Képviselőházi napló, 1872. IV. kötet • 1873. február 3–február 21.
Ülésnapok - 1872-87
87. országos ülés február 11. 1873. 199 egyszer s mindenkorra meg kell szünniök. (Helyeslés.') , Nemakarom a tisztelt házat oly részletekkel fárasztani, melyekkel még bővebben illustrálhatnám .azokat, miket nagy részben emiitettem. (Halljuk\) Mind ennek, a mit előadni szerencsés valék, czélja az volt, a mit először emiitettem, hogy a tisztelt minister ur, kinek alkotmányos érzetéről meg vagyok győződve, ha meggyőződik azok igazságáról, vagy csak azok egy részének igazságáról is: akkor igyekezzék a bajon segíteni. Czélja volt, hogy ezeket leplezetlenül a tisztelt ház ítélőszéke elé hozzom és azért azzal zárom be szerény előadásomat, miszerint én, mert a tisztelt minister úrról fölteszem, hogy hallva az itt mondottakat, a mennyire tőle telik, iparkodni fog a bajokon javítani : annálfogva a központi igazgatói czimen kért költséget megszavazom, föntartván a jogot ez egyes czimeknél nézeteimet a tisztelt ház engedelmével előadhatni. (Élénk helyeslés hal felől.) Helfy Ignácz: Tisztelt képviselőház! Megvallom, hogy azon jeles beszéd után, melyet az imént hallottam, én azt hiszem, hogy a bevett szokás szerint a tisztelt jobb oldal részéről kellett volna valakinek fölszólalni. (Derültség.) Miután azonban ez nem történt, el fogom mondani a lehető legnagyobb rövidséggel az én véleményemet a szőnyegen levő igen fontos tárgyra nézve. Mondom, igen fontos, mert hiszen emlékezünk rá, hogy az átalános költségvetési vita alkalmával, ugy a tisztelt pénzügyi bizottság, mint csaknem mindenik szónok, midőn pénzügyi helyzetünk komoly voltáról szólott: .azt hangsúlyozta, hogy ezen helyzetnek főoka tulajdonkép a közlekedési eszközök létrehozása körül követett eljárás helytelen volta. Ugy hiszem tehát, hogy kötelességünk ez alkalommal tüzetesen hozzászólani a kérdéshez, meghallgatni minden véleményt, nemcsak a tisztelt szakértőkét, hanem azokét is, a kik nem a részletekhez, hanem egyátalában a vasutak körül követett átalános politikát óhajtják bírálat alá venni. De mielőtt ezt tenném, engedje meg a tisztelt ház, hogy átalános észrevételt tegyek a költségvetés czimére. Azt látom, hogy ez a közmunka és közlekedési ministerium költségvetése. Én megvallom, hogy a tényekből ítélve, sokkal helyesebb volna azt mondani: vasúti ministeré; mert a többiből csaknem semmit, vagy vajmi keveset látunk. Ugy hiszem, nem lehet kétségbe vonni, hogy pl. a vámház a közmunka rovatába tartozik; ezt pedig nem látom ott. Ha van valami a világon, a mi a közlekedés eszméjét képviseli, a mi a közlekedésből veszi eredetét, az minden esetre a posta. Tehát a posta mint intézmény a közlekedéshez, mint épület a közmunkához tartozik; de a postáról itt nincs szó. Szintén közlekedési eszköz a lánczhid, azonban ezt sem látom a költségvetésben. Ugy hiszem, ha van valami, a mi a közlekedéshez tartozik, és a mit a minister ur is hangoztatott: az a vizépitészet, a csatornák. Föl is emiitette a minister nr a Ferenczcsatorna építésének előhaladását. Ez azonban a költségvetésben nem fordul elő. Hanem átment a pénzügyministerhez. Ennek okát valóban nem tudom fölfogni, mert az iskolakönyvek azt tanítják ugyan, hogy a Ferenczcsatorna összeköti a Dunát a Tiszával; (Derültség.) de hogy Kerkápolyval köti össze, azt még nem hallottam soha sem. (Derültség.) Mellesleg megjegyzem, miután a Ferenczcsatornát fölemii tettem, hogy én a közlekedési minister urnák azon nyilatkozatában osztozom, hogy az igen üdvös és az országra nézve gyümölcsöző vállalattá növi ki magát, igenis osztozom e véleményben; de — és ezt előre kijelentem —• nem osztozom abban, amit a budgetből láttam, — habár nem a jelenből, mert abban nincsen, — hogy ugyanis az a szándék létezik, a csatorna mindkét partján fekvő földeket 20 évre 5 — 6 írtjával bérbe adni. Ez ellen eleve tiltakozom, mert én, ki éltem oly országban, hol a csatornázás ki van fejlesztve és öntözési rendszere mintául szolgál Európa többi országainak, jól tudom, hol az öntözési rendszer behozatala óta nem 8, hanem 10 — 20 év alatt megnégyszeresedett, megötszörösödött az ily földek ára; (Helyeslés.) ez okból tehát ezeknek hosszú időre per 5 — 6 frt bérbe adása ellen már előre is tiltakozom. Ezeket mellesleg megjegyezve, áttérek magára a tárgyra. Tisztelt ház! Ha nem is mondanám, mindenki tudja, hogy én e téren nem vagyok szakavatott s épen e hiány folytán kötelességemnek tartottam tüzetesen tanulmányozni e tárgyat s némely arra vonatkozó szakmunkát. A többi jeles munka közt, melyeket olvastam, csak egyet említek föl, mely egyike a legjobbaknak s ez Weber „Schule der Eisenbahnwesen* czimü munkája. Ebből sokat tanultam, de különösen egy dolog vonta magára figyelmemet. A jeles szerző bevezetőleg szemlét tart az átalános európai és amerikai vasutak fölött, és ott jellemzését adja és mintegy kimutatja, hogy mennyire öszszeköttetésben áll a vasutak átalános jellege, az illető népek, nemzetek jellegével, az illető országok kívánalmaival és szokásaival. A könyvnek e része nagyon érdekes és csakugyan, mikor az egészen keresztül mentem, azt vettem ki belőle, hogy nemcsak a népek jellemzését, hanem bizonyos tekintetben, az, a ki elolvassa a vasutak történetét, az illető nemzetek történetét is látja benne. (Halljukl) Hogy csak egy-két pontot emeljek ki, elolvastam, miként keletkeztek az orosz vasutak, azt láttam, hogy 1837-ben épült a legelső negyedfél mértföld hosszú vasút. És ez hol épült? Pétervártól Zarskoje-Seloig, tudniillik a czár residentiájától a czár