Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.
Ülésnapok - 1872-65
84 65.'-orszá£OS ülés január 16*. 1878. A központi bizottság ugy gondolkodott, hogy az okmányszerü bizonyítás e tekintetben minden esetre kiváló figyelmet érdemel, és ily okmánynak különfélék tekintendők, vannak nyugtatványok, községi számadások, rováskönyvek, árverési jegyzékek, ezredparancsnoki rendeletek az 1848. előtti időből, ezek mind okmányi bizonyítékok és ezek közt sok találtatik olyan, mely a külsőség térfogatának megállapításánál irányadóul szolgál. A központi bizottság ugy vélekedett, hogy ott, hol okmányilag történik a külsőség térfogatának bebizonyítása: meg kell engedni a telepitvényesnek azon jogot, hogy ő készpénzzel az egész belsőséget és külsőséget megválthassa. Ugyanez történik voltakép érdemileg azon telepitvényeseknél is, kik okmányilag bizonyítani nem képesek; és Lázár Ádám képviselő ur azon állítása, hogy az egyiknek nem adatik ingyen egy talpalattnyi birtok sem, a másiknak pedig ingyen adatik: egyszerűen nem áll; nem áll pedig azért; mert azon telepitvényeseknél — mindig feltéve, hogy örökös telepitvényesekről van szó és nem határozott időre szólókról — a kik a belsőség vagy külsőség térfogatát okmányilag igazolni nem képesek, a beterjesztett törvényjavaslat először: kiköti azt. hogy az egész belsőség vagyis házhely, udvar és kert, érintetlenül a telepitvényes tulajdona marad; másodszor kiköti azt, hogy a külsőség egy bizonyos hányadának visszaadásával válthassa meg telepitvényét; tehát az okmányilag bizonyítók készpénzzel, az okmányilag nem bizonyítók pedig a külsőség egy részének visszaadásával. Azért mondom, hogy érdemileg mindegy, mert értékkel fizet mindkét telepitvényes, csakhogy egyik esetben az értéket készpénz, a másikban pedig a birtok egy része képezi. Hogy pedig a telepitvény nem ingyen marad az illetőnek kezében: azt a székelyföldiek, vagy azok, kik az ottani viszonyokat ösmerik, jól tudják. Jól tudják ugyanis, hogy nem kevés munka, fáradság és költség volt szükséges — akkor a mikor — hogy e telepitvények külsőségei használható növelhető földekké váljanak és azon földek, melyek visszabocsáttatnak, miveíhető. használható földek levén, az ezekre fordított munka és költség fejében marad az egésznek egy része a telepitvényes kezében, még pedig egyik esetben fele, másik esetben két harmada. Egyébiránt a beadott módositványt részemről azért sem pártolom; mert az sokkal kedvezőtlenebb helyzetbe hozza a telepitvényeseket, mint a tisztelt ház által a múltkor tárgyalt — de el nem fogadott — törvényjavaslat. A beadott módositvány perrendtartásszerü bizonyítékot követel a külsőség térfogatának megállapításához. Ez azok előtt, a kik a viszonyokkal •ösmerősek, lehetetlennek látszik; mert a perrendtartásszerü bizonyítékkal igazolni a külsőség térfogatát, ha az egyszerű birtoklás jogcziméből eltekintünk : századokra visszamenő dolgoknál teljes lehetetlenség s megtörténhetnék, hogy a törvényhozás gúnyt űzne a telepitvényes községekkel, mert kategóriát állit, föl, hogy az illető megválthatja ezen és ezen esetben, különösen akkor, ha térfogatát perrendtartásszerüleg bebizonyítja ; holott igen soknak kezében az egyszerű birtokláson kívül semmi sincsen és az oly telepitvényes, aki a térfogatot ekként bizonyítani nem tudja, egyszerűen nem kapna semmit* pedig azon községek nem olyanok, hogy 10, 20 vagy 40, hanem 200 év óta állanak ion, s ezek a módositvány következtében egyszerűen elpusztulnának. Mindezen okoknál fogva ajánlom a köz]>onti bizottság szövegezésének elfogadását és Lázár Ádám képviselő ur módositványának elvetését. (Helyeslés.) Elnök: Tisztelt ház! Az első és második bekezdésre nézve nem történvén észrevétel: azokat elfogadottaknak jelentem ki. A harmadik és negyedik bekezdésre van Lázár Ádám képviselő urnák egy módositványa, mely fel fog olvastatni. Tombor Iván jegyző: (olvassa a módositványt. ) Elnök : Méltóztatnak elfogadni a harmadik és negyedik bekezdést a központi bizottság szövegezése szerint? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Lázár képviselő ur jelezte, hogy a hetedik bekezdésre is kíván módositvány^ beadni. Lázár Ádám: Legyen szabad mindenek előtt az előadó ur azon megjegyzésére felelnem, mintha az előbbi tárgyalást és központi indokolást nem kísértem volna figyelemmel. Megjegyzem erre, hogy az előadó ur megczáfolta magát akkor, mikor elismeri, hogy itt igen is az örök időre szóló telepitvényeseknél ingyen birtokról van szó, melyet okmány bizonyításával nem szerezhetni. Hogy Becze módositványának azon átalános elvét, az okmány bizonyítást nem látta elfogadhatónak, és mégis később a birtokok térfogatára nézve kizárólag csak az okmány bizonyítást látta elfogadandónak. Ezeket előrebocsátva a törvényjavaslatnak második fő tétele változatlanul van ugyan föntartva a központi bizottság által azon szövegezéssel, melyet a kormány beterjesztett, még pedig ezen szöveg be volt terjesztve azon időbeli tárgyalások alapján, melyek a képviselőház megállapodásával szemben a főrendi ház által módosíttattak és így jutottak jelenleg egy uj törvényjavaslat alakjában a képviselőház elé, mely szintén minden indokolás nélkül megtartatik a központi bizottság által ezen szövegben: ,2-szor ott, hol a telepitvényi földek határozott időre adatnak a telepitvényeseknek, vagy a hol az évi szolgálmányok mennyisége változás alá eshetett,
