Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.

Ülésnapok - 1872-64

64. országos ttlé9 január 15. 1873. 73 megtörténhetnek, amelyekre nézve bizonyos kiigazítások lehetnek. Beszéltek azután ujnyi és kötetnyi vastagságú utasításokról. Én — miként módositványom kimutatja — beszéltem az állítási bizottság tagjainak a kiszemelésnél és avatásnál követendő eljárása iránt adandó utasításokról; tehát nem a kerületek beosztásáról, nem a lólétszám összeállításáról, nem arról, amikre a megyéknek is némi befolyásuk van; hanem beszéltem egyszerűen és határozottan azon elvekről, melyek szerint az avatásnak magának kell történnie. Semmi egyébről nem szólottam, valamint nem szóltam semmi részletes utasításról. Ott van az én módositványom, a mely szól a főbb elvekről, melyek követendők. Igen könnyű ezáfolni, ha mást czáfolnak, mint az a mi mondatott. (Tetszés bal felöl.) Gullner Gyula. : Nem akarok arra kiterjeszkedni, ami már több alkalommal, ugy a mai, mint a tegnapi tárgyalás alkalmával a vita tárgyát képezte, hogy ha a törvényjavaslat törvénynyé válik: az egyes lakosokra nézve előnyt, vagy pedig hátrányt foglal-e magában. Mert azt hiszem tökéletesen teljes és igaz az, a mit Tisza Kálmán t. képviselő ur mondott, hogy az irányadó szempont csak az lehet, hogy akár foglal magában előnyt vagy hátrányt: csak az igazság legyen a mérvadó; de én azt gondolom t. ház, hogy az joggal volna elnevezhető a szükségesség türvényének is; mert minden kisajátítás mint korlátozása a tulajdonjognak, mert némi tekintetben ez is az, ugy ezen törvényjavaslatnak alapindoka a szükségesség, a mely a haza veszedelméből időnként előállhat. Itt tehát arra kell figyelemmel lenni — legalább az én véleményem szerint, — hogy a mennyiben a szükségesség a kényszerítésnek mindig egy bizonyos fokát foglalja magában, azon kényszerítés élét, a mely ismét hátrányt is foglal magában, az igazsághoz annyira és oly szorosan alkalmazzuk, amennyiben az adott körülmények s a helyzet megengedik. Azt hiszem, t. ház, hogy azon határozati javaslat, melyet Tisza Kálmán t. képviselő ur beadott, épen erre vonatkozik; mert épen itt következik a törvény végrehajtásánál azon pont, a midőn a törvényt alkalmazni kell a lovak beszerzésénél, hogy itt ne követtessék el előny az egyikre, vagy hátrány a másikra nézve. Távol van tőlem s ugy gondolom a határozati javaslat igen tisztelt benyújtójától is, hogy ő föltételezte volna azt az eshetőséget, miszerint a kormány netán oly utasítást fog kiadni, hogy az ország lakosai vagy vidékei közt válogasson, az egyiknek talán előnyére vagy hátrányára szolgáljon; én tőlem is, s ugy hiszem mindenkitől távol van ez. Ámde én azt gondolom, hogy minden esetre a törvényhozás feladatához tartozik, hogy a törvény végrehajtásának főbb EfiPV. H. ÍIAPLÓ 18a. Hl. KÖOTfT. elveit törvénybe igtassa. akkor mikor a kormányt felhatalmazza egy utasítás kiadására; azt hiszem ez a törvényhozásnak nemcsak joga s ezt kétségbe sem lehet vonni: hanem, ha helyesen akar eljárni, véleményem szerint, kötelessége is. A mit közvetlenül előttem szólott képviselő ur Havas Sándor fölemlített, megvallom én feszült figyelemmel hallgattam előadását; mert olyat ígérkezett mondani, mely sem a törvényjavaslatban, sem az indokolásban nincs benne; pedig ha értettem mindazt, mit mondani méltóztatott a t. képviselő ur, jóformán semmi ujat nem mondott, mert mindaz a mit mondott, benne van a törvényjavaslatban és az indokolásban. De nem méltóztatott ujat mondani az utasításokról, s a kételyeket aligha sikerült eloszlatnia különösen a kiszemelés s az avatás alkalmával követendő eljárásra nézve, épen erre vonatkozik mit Tisza Kálmán képviselő urhatározati javaslata tartalmaz. Azt méltóztatott ugyan mondani, hogy ha majd a kormány utasítást fog kiadni, ezen utasítás ki fog adatni a törvényhatóságok és városoknak és azok véleményt fognak róla adni, ez pedig nem helyes; mert ha a kormány a törvény értelmében utasítást ad ki : az legyen a szó szoros értelmében utasítás, mely semmiféle törvényhatóság vagy városnak véleményadására ne szoruljon. Hollán Ernő t. képviselő ur azt mondta, hogy az egyenlő teherviselés alapján fog az utasítás kiadatni. Bocsánatot kérek, még ez sincs a törvényben benne ; csak az van mondva, hogy a bizottság tagjai részére a kiszemelésnél s avatási eljárásnál követendőkre nézve utasítás adatik, még ezen axióma sincs kimondva, hogy az , egyenlő teherviselés * alapján. Azt méltóztatott mondani, hogy ha visszaélés követtetik el, akkor itt a ház előtt orvoslást kereshet mindenki. Én nem gondolom, hogy a t. ház egyetlen tagja sem komolyan akarja, hogy a kormány mindennap feleletre vonassék, hogy valakinek a lova nem ugy becsültetett meg, miként ő igazságosnak tartotta volna. Azt hiszem, hogy az ily eljárás sem a parlament, sem a kormány tekintélyét növelni nem fogná, melynek föntartása legyen az illető képviselő akár a többség pártjából, akár az ellenzékből, egyenlően czélja. Különben is ismerjük a kérvényekre hozott stereotyp végzést; a panasz ugy nyer orvoslást, hogy a kérvény , elintézés végett kiadatik a honvédelmi ministernek". Én azt gondolom, t. ház, nem oly csekélység az, mit Tisza Kálmán t. képviselő ur határozati javaslatában előadott, a végrehajtásra vonatkozó elveket kívánván a törvénybe igtattatni; mert e tekintetben nagyobb garantiát lát, ha az a törvénybe van igtatva, mintha egyes képviselők a képviselőház előtt Ígéretet tesznek. Én tehát ezen határzati javaslatot és hogy egyszersmind kiterjeszkedjem azon módositványra, melyet a 3-ik osztály előadója, és "lO