Képviselőházi napló, 1872. V. kötet • 1873. február 22–márczius 8.
Ülésnapok - 1872-98
98. országos ülés február 25. 1873. 97 el a czélt. Ha ugyanis azon jövedelmek nem voltak elegendők oly iskolákat állítani elő, amelyek a törvény kellékeinek megfelelnek: bizonyára milliókra menne az az összeg, ainelylyel az államnak az elkobzott vagyon jövedelmeit még pótolnia kellene. S én nagyon félek, hogy, mig az állam ereje nem engedné azon hiányzó összegek pótlását, melyek a törvény minden követeléseinek megfelelő iskolák állítására és föntartására szükségesek lennének: a bezárt nem tökéletes iskolák helyett semmiféle iskolák nem lennének. A mi egyébiránt Tarnóczy ur azon elvét illeti, hogy a közoktatás egész terhét s vele az iskola és az egész közoktatás ügyét az állam vállalja magára: meg kell jegyeznem mindenekelőtt, hogy az egy nagy elvbe ütközik, melyet már ma Molnár képviselő ur kiemelt, t. i. a tanszabadság elvébe. Igaz, hogy az állam interventioja nélkül a közoktatás ügyét egy. állam sem volt képes nagyobb mérvben előmozdítani, a mint ezt az egész világ törvényhozása mutatja. Hiszen elég oly hatalmas clerusokra hivatkozni, mint a franczia, mint a spanyol clerus, és oly hatalmas egyházra, minő az angol egyház; és ha azok nem voltak képesek a közoktatás ügyét addig, mig az főleg felekezeti ügy volt, oly mértékben kifejteni, hogy az ujabb kornak tömérdek panasza nem volna a hiányok ellen: akkor tisztelt ház, nem lehet kérdés afölött, hogy az állam interventioja okvetlenül szükséges-e ezen ügyben. E tekintetben Anglia példája még egy más nevezetes tényt is mutat. Mutatja azt, hogy a közoktatás ügye az állam közvetítése, az állani beavatkozása nélkül, még oly államban is, mint Anglia, hol olyan óriási tőkék vannak fölhalmozva, ahol oly rendkívül nagy a vállalkozási szellem és a társulási tevékenység : még oly államban sem képes, a hatalmas egyház mellett, a társulatok szövetkezése kellő fokra emelni a közoktatatás ügyét. — Ennélfogva eldöntött kérdésnek kell tekintenünk, amihez kétség sem férhet, hogy az állam interventioja a tanügy terén mindenütt egyátalában szükséges. Ez egyébiránt foly a dolog természetéből is ; foly azon nagy érdekekből, melyek a közoktatás ügyét az állam ügyével összekötik, különösen napjainkban , midőn a szabadelvű intézmények terjesztésével mindig több s több polgár vesz részt a politikai jogok gyakorlásában. Teljesen igaza volt, tisztelt ház, azon angol ministernek, aki. midőn a reformbill módosítása a szavazatjog kiterjesztésével keresztülvitetett, azt mondotta : most azonban gondoskodnunk kell leendő uraink neveléséről is. De a milyen igaz az, hogy az állam interventioja nélkül az ujabb időkben nevezetesebb lendületet a közoktatás ügye sehol nem vett : szintoly igaz az, hogy visszaesés volna egyedül az államra bízni a közoktatás ügyét, oly visszaesés, amely a közoktatás ügyét talán századokkal vetné vissza. ValaKÉPY. H. NAPLÓ 18™. V. KÖTET. mint az állam interventioja, ugy a polgárok részvéte is szükséges a közoktatás ügyének fejlesztésére. Ezen részvét nélkül szintoly kevéssé fejlődik az bármely országban, mint az állam beavatkozása nélkül. És ezen részvétet megöljük abban a perezben, midőn egyedül az állam monopóliumává teszszük a közoktatás egész ügyét. Nem fejtegetem ennek veszélyes eredményét, csak pénzüg}d következményeire utalok. A pénzügyi eredmény, — látjuk — nem az, mit gondolni méltóztatnak, hogy talán az államok nagyon meg fogják magokat erőltetni; ellenkezőleg az fog történni, amit Portugáliában látunk, ahol tisztán az állam vette kezébe a nevelést, hogy igen keveset fog áldozni az állam, mert ereje sok felől van igénybe véve. Ha a közoktatás ügyét valóban fejleszteni akarjuk: akkor azt főleg községivé kell tenni; (Élénk helyeslés) a községek érdekévé kell azt tenni. A közoktatás ügye mindenekelőtt a szüléket érdekli, de azután első sorban az egyházakat és a községeket. A községek kötelességévé kell tehát tenni, hogy az iskola ügyét épen ugy fölvegyék költségvetésükbe, mint akármely más közigazgatási ügyet; (Élénk helyeslés): a szellemi világosság terjesztését, szintúgy, mint fölveszik az utcza-viíágitás ügyét. (Atalános helyeslés.) Enélkül egy állam sem mutathat föl nagyobb eredményeket. Spanyolországban sokkal mostohább körülmények közt jobban áll a közoktatás ügye, mint Portugáliában. Miért? mert ott a községek erejére támaszkodik; sőt látván a portugali viszonyokat Spanyolországban : épen a demokrata párt sürgeti, hogy az állam befolyása a közoktatásra minél alább szállitíassék, természetesen, nézetem szerint helytelenül ; de más részről niegfoghatólag, ha tekintjük a portugali viszonyokat. Ha tisztán az állam venné kezébe a közoktatást, részemről, mondom, attól tartanék, mi Portugáliában történik, hogy elhanyagoltatnék a közoktatás ügye; mig ha a községek köteleztetnének arra. mint minden európai törvényhozás kötelezi a községeket, hogy akár felekezeti, akár felekezetnélküli iskolákat, de iskolákat minden esetre állítsanak, és pedig állítson egy-egy község nemcsak egy-egy iskolát, hanem állítson a tanköteles gyermekek számának megfelelő számn iskolát: ha ezt kimondjuk, tisztelt ház, ha ezen elv alapjára állanak a megyék és a kormány a községekkel szemben: akkor tisztelt ház, meg vagyok győződve, hogy nevezetes lendületet fog venni Magyarországon a közoktatás ügye. A községek azonban, mint átalában minden országban kiemelik, nem nagy hajlamot mutatnak a közoktatás ügyeért igen sokat áldozni. Épen azon várakozás van meg bennök. hogy mindent az állam tegyen érettük; ami most már, miként tudni mél13
