Képviselőházi napló, 1872. IV. kötet • 1873. február 3–február 21.
Ülésnapok - 1872-92
92. országos ülés február 18. 1873. 309 Pulszky Ferencz előadó: 16. Horvát-Szlavon-országban az eszék-vukovári államát továbbépítésére az előirányzott 50.000 frt helyett 20.000 frt. Elnök: Elfogadja a tisztelt ház a pénzügyi bizottság javaslatát, mely szerint az előirányzott 50 ezer helyett 20 ezer frt volna megszavazandó? (El!) Tehát elfogadtatott, Mihályi Péter jegyző: (olvassa:) A barcs-pakráczi államuton: a barcs-verőczei szakasz építésének folytatására 25.000 forint. Pulszky Ferencz előadó: 17. Ellenben a barcs-pakráczi államuton, mely Szlavonország forgalmi viszonyaira nézve az előbbinél nevezetesebb, a barcs-verőczei szakasz építésének befejezésére 25.000 frt helyett megszavazásra ajánltatik 68.000 forint. Elnök: A kik a pénzügyi bizottság által javaslatba hozott 68.000 frtot megszavazzák, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A többség megszavazza a 68.000 frtot. Mihályi Péter jegyző: (olvassa a 18. rovatot) a belye-eszék-diakovár-bródi államuton: az eszéki Dráva-híd építésének befejezésére 60.000 frt. Pulszky Ferencz előadó: A pénzügyi bizottságnak e rovat ellen nincs észrevétele. Elnök: Elfogadja a ház a 18. rovat alatt a 60.000 frtot? (Elfogadjuk!) Tehát az eszéki Dráva-hid építésének befejezésére a 60.000 forint megszavaztatik. Pulszky Ferencz előadó: Tisztelt ház! Mindezen tételekre nézve, melyeket megszavaztunk , a pénzügyi bizottság véleménye az, hogy azok a budgetnek nem rendkívüli, hanem rendes részébe valók, mert ámbár mindazok külön és külön szavaztattak meg, és építtetnek ki, mégis körülbelül ugyanezen összegek minden évben ki fognak adatni uj meg uj utak építésére. Ugyanazért javaslatba hozza a pénzügyi bizottság, hogy ezen egész szakasz áttétessék a rendkívüli budgetből a rendesbe. (Helyeslés.). Elnök: Elfogadja a ház a pénzügyi bizottság véleményét ? (Elfogadjuk l) Tehát az útépítés czimén megszavazott összegek a rendes budgetbe fognak áttétetni. Pulszky Ferencz előadó: A minister az udvarhely-paraj di, a balavásár-parajdi és alfalu-parajdi utakra, ugy, mint a maros-solymosi hidra nézve indokolásának 11. lapján megjegyzi, hogy azok kiválóan helyi érdekkel birnak, mit a bizottság tudomásul veendőnek tekint. orbán Balázs : Tisztelt képviselőház ! A Parajára három irányból vezető úgynevezett sóutakra, melyek körülbelül 13 és l / 2 folyó-mértföl,-det tesznek, a közlekedési minister ur indokolása 10—11-ik lapján azon megjegyzést tevén, hogy azok, mint kiválóan helyi érdeküek, az állanmtak sorába föl nem vehetők; teljesen mellőztettek is. Tisztelt ház! miután ez utakat én említettem legelőbb itt föl, s azoknak az állanmtak közé sorozását én hangsúlyoztam e házban, hogy következetlenséggel, az igazság iránti közönynyel és javaslatom iránti hűtlenséggel ne vádoltathassam: kötelezve érzem magamat a fölszólalásra. Mindenekelőtt helyre kell igazitanom a közlekedési minister ur azon megjegyzését, mely szerint ezen útrészeket kiválóan helyi érdeküeknek jellegzi; mert tisztelt ház, ha vannak hazánk területén közérdekű utak: ezek bizonyosan azok közé tartoznak, s ha van út, melynek építését az állam elősegíteni köteles, a kérdéses útrészeknél e kötelezettség sokszorozódik, már azon indokból is, hogy ezen útrészek javadalmait első sorban az állam élvezi, azok közvetlenül az államnak jövedelmeznek. Hogy ez állításomat érthetővé tegyem, szükséges az ez utakkal kapcsolatos viszonyokat röviden szellőztetnem. Tisztelt ház! Egy alkalommal már szerencsés voltam fölfejteni, hogy Erdély keleti részén, hol a só oly roppant tömegben fordul elő, mint a földgömbön sehol: müvelet alatt csakis a parajdi sóakna van; innen látja el magát Erdélynek negyed része sóval; tehát 5 — 600.000 ember hordja ezen aknáról az életföntartásra és marhatenyésztésre nélkülözhetlen saját, s mégis ez aknához minden irányból oly rémletes utak vezetnek, hogy az odajutás csak nagy nehézségekkel, s az igavonó marhák veszélyeztetésével történhetik meg. Ha ez utak kijavítása és jókarba helyezéséről az állam nem gondoskodik, az odajutás maholnap lehetetlenné fog válni, s a nép oda kényszeríttetik, hogy sóhegyei mellett idegen földről becsempészett sóval éljen ; már ma is a Székelyföld egy része a parajdi utak járhatlansága miatt arra van kényszerülve s kérdem tisztelt ház, hogy az ily tiltott utakon külföldre menő nagy pénzösszegeknek a hazából való kifolyása és a hazai sófogyasztásnak a csempészet miatti felére való csökkenésében nincsen e tízszeresen, százszorosan nagyobb kára az államnak, mint a mennyit az ezen útrészek kiigazítására fordítandó költség meg nem szaáltal meggazdálkodunk ? A törvényhatóságok, melyeknek területét ez útrészek átszelik, nem tudják gondozni, nevezetesen Udvarhelyszék, melynek területére a ÍS 1 ^ mértföldből 9 mértföld jut, képtelen arra munkaerőt fordítani, tekintve, hogy már is 30 folyó-mértföldnyi kőutat kell gondoznia, s mivel a vasutat tőlünk elchangirozták : kénytelen Kányád felé és a Homoród mentén két uj vonalat nyitni a vasúthoz. Ha tehát az állam önmagát megkárosítani, amaz országrész lakóit a csempészetre mintegy erőhatalommal rászorítani, s ez által évenkint több százezer forintot az országból kidobni nem akar,
