Képviselőházi napló, 1872. IV. kötet • 1873. február 3–február 21.
Ülésnapok - 1872-92
92. országos ülés február 18. 1873. 303 •szili hegységtőii egy része, ugy Tolnamegyének nevezetes részei Szegzárdon keresztül a kemenczei útnál legjutányosabb utat birnak Pest felé; mely közlekedési utón vannak tehát utalva Pest városával, vagyis Magyarország fővárosával közlekedni. Tudom magam is, hogy nemcsak Szegszárd bortermelői, hanem az előbb emiitett egész vonal bortermelő vidékei, ha Pestre akarják hozni terményeiket, — nincsenek máshova, mint egyedül ez útra terelve. — Azért én véleményemet abban központosítom, hogy ha a kemenczei utat a tisztelt ház nem is találná a mostani pénzhiány következtében bevenni az állaumtakba; mert ha jó karban volna az ország pénzügye, okvetlenül szükségesnek tartanám bevenni azt azért, hogy azon vidék Pesttel összeköttessék: minden esetre óhajtom közlekedési minister urnák figyelmét oda irányozni, hogy igenis nem azon csekély tolna-dombovári útnak segélyezései v an az állam érdekében, — mit pedig ő szükségesebbnek tartott, mert tudomásom szerint az csak azon vidék birtokosainak van érdekében, hanem az államnak érdekében van: az általam is érintett 3 megyének közvetlen érdeke szerint is a szegzárd-kemenczi útnak segélyezése. (Helyeslés a szélső bal felöl.) Elnök: Mielőtt szavazásra föltenném a kérdést, föl fog olvastatni Szluha Benedek határozati javaslata. Mihályi Péter jegyző (Ismét olvassa ,a határozati javaslatot.) Elnök * Fölhívom azon képviselő urakat, kik az imént fölolvasott határozati javaslatot elfogadják méltóztassanak föláll™. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Következik a 13. tétel. Mihályi Péter jegyző (olvassa:) Hidak építésére a magyar Határőrvidéken megszavazandó 20,000 forint. Pulszky Ferencz előadó: A pénzügyi bizottság megszavazandónak véli ezen ösz:szeget. Elnök: Elfogadja-e a ház hidak építésére a magyar Határőrvidéken megszavazandó 20,000 forintot? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatott. Mihályi Péter jegyző (olvassa a 14. rovatot:) A törvényhatóságoknak megyei utak és hidak föntartására: 400.000 forint. Pulszky Ferencz előadó: Ezen tételre nézve megjegyzi a bizottság, hogy a törvényhatóságok az 1870. XL. törvényezfkk értelmében magok tartoznak gondoskodni útjaik föntartásáról; miután azonban addig is, mig a közmunka-törvény őket azon helyzetbe fogja juttatni, hogy a törvény •e rendeletének teljes mértékben eleget tehessenek, nagyobb tárgyak építkezésére vagy helyreállítására •országos segély nélkül alig képesek: a bizottság rendkívüli segélyül 300.000 forintot ajánl megszavazásra, vagyis ugyanazon összeget, melyet az 1872. évre a törvényhozás megállapított. Jendrassik Miksa : T. ház! A törvényhatóságoknak megyei utak és hidak föntartására: 400.000 frtot irányzott elő a közmunka- és közlekedési minister; ennek ellenében a pénzügyi bizottság 300.000 forintot hoz javaslatba. Én keveslem, meggyőződésemből keveslem a pénzügyi bizottság által javaslatba hozott összeget; keveslem pedig nem azért, mintha netalán egy vagy más magánérdek vezetne; hanem azért mert átalános országos érdek az, mely valamennyi municipiumra nézve életkérdés. Ugyanazért a t. ház minden egyes tagja valamely municipium lakosa lévén, fölhívom a t. házat, hogy e véleményem szerint fontos ügyre becses figyelmét kitérjeszsze. (Halljuk!) Én a minister urnák javaslatát fogadom el, és azt a t. háznakis elfogadás végett ajánlom. Tudva lévő dolog eddigi tárgyalásokból is kitünt,hogy kőutamk s fájdalom, hogy ilyenek is vannak töltésutaink kétneműek, az ugynevezet állam-utak s az úgynevezett megyei, helyesebben szólva: köztörvényhatósági utaink; emezeket imént letárgyalta a ház, és ezek most vannak szőnyegen. Az utaknak egyik vagy másik osztályba való sorozása nem alapul bizonyos szabályokon; ez az absolut kormánytól átvett egyik örökség. A municipiumoknak útjaik építésére s föntartására nincs más alapjok, mint az a nyers, úgynevezett közmunka, a kézi- s igás-munka. Igen, de ez nem elég, nem az egyedüli factor az utak föntartására, arra készpénz is kell, mert számtalan a műszaki munka mely az illetők pénzbeli dij által szereztetik meg, hogy ezen közmunkának egy re szét kényszer utján a tartozók által megváltassák pénzben. Már most mennél inkább kiterjesztetik ezen kényszer-váltság : an^ál kevesebb marad fön belőle a természetben teendő munkára; ha pedig kevés váltatik meg, nem fedezhető a készpén^szükséglet, kész a dí^harmonia, s átalában a kellő factorok elégtelensége. E nehézség, a megakadás az utak ügyi rendezetlenségének szülöttje. Szóval: nem elégséges azon pénz, mely a mondott czélokra fordítandó. Erről van szó, tisztelt ház ; nem pedig magáról a föntartási költségeknek összegéről , b n -un azon hiányról, mely fedezve nincsen. Ez pedig a n>" i; <'teri indokolás szerint teszen 1,342.000 frtot, minek fedezésére 400.000 s illetőleg csak 300.000 forint javasoltatik,az az 29, silletőleg csak 21száztóli. Nem tudom hogy mikor szűnik meg az okvetlenül keletkezni kellett hiányok ideje, hogy a törvényhatóságok autonómiájánál fogva szabad rendelkezési joga meddig fog még rendezetlenül maradni; de alig hiszem, hogy ebben 1875-nél előbb tisztába jőjünk, valamint azon kérdéssel is, vajon az utak ügyét egészben az állam vegye-e kezébe, vagy