Képviselőházi napló, 1872. IV. kötet • 1873. február 3–február 21.
Ülésnapok - 1872-81
81. országos ülés február 4. 1873. 43 pápa lakásáról s egyébről szólván, jóslatokba bocsátkozott. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a kérdés nem oly egyszerű, a milyennek első pillanatra látszik, és az, a mi eléretett, nem oly kevés, mint a képviselő ur hiszi. Nemcsak azon hadügyministerium kezelése alatt levő épületekről van szó, melyek többé katonai czélokra nem használtatnak. Ezen épületekre nézve nem szükséges tanácskozást folytatni; mert ezekre nézve a megállapodás évek óta megvan, a melynek értelmében az ily épületek azon állani birtokába esnek, a melynek területén vannak és ezen épületek legnagyobb része már át is adatott. De vannak oly épületek, a melyek jelenleg is használtatnak katonai czélokra; azonban fekvésök- és mivoltuknál fogva nem olyan, hogy ne lehetne a hadügyministeriunmak azokért, hogy ha a polgári hatóságnak átengedtetnek, compensatiót adni. Itt azután több elintézni való kérdés merült föl, hogy t. i. mit lehet compensatióul kérni, mit lehessen követelni, és mit megadni. És épen a fővárosban létező összes katonai épületek mind használva vannak katonai czélokra; itt sub titulo: hogy nem használtatnak katonai czélokra, egyet sem kaphatnék. Hanem tekintettel a főváros fejlődésére és arra, hogy azon épületek nem állanak megfelelő helyen, a hadügyi kormányzat nem ragaszkodik hozzájok, mert más helyen állítandó épületek is megfelelnek a czélnak; tehát compensatio fejében igen is kész azokat átadni. De a compensatio mibenléte s minősítése igen sok részletes kérdést involvál, és ezt nagy gonddal kell megoldani, hogy se innen, se onnan károsodás ne támadjon. Egyébiránt a határozati javaslatnak nincs practicus szüksége azért, mert nem tartózkodom kijelenteni, hogy a fővárosban létező katonai épületekre vonatkozólag, azon tárgyalások, melyekről a pénzügyi bizottságban jelentettem, hogy folyamatban vannak, már oda fejlődtek, mint a közös hadügyministertől legközelebbi ittléte alkalmával hallottam, hogy az én legutóbbi átiratomra ő már a viszonválaszt aláirta, melynek megérkeztét minden nap várom, s hogy abban javaslatomat elfogadta. Ha azt megkapom, akkor nem várva határozati javaslatot, nem várva be a jövő ülésszakot, minélelőbb jelentést fogok a tisztelt háznak tenni. A mint említem, ez csak szóbeli értesítés, de oly illetékes szájból eredt, hogy nem tartózkodtam azt addig is, míg a hivatalos átirat megjön, a tisztelt ház tudomására hozni. (Helyeslés.) Nehrebeczky Sándor: Tisztelt ház! Nem szeretném, ha a tisztelt ház oly határozatokat hozna, melyek nem hajthatók végre, mert én nem ismerem el azon állítást, mely itt fölhozatott, hogy a ministeriumok vagy ministerek részéről a képviselőháznak határozatai kellő figyelemben nem részesittetnek és kellőleg nem hajtatnak végre. Én épen az ellenkezőt állítom, és határozottan állítom, hogy valamint a ház határozatai a belügyministerium irodáiban a legsürgősebben intéztetnek el: úgyszintén, ha egyes képviselőtársunkhoz van szerencsénk, annak is az ügye praeferenter elintéztetik. (Ugy vanty Ha a 9. szám alatti határozati javaslatnak azon értelme lenne, melyet Nagy György képviselő ur annak tulajdonit: akkor talán nem is szólaltam volna föl ellene, mert ő azt mondja, hogy annak első részéből az magyaráztatik ki, ha a minister által tett vizsgálat azon meggyőződést eredményezné, hogy ott nem helyezhető el más ministerium, akkor Zeyk képviselő ur módositványának nincs értelme. Bocsánatot kérek, a 9. pontnak elejét a pénzügyi bizottság előadója, ugy látszik, elnézésből, stjdaris tekintetben megváltoztatván, némileg még keményebbé tette, mint van az átalános jelentésben, hogy addig, mig ez megtörténhetik, ott még egy ministerium helyeztessék el, holott a pénzügyi bizottság előadója azt mondja, hogy „ legalább" egy ministerium helyeztessék ott el; ez, ugy hiszem, még keményebb kifejezés. (Helyeslés és derültség.) Ez lényeges körülmény. Én igen helyesnek látom Zeyk módositványát, mely azt mondja: „ha lehet" annál inkább, mert ha személyesen méltóztatnának a dolgot megvizsgálni: meg fognának győződni, hogy ott még egy ministeriumot elhelyezni teljes lehetetlen. (Helyeslés.) Midőn a pénzügyi bizottság ezt szövegezte, akkor oly helyiségek állottak előtte, melyek még egészen készek, vagy berendezve nem voltak; azért azt találta, hogy sok a helyiség. Igen is 14 szobával több a helyiség, mint a mennyit a belügyés cultusministerium szükségei; de annak is megvan a maga rendeltetése, mert az országos levéltár részére kell legalább is 3 szoba. Méltóztatnak tudni, hogy a fővárosi törvény értelmében az állami rendőrség a belügyministeriumhoz fog tartozni, annak is kell néhány szoba; azonkívül a belügyminister intézkedett, hogy a statistikai hivatal is, mely jelenleg a báró Lipthay-féle házban van 3000 forintért elhelyezve, szintén belejön az épületbe. A belügyminister takarékosságánál fogva intézkedni fog, hogy ott a helyiségek üresek ne legyenek; de hogy ott egy egész ministerium férjen el: az teljes lehetetlen. A mi azon fényűzést illeti, a mit Nagy György képviselő ur mondott, (Halljuk!) méltóztassék megbocsátani, a tény nem egészen ugy áll. A tisztelt képviselő ur megtisztelt személyes látogatásával egy ministeri tanácsost, annak a szobájában uj bntorokat talált. Mi ennek az oka? Midőn az uj épület elkészült, és a belügyimnisterium áthurezolkodott: akkor a belügyministeriumnak régi ódon lomszerü bútorai voltak, melyeket még a helytartótanácstól vett át, ugy, hogy egyik ministeri tanácsosnak a 6*
