higyje el a tisztelt ház, hogy épen a mi viszonyaink közt azon elemeknél, melyekből népiskolai tanítóink leginkább kikerülnek, egy kis katonai fegyelem egyátalában nem lehet ártalmas. (Ellenmondás bal felől.) Különben is nálunk nem kell attól félni, hogy állami dogmatisimis, bizonyos állami orthodoxia mindinkább elharapddzik; hiszen látjuk, hogy a mennyi képezdénk, amennyi külön intézetünk van: mindegyik más tanrend alapján szervezkedik, mindig azon egyéniség szerint, mely az intézet igazgatását vezeti. Azt állítjuk hogy nem a tanodái dogmatismust nem a tanítói orthodoxiát, hanem inkább az elvtelenséget és rendszertelenséget szükséges mindenekelőtt ostorozni. (Helyeslés.) De ha eltekintünk is ettől kérdem: hol vannak meg a föltételek arra, hogy tanitó-képezdéket externatusra fölállíthassunk, ha Budán is, mint Szathmáry képviselő ur emliti, a tanitó-képezdék növendékei ágyakat kénytelenek bérelni, mert nem rendelkeznek elég eszközökkel, hogy mint külhallgatók rendes lakást tarthassanak? Ha a fővárosban is ily viszonyokkal találkozunk: mit várhatunk a vidéki városoktól, ahol azon időt, melyben nem az iskola-falak közt, nem az iskolai fegyelem alatt állanak, nagyrészt kancsó mellett töltik el az illető növendékek. (Fölkiáltások: Ugy van \) És ha talán áll is az, amit Csengery Antal tisztelt képviselő ur tegnap mondott, hogy egy vagy más tanitó-képezde fölállítása tévesen történt, ha például Csurgóról Kanizsára kellene is áttenni a képezdét, kérdem : megvannak-e Kanizsán azon társadalmi elemek, melyek az ifjak kiképezését és nemesebb irányban való folytonos buzdítását az intézet falain kívül eszközölnék? (Helyeslés.) Bátor vagyok erre nézve egy röpiratra utalni, melyet Gyertyánfy, a székely-udvarhelyi tanitó-képezde igazgatója, közrebocsátott, amely azon nehézségeket taglalja, melyek az internátus teljes elítélésére vezetnek. Én nem megyek annyira, mint Szathmáry Károly képviselő ur. ki azt hiszi, hogy a képezdéket csakis az internátus alapján lehetne szervezni; mert ugy vagyok meggyőződve, hogy ez épen egyike azon kérdéseknek, amelyek iránt leginkább lehet a minister belátásában és az egyes esetek körülményeihez és viszonyaihoz alkalmazott rendszabályokban bízni. 15