Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.
Ülésnapok - 1872-65
85. owraágos ülés január IS. 1873. 77 kétszeres beszámítás alá esnek azok, kik az országban oly kiváló törvényhozási állást foglalnak el, mint a magyar főpapság a magyar törvényhozásban ; csak azon egyet vagyok bátor kérdezni, hogy a mi törvénysértés volt 1869-ben, az ma már nem törvénytelenség-e? hogy vajon amiért megbüntettetett és megüorgáltatott a székesfehérvári püspök, az ma már büntetlenül elkövethető-e valamely főpap által ? A székesfehérvári püspök takarózhatott köpenyegével, -de az ő irányában elkövetett eljárás nyilvánvalóvá lett ország és világ előtt, az, hogy a magyar király hogy a magyar kormány a királyi tetszvényjogot fönállónak tekinti. Valóságos dacz, valóságos botrány tehát, nézetem szerint, ha ezek ellenében akad főpap, ki a. királyi tetszvényjogot magára nézve kötelezőnek nem tekinti, e szerint a törvény és az állam hatalmával daczol. A mai korban divatos és hazánkban is szokás Poroszországra hivatkozni; itt e házban tegnapr is történt hivatkozás Poroszországra, én tehát el őe is kijelentem, hogyha az igen t. vallás- és közoktatási minister ur interpellatiomra adandó válaszában azt fogja mondani, hogy a Poroszországi minta szerént fog eljárni: én ezzel igen meg leszek elégedve; (Helyeslés) most bátor leszek interpellatiómat fölolvasni. Interpellatiom következőleg hangzik : (Olvassa) , Van-e tudomása minister urnák arról, hogy Schopper György rosnyói megyés püspök körlevelében a fönálló királyi tetszvényjog ellenére, Torna megyére is kiterjedő egyházmegyéjében, a esalhatatlansági dogmát legújabban kihirdette ? Ha van tudomása, miként szándékozik minister nr ezen törvénytelenség ellenében eljárni?' (Helyeslés bal felöl.) Elnök : Közöltetni fog a vallás- és közoktatási minister úrral. Vidacs János : A t. pénzügyminister úrhoz van egy interpellatiom. Magyarország boldogságát, anyagi jólétét én legalább a czélszerü közlekedési eszközök létrejövetelében látom. Ha végig tekintünk Magyarország vasúti hálózatán, azt vagyunk kénytelenek fáj dalommal bevallani, hogy azok nem mindig Magyarország nemzeti iparának és kereskedelmének érdekében építtettek. Ha ez ugy van, a min most már bajos segíteni: tehát iparkodjunk a még hátralevő még eddig felszínre nem került közlekedési eszközöket oly módon szaporítani és oly módon hozzáférhetőkké tenni, hogy hazánk polgárai azon közlekedési eszközök segítségével a hazának anyagi felvirágzását mentől előbb észlelni képesek legyenek. A fővárosok egyesittettek és ezen egyesítés törvény által szentesítve van; de a minister ur és a törvényhozás figyelmét legalább eddigelé kikerülte azon anomália, mely szerint Buda-Pest most is azáltal, hogy budai ember átakarván jöni hozzánk vagy mi akarunk meuni oda, gátolva vagyunk gyorsan közlekedni egymással. Ha már az országban levő közlekedési eszközök oly nagy mértékben szükségesek arra, hogy iparunk fejlődjék: mennyivel jobban van szükségünk arra, hogy Buda-Pest városában a hidon vagy az építendő hidakon minél-elébb eszközöltessék a szabad közlekedhetés. (Helyeslés.) Ezeket tekintetbe véve a következő interpellatiót vagyok bátor a t. pénzügyminister úrhoz intézni! Miután a fővárosok egyesülése immár törvényhozásilag szentesítve van; miután az egyesülés folytán a két városrész közti közlekedés szükségszerüleg sokkal sürübb lesz, mint volt eddigelé, s a legszegényebb polgárok sem fogják a lánczhidoni gyakoribb átkelést kikerülhetni; s miután végre különben is képtelenség, hogy ugyanazon egy város különböző részei között a közlekedés vámteherrel legyen összekötve ; kérdem a tisztelt minister úrtól: szándékozik-e az 1870-diki XXX. törvényczikk akénti módosításáról egy törvényjavaslatot terjeszteni a ház elé, miszerint az egyesült főváros két részét összekötő lánczhidon az eddig beszedni szokott , hídpénz * megszüntettessek. Elnök: Közöltetni fog a pénzügyminister úrral. Hunyady László gr.: T. ház! Erdély Hunyadmegye Hátszeg városának néhány választó polgára kérvényét van szerencsém a t. háznak bemutatni. Ezen kérvény tartalma röviden az, hogy az 1872-ik évi június 13-án megválasztott képviselő sem helyét itt el nem foglalta, sem megbízó-levelét át nem adta. E választó polgárok kérik tehát a t. házat, méltóztassék e tekintetben intézkedni. (Helyeslés.) Elnök; A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Következik a napirend vagyis a „hadsereg és honvédség ló-szükségletének fedezéséről mozgósítás esetében" szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a 9-ik §-t. Pulszky Ágost előadó: A központi bizottságnak nincs megjegyzése. Lükő Géza: T. ház! Sem a 9-ik §-ban sem a törvényjavaslatban sehol sincs kimondva, hogy a 9-ik §. értelmében fölveendő bírságok hova fordítandók. Én tehát jónak látom kimondatni, hogy a beszedendő bírságok a törvényhatósági szegény alap javára fordíttassanak. Azt hiszem, hogy ez ellen senkinek észrevétele nem lehet és világosabbá és határozottabbá teszi a törvényt. (Helyeslés.)
