Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.
Ülésnapok - 1872-63
63. orwságos ülés január 14. 1872. 53 asszony által? (Nagy derültség.) Az udvari becsületnek megóvása czéljából szükséges tehát mindez. Nosza tehát Magyarország! összes vagyonoddal, mindeneddel menj a csatatérre, vérezzél el, szolgálj idegen tartománybeli hatalmasságoknak. Hogy mondom ily rendelkezés, ily közös hadügyminister fölhívása folytán minden lovait, minden ingóságait —• & miután logiee következik, hogy hadat viselni nem lehet a nélkül, hogy élelemről gondoskodva legyen •— sertésnyájait és aprólékait kénytelen lesz oda adni az ország. (Szűnni nem akaró nevetés.) Méltóztassanak megengedni, nem sok nevetni való van biz itt! (Ismételt derültség.) Hiszen tessenek nevetni; hanem ugy hiszem, hogy azon nevetés akkor, midőn kenyértörésre kerül a dolog, nem lesz nly Ízletes. (Ugy vanl a szélső bal felől) Mindezeknél fogva én ezen törvényjavaslatot olyannak találom, melyből természetesen folyólag az következik, hogy a magyar hazának nincs semmije, sem marhája, sem ingósága, a mit, ha az idegen hasznát akarja venni, ezen törvényjavaslat alapján talán egy hónap vagy két nap múlva beadandó törvényjavaslat által elvenni ne lehetne. (Nagy derültség.) Én az ily törvényjavaslatot valóságos forradalmi jeladásnak, a nép és azon nemzet fölingerlésének tartom, mely a mar eddig is mértéken tál rárakott iga alatt összegörbed, s melynek ezen törvényjavaslat által ezúttal is súlyosbítják, magasítják azon elégületlenségét, azon irtózatos fájdalmát, melyet most tűrni kénytelen. Én, tisztelt ház! lelkem mélyéből szólok, midőn azt mondom, hogy én, ki a békének vagyok barátja, a ki nem akarom az izgalmat, nem akarom a háborgást, nem akarok forradalmat s miután mindezeket nem akarom: az osztrák tartományok ügyeibe soha bele nem avatkozom; de kívánom, hogy ők se avatkozzanak a mieinkbe, s ekkor barátjok vagyok a tróntól elkezdve le a legutolsóig. De ha beavatkoznak jogainkba, ha rólunk nélkülünk akarnak intézkedni, ha itt a ministerium által oly törvényeket terjesztenek elénk s fogadtatnak el azon többség által, mely többség, tudjuk hogy képeződik, s ha vizsgáljuk, hogy mennyi ott a független önálló ember: akkor nem fogunk többséget találni; ezen többség az, mely 1865. óta nálunk minden oly garantiát, minden oly törvényeket lerombolt, melyek a nemzetet nagygyá, boldoggá, virágzóvá tették volna, ha fönmáradnak és kifejlődnek. Hiszen a közösügyes alku meghozása után nincs egy törvényünk, mely a nemzet szabadságának, alkotmányosságának, a kor szabad eszméjének megfelelne; hiába indítványozunk oly korszerű törvényeket, melyek a nemzet üdvére, javára szolgálnának: önöknél nem talál az viszhangra, viszszavetik. s még gúnyolnak bennünket érette; mondom tehát, tisztelt ház,Hniudezékből a nemzeti közös fájdalom fejlődik ki, s én ezen fájdalmat növelni, az elkeseredést magasabb fokra csigázni nem kívánom, s azért ezen törvényjavaslatot, mint amely rósz következményeit méhében hordja: részletes tárgyalás alapjául sem fogadhatom el, hanem csatlakozom Madarász képviselőtársam indítványához. Elnök : Senki sem lévén felírva, a vitát bezárom; az előadó ur kíván szólni. Pulszky Ágost előadó ; Szavazás előtt csak néhány szót kívánok a tisztelt házhoz intézni, (Felkiáltások: eláll, eláll!) Két különböző oldalról történt felszólalás, de csak egy ellenjavaslat fekszik a ház előtt a központi bizottság által előterjesztett törvényjavaslat szövegével szemközt. Azon oldalról is, honnan az átalános elfogadás javasoltatott, minden egyes részletre nézve történtek kifogások, ellenészrevételek; ezekre nem szándékozom most feleim, ezek okvetlenül előfordulnak a részleteknél, és így a választ azon alkalomra halasztóm. Csak arra kívánok néhány szó megjegyzést tenni, amit Csiky és Madarász képviselő urak indokolásul felhoztak. Csiky képviselő ur felszólalására megfelelt a ház derültsége, (Élénk ellenmondás és nyugtalanság bal felől.) felelt a ház derültsége. (Nagy zaj bal felől. Irányi Dániel közbeszól : Fájdalom!) amely nem engedte azon indignatiót sem kifejezésre jutni, mely e felszólalásnál e parlamentalis gyülekezet többségének minden tagját kellett hogy elfogja. (Hosszas zaj bal felöl; felkiáltások: Rendre!) Azt hiszem, hogy midőn azzal vádoltatik egy többség, hogy benne alig van független ember, és ha a független emberek kiválasztatnak, az kisebbséggé válik: ez bizonyosan indignaíiónak szolgálhat alapjául. Madarász József képviselő ur maga vélte előre megjósolhatni azon választ, melyet tőlem nyerni fog. Nem fogom megadni e választ. Tisztelem a tisztelt képviselő ur meggyőződésének egyenességet és ragaszkodását azon „en" Magyarországhoz, melyet ő oly ékesen kifejtett; de engedje meg a tisztelt képviselő ur, hogy mi, midőn oly törvény elfogadását javasoljuk, mely hazánk azon közös kötelességeiből és érdekeiből folyó igényeinek felel meg, melyek politikánknak eddigi alapját képezik: az őszinteség és hazaszeretet tulajdonait vehessük részünkre is igénybe. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: A szavazás előtt az indítvány még egyszer fel fog olvastatni. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa Madarász J. indítványát). Elnök: Méltóztatik a tisztelt ház a hadsereg és a honvédség lószükségletének fedezéséről mozgósítás esetében szóló törvényjavaslatot átalánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni?
