Képviselőházi napló, 1872. V. kötet • 1873. február 22–márczius 8.

Ülésnapok - 1872-99

99. országos ülés február 2fi. 1873. 105 tárgyalásába bocsátkozni nem akarnak; és kimon­datik, hogy azt egy jogügyi bizottságra kellene bizni. Ezeket minden további indokolás nélkül előre bocsátva, még megjegyzem, hogy ha Magyarországon még sok ideig a személy- és vagyonbiztonság te­kintetében átalános büntetőtörvényről és tüzetes bűn­vádi eljárásról nem gondoskodunk, és a képviselő­házban a büntető-törvények anyagi és alaki része be nem adatik: akkor nem lesz alaptalan a panasz, hogy Magyarországon nincs rend, hogy a nem egy­öntetű eljárásra nézve azon helyzetben vagyunk, hogy a megtámadott személy- és vagyonbiztonságot törvények által kellőleg nem törekedünk megőrizni. Ezeknek tekintetbe vételével bátor vagyok a tisztelt ház figyelmét fölhívni, hogy az oknélküli időpazarlás kikerülése szempontjából méltóztassék ez ügyet, melyet egy bizottság már megvizsgált és a képviselőház előtt áll, ha a törvényszékeknél a fönállott törvényes gyakorlat ellenére már tettleg életbe léptetett ujabb bűnvádi eljárást a képviselő­ház által kivánja a minister szentesittetni : méltóz­tassék ezen gyors eljárást igénylő törvényjavaslatot az osztályi és országos tárgyaláson minélelőbb ke­rcsztiüvinni, hogy az még ez ülésszak alatt ideig­lenes törvenynyé válhasson. Ezen okoknál fogva sürgősségi szempontból bátor vagyok móclositványo­mat elfogadásra ajánlani. Wächter Frigyes jegyző (olvassa Lázár Ádám határozati javaslatát.) IPaiiler Tivadar igazságügymi­nister : Tisztelt ház! Tegnap már röviden kifej­tettem azon okokat melyek a bűnvádi eljárás tör­venynyé emelését szükségessé teszik; ha a múlt országgyűlés alatt ezt az összes képviselőház elis­merte : sokkal több okom van hinni, hogy azt most is el fogja ismerni, mert épen azok, mik időköz­ben történtek, s amiket tegnap megemlítettem, hogy t. i. ez eljárás az ország legnagyobb részé­ben gyakorlatban van. alkalmaztatik; de alkalma­zása iránt az utolsó időben némely kételyek me­rültek föl; — mondom, épen e viszonyok kétségte­lenné teszik előttem: hogy törvény által intézzük el azon ügyek rendezését, melyek a polgárok sza­badságára, becsületére s vagyonára oly nagy fon­tossággal birnak. Hogy ezen ideiglenes rendelkezés nem praejudicál a bűnvádi eljárás végleges szerve­zésének, azt annak tartalma is kétségkivülivé helyezi. Hogy az idővel gazdálkodni kell, ez nem szenved kétséget; de épen azért, hogy hamarább czélt ér­jünk, azon tagok véleményéhez képest is, kiket meg­hallgattam, czélszerübbnek tartom az előzetes szak­bizottsági tárgyalást: mint azt, hogy közvetlenül az osztályokhoz utasittassék az ügy. A czél elérése szempontjából, és az ügy siettetése tekintetéből ké­rem tehát a tisztelt házat, hogy határozati javasla­tomat elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) KÉPV. H. NAPLÓ 183. V- KÖTET. Elnök: Nem lévén többé senki szólásra föl­jegyezve, még egyszer föl fognak olvastatni a hatá­rozati javaslatok. Tombor Iván jegyző (fölolvassa Pau­ler Tivadar igazságügyminister javaslatát) Elnök: Ennek ellenében Lázár Ádám kép­viselő ur adott be egy módositványt. Széll Kálmán jegyző (olvassa): Mó­dositvány: beadja Lázár Ádám. Az ideiglenes bűn­vádi eljárás szabályozásáról szóló törvényjavaslat minden bizottság kiküldése nélkül közvetlen osztályülési tárgyalásra utasítandó. Elnök: Fölhívom azon képviselő urakat, kik az igazságügyminister ur által benyújtott liatározati javaslatot, vagyis egy 15-tagu bizottságnak kikül­dését elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtör­ténik.) A többség elfogadja. Ezen határozat követ­keztében talán ezen 15-tagu bizottság megválasz­tását szintén a szombati üíesre lehetne kitűzni, miután már akkor egy választás történik. (He­lyeslés.) Következik a napirend második tárgya, a köz­oktatási költségvetés tárgyalása. Tarnóczy Gusztáv: Tisztelt ház ! A házszabályok értelmében a tegnapelőtti ülésben mon­dott és félreértett szavaimnak némi helyreigazítását tartom szükségesnek, nehogy ily fontos elvi kér­désben a tisztelt ház által félreértessem. Annál szükségesebbnek tartom ezt, minél nagyobb súlyt fektetek azon igen tisztelt képviselő ur szakértel­mére és tudományára, ki oly szives volt tegnapi igénytelen nézeteimmel oly behatóan foglalkozni. Csengery Antal igen tisztelt képviselőtársam sza­vaimat akként magyarázta, hogy én az oktatást ki­zárólag az állam által akarom teljesíttetni minden társulati tevékenység - kizárásával. Én a következő szavakat voltam bátor mon­dani: „hogy a buzgóságáról ismeretes minister ur az 1868. XXXVni-diktörvényezikk módosításánál azon elvből induljon ki, hogy a közoktatás kizárólag az állam joga és kötelessége, melynek teljesítésénél a községek és felekezetek közvetítése csakis azon mérvben és addig használandó, mig az állam és em­beriség czéljainak megfelel." Ezen szavaimból nem magyarázható ki az, hogy én csak az állam által kívánnám teljesíttetni ezen jogot; mert hatá­rozottan ki van fejezve szavaimban, hogy megha­gyandó a felekezeteknél és községeknél az önokta­tás ott és addig, a hol és a mig az állam és em­beriség czéljainak megfelel. A másik félreértés ez. Csengery képviselő ur azt jegyzé meg, hogy népoktatási ügyünknél köny­nyü lenne czélt érni, ha az iskolákat és azok va­gyonait csak ugy könnyen lehetne elkobozni, mint azt én kissé idealista létemre képzelem. Ezt én soha­sem mondtam, nem is képzeltem; beszédemből leg­14

Next

/
Thumbnails
Contents