Képviselőházi napló, 1872. IV. kötet • 1873. február 3–február 21.
Ülésnapok - 1872-95
95. országos ülés február 21. 1873. O i O Megvallom, tisztelt ház, egy átalános vita alkalmával előadott beszédemben kifejeztem afölött csodálkozásomat, hogy nem látok még az országban elég beható mozgalmat és munkálkodást a társadalmi téren e kérdések érlelésére nézve. Megvallom, hogy ezt igen nagy sajnálattal kell ma is constatámom; hanem nem tartom fölöslegesnek néhány szóval kifejteni épen azon elvnél fogva, melyet a tisztelt minister ur is oly szépen kifejtett, meddig terjedhet a beavatkozás, és hol kell a szabad mozgalomnak kezdődnie; — mondom — nem tartom fölöslegesnek kifejteni, hogy mikép gyakorolhat a kormány és törvényhozás közvetve, de mégis egyenes befolyást arra, hogy helyesebb és belterjcsebb mezőgazdasági eljárás kezdődjék az országban, mint eddig volt. Kétségtelenül nagy fontosságú az, amit tisztelt minister ur kijelentett, hogy t. i. itt is a szellemnek kell elémenni; a szakoktatás az, amely legalább a jövőben biztosítja a mezőgazdaság terén is a fejlődést és azt okvetlenül elő fogja idézni. De vannak oly dolgok is, melyeket csupa szakismerettel nem lehet elérni ; hanem egy erős, legalább megindító lökést kell adni a kormánynak arra, hogy fölhívja a magán associatiot bizonyos téren, jobb, behatóbb mozgásra, mint eddig történt. Ez az, amit én az átalános vitában jelezni bátor voltam. Ez azon tér, melyet én mezőgazdasági technikának nevezek el, vagyis ez a csatornázás azon része, amely nemcsak az ármentesitést foglalja magában, s a vizet nemcsak azért szabályozza, hogy az ártéreket esetleg művelhető földekké átváltoztassa ; hanem azért is, hogy azzal a mezőt, a rétségeket és másodvonalban a szántóföldeket is öntöztethessük. Tudom, tisztelt ház, és kijelentettem a minap, hogy ehhez oly nagy tényezők járulnak, amelyekkel ma még alig birunk ; de azon meggyőződésnek kell léteznie, hogy e téren a nemzetnek mindent el kell követni a haladás eszközlésére. Tudom, hogy ehhez sok tőke kell, melylyel nem birunk ; tudom, hogy igen sok intellectualis erő kell, mely fölött még eddig szintén nem rendelkezhetünk; tudom azt is, hogy erre több munkás kéz kell, mint a mennyivel Magyarország rendelkezik ; de ha nem kezdjük a mezőgazdaság reformját, s ha azért, mert ma még egyszerre ki nem vihetjük, az előzetes kérdéseket sem akarjuk megoldani, melyek alapjául szoh gálnak a reformnak: akkor soha sem jutunk oda, hova jutni akarunk. Én azt hiszem, a kormánynak itt következő teendője lenne: behatóan tanulmányozni folyóinkat, vizeinket, cultur-technikai szempontból; beható tanulmányozás alatt azt értem, hogy végre is ezen, még csak igen szűk körű szaktekintélyek által ismert tudományt, — hogy ugy fejezzem ki magamat — csak oly egyének által lehet itt az országban is tanulmányoztatni, akik e téren már gyakorlati tapasztalattal bírnak; s én félek tőle, hogy azon szakértők, kik eddig használtattak arra, hogy a folyamnak tervezetét elkészítsék, tekintve a jövőt, amelyre nézve a folyószabályozás cultur-techníkájára is figyelemmel kell lenni: megfelelni nem tudnak. Tehát beható tanulmányozás kell, s szükség volna külföldi szaktekintélyeket fölszólítani az ország mindazon részének beható tanulmányozására, melyek e részben legalkalmasabbak, s hol ez leginkább szükségesnek mutatkozik. Egy másik kérdés. — mint minap is bátor voltam fölemiiteni — egy helyes vízjogi törvény. Már az átalános vita alkalmával voltam bátor mondani, hogy 1870-ben a vizszabályozás-. ármentesítés- és gátrendőrségről megalkotott, törvény oly tartalommal bír és rendelkezésekre szorítkozott, melyekkel egyedül kisebb, szűkebb körben teljesíthető ugyan a vizszabályozás és ármentesítés : az öntözés azonban absolute nem; mert az öntözés két különféle szomszédos tulajdonosok egymáshozi viszonyait, jogait, kötelességeit érinti, mik mind törvényhozási intézkedés által állapitandók meg, s ennek eddigi törvényeinkben nyoma sincs. És szükséges lenne harmadszor a beható tanulmányozás és ezen törvénynek alkotásán kivüí. hogy a kormány ügyesen tapogatódzék, hol talál kedvet kezdeményezésre a mintagazdászatban, a cultur-technikai téren. Én azt hiszem, hogy a törvényhozás előtt nincs elzárva az ut arra. hogy ily kezdeményezéseket, kísérleteket a czélnak megfelelőleg maga decretálhasson. Van az államnak, Istennek hála, sok kincstári java, van az államjószágok közt sok olyan, hol igen czélszeriien lehetne ezen gazdászati ágat megkezdeni, kísérlet alá venni. Itt tehát ki van jelölve a tér, hol a kormán}', a törvényhozás nagy befoí}-ást gyakorolhat a közvélemény tájékoztatására, szóval nagy befolyást, gyakorolhat arra, hogy a nemzetgazdaságnak e téren helyes elveit a nagy közönséggel megismertesse és megkedveltesse. Es ha csak ezen harmadik irányban teszi is meg a kormány az előmunkálatokat és ezek megtétele után nem fog tartózkodni valamely államjószágon ily minta-gazdaság létrehozásától, vagyis nem fog késni egy ide vonatkozó javaslat beterjesztésétől: azt hiszem, ez által igen elő fogja mozdítani e téren a magán assotiaciót és fölköltendi a magán-vállalkozók figyelmét, mely igen természetesen tartózkodik ily nagyfontosságú ügyekkel, mint speculatioval foglalkozni mindaddig: mig azt látja, hogy hiszen maga a közvélemény tájékozatlan e téren, a kormány nem foglalkozik vele, sőt a kormány és a kéjiviselőház is elhanyagolják az ügyet, szóval mig azt látja a magán-tőke, hogy még nem érkezett el az idő, hogy az ily cultur-technikai munkálatokba nagyobb befektetése-
