Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.
Ülésnapok - 1872-65
65. országos ölés január Ifi. 1873, 81 szög ölnél kisebb és négyezer négyszög ölnél nagyobb ne legyen. 2-or ott, hol a telepitvényi földek határozott időre adattak a telepitvényeseknek, vagy ahol az évi szolgálmányok mennyisége változás alá eshetett, a telepitvényi belsőség, úgymint házhely, udvar és kert fejében nyolczezer négyszögölnyi terület a felek közti szabad egyezkedés, vagy ennek nem sikerülése esetében, a birói becsű utján megállapitandó értéknek biztosítása mellett a telepitvényes tulajdonába megy át. Itt ismét megjegyzem, hogy ezen §. első bekezdésének első sorában egy sajtóhiba van, t. i. a „teljesítésekre* szó helyett kellene lenni „telepitvényekre." Bóér Antal: Tisztelt ház! A székelyföldön levő számos telepitvények különböző természetűek a szoros értelemben vett magyarországi telepitvényi birtokoktól és pedig annyiban, amennyiben ott jobbadán a községek által hivatnak ezen birtokok: amíg itt csak egyes birtokosok állnak szemben a telepitvényesekkel. Minthogy ezen, mint emiitettem, községek által birt birtokok államgazdászati szempontból idővel szintén íölosztandók. szükségesnek látnám, hogy ezen törvényben intézkedés történjék arra nézve, hogy a beadandó osztály idejében helyes aránykulcs alkaimaztassék. Ennélfogva ezen §-nak végszavait ily értelemben megtoldatni kívánnám, ezen rövid mondattal: ,Azonban a községi birtokoknak bármikor történendő felosztása alkalmával a telepitvényeseknek ezen törvény erejénél fogva tulajdonává vált belső és külső birtokok arány-kulcsa megállapításánál számításba nem jöhetnek." Ajánlom módositványomat a tiszteit háznak elfogadás végett. (Helyeslés.) Szükség esetében azonban föntartom magamnak az indítvány védelmét. Tombor Iván jegyző (újra fölolvassa Boér Antal módositványát.) Eötvös Károly előadó : Tisztelt ház! Olyas valami, ami a beadott módositványhoz hasonlítana, a központi bizottságban nem merült föl s így ott nem is tárgyaltathatott. És hogy ilyesvalami föl nem merült, annak egyszerű oka az : mert a központi bizottság nagyon természetesnek találta, hogy midőn a telepitvényeseknek külsőségük és belsőség ök magállapittatik, nekik több jogot, különösen oly jogot, amelynél fogva a közösöknek maradt birtok netaláni fölosztása alkalmával osztozkodjanak, a törvényjavaslatban biztosítani a központi bizottság nem akart. Én részemről, saját meggyőződésemnél fogva is ezen módositványhoz, mint a mely a központi bizottság által elfogadott szerkezettel nem ellenkezik, sőt épen a központi bizottság nézetével teljesen megegyez, hozzájárulok. Azonban a formulázást nem JűSl'V. H. HAHCÓ 18S. III. KÖTET. tartom egészen szerencsésnek. Részemről jobban szeretném, ha akként formuláztatnék, hogy a községi közös birtokoknak bármikor történendő fölosztása alkalmával, a telepitvényeseknek ezen törvény erejénél fogva tulajdonukká vált külső és belső birtokuk ntán a netáni felosztásnál semmiféle esedék nem jár. Ezen formulázást sokkal jobban szeretném, mint azt, hogy ezen birtokok ez aránykulcs megállapításánál számításba nem jöhetnek, mert ez az értelmet tisztán nem fejezi ki. Bóér Antal: Én a központi bizottság igen tisztelt előadója által ajánlott szövegezést, mint a mely nézetemmel megegyez, elfogadom. Pauler Tivadar igazságügyniinister í Tisztelt ház! Miután mindenesetre sokkal tanácsosabb, hogy az világosan kifejeztessék, amit mindnyájan úgyis értettünk, hogy igy minden kétségnek eleje vétessék: én részemről a niódositványt elfogadom ; czélszerübbnek tartom azonban azon szövegezést, amelyet a központi bizottság tisztelt előadója ajánlott. {Helyeslés.) Lázár Ádám: Tisztelt ház! Nem lehetek azon szerencsés helyzetben, mint az előttem szólott tisztelt képviselőtársam, hogy az egész 25-ik §-on egyszerűen keresztülmenve, ahhoz csak egy végtételt indítványozzak, sőt magát ezen czikket a székelyföldi sajátlagos viszonyokra tekintettel, sokkal íöntosabbnak találom, semhogy afölött a képviselőház oly röviden minden bővebb megfontolás nélkül határozzon. Mindenekelőtt igen óhajtottam volna azt tudni, vajon a kormány részéről tekintettel az általa beterjesztett 25. §-nak tartalmára azon lényeges különbözetek, melyek a központi bizottság által ezen czikknek módosítása végett előterjesztettek, helyeselnek-e vagy nem? Mert ha visszatekintünk az igazságügyminister által a törvényjavaslatnál fölhozott lényeges eszmékre, hogy t. i. a magánjog szentsége csak czélszerüségi és nemzetgazdászati szempontokból, illetőleg a telepitvényes községek föntartása, biztosítása végett szándékoztatik korlátoztatni, ha visszatekintünk továbbá azon már [ezen törvényjavaslat rendjén az országgyűlés által elfogadott elvekre, miként az örök időre szóló telepítéseknél váltságösszeg mellett bocsáttatnak az illető tulajdonába az összes bel- és külbirtokok, míg ellenben a határozott időre szóló telepítéseknél már a vételár meghatározása a becsérték szabadságára van bízva. Mindezen lényeges alapelvekkel homlokegyenest ellenkezik a központi bizottság által jelenleg beterjesztett szövegezés. Részemről mellőzve a székelyföldi telepitvények keletkezésének történetét, amely már az előbbi tárgyalások alkalmával tüzetesen ki volt fejtve, teljesen 11
