Képviselőházi napló, 1872. IV. kötet • 1873. február 3–február 21.

Ülésnapok - 1872-81

so 81. országos ülés február 4. 1873. ő császári és apostoli királyi felsége kabineti irodája és a kabineti iroda nyugdijai 1873-ra előirányozva van 72.216 frt. 1872-re megszavaztatott 61.395 , tehát 10.821 írttal több; az összes költségek . . . 144.431 frtot tesznek. 1872-re 122.790 írttal szavaztattak meg, tehát 21.641 írttal több; az 1867. XII. törvényczikk értelmében e költségek fele részben Magyarországot illetik. A költségemelkedésből 20.000 forint a kabineti irodában és a levéltárnál alkalmazott tisztviselők fizetéseinek javítására esik ; ezenkívül emelkedtek a kabineti iroda dologi kiadásai 1825 forinttal, és a levéltárnál a házbér 96 forinttal. A bizottság a kabineti iroda költségeit az előirányzott 72.216 forinttal megszavaztatni véleményezi. Vidliczkay József: Tisztelt ház! Én nem kívánok fölszólalni a költségvetésbe foglalt összeg ellen, hanem észrevételem van a költségvetés 6-ik lapjának utolsó sorára, illetőleg a pénzügyi bizottságnak erre vonatkozó észrevételére, a 2-ik lapon. A 6-ik lap utolsó sorában az foglaltatik : abból, tudniillik a kabinet-iroda költségeiből a magyar korona országait illető fele része stb. A pénzügyi bizottság munkálata szerint pedig ezen fele rész esnék Magyarországra, az 1867-ik évi XII. törvényczikk értelmében. Én megolvastam azt a XII-ik törvényczikket, de megvallom, én abban ilyen provisiót nem láttam. Ennélfogva az idézett törvény értelmében a költségvetés emiitett 6-ik lapjának utolsó sorát nem tartom correctnek. Nézetem szerint az utolsó sorban annak kell foglaltatnia, hogy ebből a magyar korona országai után elvállaltatik ennyi meg ennyi. Én azt hiszem, hogy a t. házban nincsen senki, aki a Magyarország és Ausztria között fönálló közösséget tovább kívánná kiterjeszteni, mint a hogy a törvény értelmében az fön van. Ezt kívántam egyszerűen megjegyezni. Széll Kálmán előadó : Szabadjon csak azt megjegyeznem erre, hogy a törvénybe nem fog bejönni a kabinet levéltárának költsége, a mi itt van a költségvetésbea, az a törvényben el fog tűnni. Egyébiránt gondolom azon eszme vezette azt, a ki ezt szövegezte, és a pénzügyi bizottság is azon elvből indult ki, hogy a mint az udvartartás költségei Magyarországot, mint a monarchia ezen részét felerészben, terhelik ugy a cabinet-iroda költségei is ezen arányban terhelik, mert ez nem közösügy, nem a megállapított arány szerint van számítva, hanem felerészben. Egyébiránt én szívesen beleegyezem annál is inkább, mert ennek nyoma a törvényben nem lesz. {Helyeslés.) Bobory Károly: Tisztelt ház! Nem vettem igénybe a t. ház idejét az átalános vita alatt, de lehetetlen, hogy egészen szó nélkül hagyjam ezen fejezetet. A mint a múlt években kötelességemnek tartottam fölhozni, ugy most is kötelességemnek tartom fölhozni, hogy a kabinet-iroda nem állami intézmény. Állami intézménynek csak azt tartom, a mely valamely magyar ministernek felelőssége alatt van. Kérdem, melyik minister felelőssége alatt van a kabinet-iroda? Ha nem állami intézmény: akkor egyenesen az udvartartáshoz tartozik, és akkor annak költségeiből fedezendő. Ha nem állami intézmény, szeretném tudni, kicsoda ki csinálta ezen előirányzatot, azt sem a ministerek, sem a t. előadó ur el nem mondták. Ez tehát olyan valami czim, mely előttünk fekszik, anélkül, hogy tudnók, hogy kicsoda az, a ki ezen előirányzatot csinálta. De lehetetlen ezt föl nem emlitenem, hogy ez olyan czim, a mi évről-évre növekedik. Az 1867-iki költségvetésben még épen nem fordult elő ; 1868-ban már előirányoztatott 36 ezer frt, és pedig csupán a kabinet-irodára; 1869-ben már nem elégedtek meg csupán a kabinet-irodával, hanem hozzáadattak a kabinet-iroda nyugdijai is; 1870-ben ez sem volt elég, hanem hozzá adtak még egy czimet, t. i. a kabinet-iroda levéltárát. És az, a mi 1867-ben 30 ezer írttal előirányoztatott, az 1869-ben már 60 ezer forintot vett igénybe; 1872-ben 61 ezerét, és már ma 11 ezerrel többet, azaz: 72,216 frtot. Szeretném én tudni, ki az a minister urak közül, ki a felelősséget ez összegre nézve elvállalja. Ez összeg, mely évről-évre növekszik, már annyira növekedett, hogy tudok egy ministeriumot fölmutatni, t. i. az ő felsége személye mellettit, melynek összes költségvetése ezzel föl nem ér. Ha állami ügyekre vonatkozik a kabineti iroda: akkor az ő felsége személye melletti minister gondviselése s felelőssége alatt kell lennie, s annak költségvetésébe jönnie. Ennélfogva én nem ilyen vagy amolyan számítást kívánok, hanem átalában e czim törlését kérem. Széll Kálmán előadó: Csak azt legyen szabad megjegyeznem, hogy miért szükséges ezen czim. Azért, mert monarchia vagyunk, azért mert a fejedelemnek irodája van, azon irodának költségei vannak, és azokat fedezni kell. Elnök: Megszavazza a t. ház a második fejezet alatt a kabineti iroda költségeire előirányzott összeget? (Elfogadjuk!) A többség elfogadja. Széll Kálmán előadó (olvassa az országgyűlés költség-előirányzatát:) III. FEJEZET. Országgyűlés költségei. A bizottság az előirányzott 700,000 frtot megszavazásra ajánlja.