Képviselőházi napló, 1872. IV. kötet • 1873. február 3–február 21.

Ülésnapok - 1872-88

88. országos ülés fogom, sem tekintetbe nem veszem. (Élénk helyeslés bal felől.) Irányi Dániel s Nekem sem volt szándékom az átalános vitában résztvenni, de valamint az előttem szólt Tisza Kálmán képviselő urat Paczolay urnák, ugy engem Ivánka Imre tisztelt képviselőtársamnak fölszólalása kényszerit arra, hogy a tisztelt ház becses figyelmét rövid időre igénybe vegyem. Fölszólalását mondtam, pedig helyesebben azt kellett volna mondanom, — alaptalan gyanúsítása (Helyeslés a szélső bal oldalon) kényszeritett erre, melylyel azon pártot, melyhez tartozni szerencséin van, illetőleg azon pártnak egy részét illetni jónak látta. Azt mondta ugyanis, •— saját szavait fogom idézni (olvassa): „De, tisztelt ház! most szegények vagyunk, gyarmattá lettünk és szegények vagyunk nemcsak egyénileg, hanem sajnos, szegények vagyunk azért, mert népünkben most is él és terjesztetik azon nézet, hogy az állani iránt teljesítendő kötelességek meg nem tartása, a monopóliumok megrövidítése: erény, hogy az adónak nem rendes fizetése, hogy előbb fizessük ki adósságainkat, költsünk mulatságra, s csak ha majd azután marad valami, azt adjuk oda az adóra. Azon körülményt, hogy 6 százalék késedelmi kamatot lehet fizetni az adó után, némely ember a kölcsönvétel egy és pedig legkényelmesebb módjának tekinti. Ily nézetekkel ne méltóztassanak csodálkozni, ha hányattunk. És e tekintetben, tisztelt ház! nemcsak a tőlem jobbra ülő képviselő uraknak egy része, (tudniillik mi reánk mutatott) hanem fájdalom! ha elolvasom a választási programmbeszédeket: azt találom, hogy a jobboldali képviselő urak közül is oly ígéreteket tettek választóiknak, melyeknek beváltása az igen tisztelt pénzügyminister urnák még normális viszonyok közt is nagyon terhes volna, de különösen terhes most, midőn, mint mindnyájan tudjuk, az állam pénztárában tetemes az apály." Hogy kik voltak azok, akik ilyen ámításokkal nem átallották a nép elé menni, azt a tis.stelt képviselő ur nem mondotta, Én azt hiszem, hogy ilyen közöttünk nem találkozik, mert ahhoz hazafiatlanságon kivül butaság is kívántatik, (Helyeslés a szélső bal oldalon. Ivánka Imre közbes ól: Lessek oly bátor megnevezni]) és hogy a párt, vagy annak egy része ilyesmit soha nem mondott a nép előtt: arról biztosíthatom a képviselő urat. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Méltóztassék elolvasni programmunkat, és méltóztassék csak egy szót is fölmutatni, mely arra vonatkozik, és akkor igazat adok a tisztelt képviselő urnák. február 12. 1873. 223 Ha méltóztatott volna elolvasni egy czikket, melyet legközelebb igtattam a „Magyar Újság

B-ba, (Élénk helyeslés több oldalról) akkor azt gondolom, tartózkodott volna a képviselő ur ilyen alaptalan gyanusitgatásoktól; (Élénk helyeslés a szélső bal oldalon) mert azon czikkben határozottan kárhoztattam azon irányt, mely némelyeknél mutatkozik az állam iránt tartozó kötelességek nem teljesítése tekintetében. (Élénk helyeslés a szélső bal oldalon.) Hogy nem mi okoztuk tehát az államnak mostani sanyarú pénzügyi állapotát, azt szavaimból, azt szavainkból a tisztelt képviselő ur beláthatja; de vajon, nem a tisztelt kéjiviselő ur részes-e abban, azt engedelmével meg fogom vizsgálni. (Halljuk!Halljuk!) A pénzügyi bizottság s ugy hiszem valamenynyien elismertük azt, hogy jelen sanyarú helyzetünknek nagyrészt azon rohamos vasúti építések az oka, amelyek a múlt 3 — 4 esztendőt jellemzik; már pedig a tisztelt képviselő ur maga megismeri, hogy mindamellett, hogy szegények vagyunk: megszavazott minden vasutat,melyet a ház elé terjesztettek; megszavazott majd mindent, mit a hadsereg és honvédség részére követeltek. Ha tehát igaz az, hogy mostani pénzügyi zavarunknak oka azon vasútépítés, amelyet 3 vagy 4 év óta e házban tapasztaltunk: akkor a tisztelt kéjiviselö ur maga magára mondotta ki az ítéletet. (Élénk helyeslés a szélső bal oldalon.) Hogy a tisztelt képviselő urnák, Madarászra példázva, nincsen olyan catói neve, azon — ugy hiszem — maga sem csodálkozhatik; nem csodálkozhatik legkevésbbé azután, hogy a múlt választások alkalmával, vagy azok előtt szükségesnek tartotta pártjának egyik vezérét megkérdezni, vajon őt még ellenzékinek tartja-e? Hogy aki magáról ilyet föltesz, hogy őt saját pártjának vezére sem tekinti ellenzékinek, hogy azt az ellenzék sorában catói jellemünek nem tartják: azon ugy hiszem, a tisztelt képviselő ur maga sem fog csodálkozni. (Élénk helyeslés a szélső bal oldalon és felkiáltások jobb felől: Igaz l) Nagyon félek, (Halljuk!) hogy annyi dicséret után, melyeket tegnapi beszédében a consortiumokra nézve átalában mondott: népszerűsége nem sokat nyer. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Én sem vádolok minden consortiumot, én is tudom, hogy vannak nemcsak becsületes emberek az egyes consortiumoknál, hanem hogy vannak átalában becsületes consortiumok is; csakhogy a tisztelt képviselő ur nem tett semmi különbséget. A tisztelt képviselő ur sikra szállott minden consortium mellett; védelmezte azokat minden megkülönböztetés nélkül. Már pedig, ha vannak oly becsületes consortiumok, a minőknek képét a tisztelt képviselő ur elénk rajzolt a — aminthogy vannak, tudom és elismerem: — másrészt ismerek oly consortiumokat, a melyek csak azért ala-