Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.
Ülésnapok - 1872-74
74. országos ülés január 27. 1873. 275 érdekeit, amennyire csak lehet, szem előtt kell tartanunk. Igaz, tisztelt ház, nem tagadom, az ország per ennnentiám földmivelő ország. De épen azért ne csodálkozzék senki, ha tiszta hevételeinknek egészen egy negyedét a földadóból veszszük. Mert hát minden ország onnan veszi ezt, ami nála erős. De épen azért kell, hogy kiváló gondunk legyen a földmivelésre. Mit tettünk e téren eddig, eleget tettünk-e, nem-e, helyesen tettük-e, nem-e ? Én azt hiszem, hogy a legfőbb, ami e tekintetben a földmivelés érdekében történt, két pontban culminal. Nem hiszem, hogy mindenki egy értelemben ne lenne velem az iránt, hogy a földmüvelés érdekében eddig tett dolgaink egyik legjelentékenyebbje azon közbenső vám-sorompó eltüntetése, mely bennünket Ausztriától elválasztott. Azt hiszem, hogy daczára azon sok eonsequentiának, mely ebből foly : senki sincs közöttünk, ki e kérdés gondos tanulmányozása után megértve azon consequentiákat, melyek ama sorompó fönállásából folytak, s melyeket annak újbóli fölállítása ismét maga után vonna, annak újból* fölállítását kívánná. A másik nagy dolog, mit földmüvelésünk érdekében tettünk, közlekedési eszközeinknek temérdek szaporításában áll. Ez az, ami földmüvelésünket különösen az utóbbi években annyira emelte. Ámde, ha ezzel legalább e pillanatra, nagyban tekintve a dolgot, majdnem el is soroltam mindazt, ami nagyban eddigelé történt: ez azonban mégis nem azt teszi, hogy mi más sem történt. Hogy kettő helyett most hét gazdasági tanintézetünk van, a földmüvelés érdekében történt; az, hogy méntelepeink ma egészen másként állanak, mint álltak, szintén annak érdekében történt; azon törvények, melyek vizszabályozás, ármentesitésre vonatkoznak s e téren a társulati mozoghatást lehetővé teszik, mi fájdalom, csak kis mértékben lett eddig hasznosítva: szintén a földmivelés érdekében történt és még számos ilyen apróbb dolgokat sorolhatnék elő; de egészben és nagyban, a vámterület kibővítése, a közlekedési eszközöknek nagymérvű fokozása az, mi megadta az ország földmüvelésének a lendületet. Elég-e ez, tisztelt ház ? szerintem : nem. E téren még nekünk sokra van szükségünk? Közlekedési eszközeink különösen a vasút építés terén óriási mérvben szaporodtak; de nem is említve azt, hogy nem mindig a forgalmi szükséglet határozta és szabta meg azoknak irányát; (Közbeszólás bal felől: Fájdalom, igaz!) sokszor strategicus tekintetek, (Zaj bal felöl.) mint előttem is megemlittetett: döntőleg hatottak azok irányának megállapítására; csak azt emelem ki, hogy ezeknek kiegészítetten volta, a hálózatnak magának összhangba nem hozatala igen jelentékeny baj; de még jelentékenyebb baj ennél az, hogy legtöbb vasutaink igen nehezen megközelíthetők az év nagy részében ; a vasutakhoz vezető kő-utaink elhanyagolása, vagy legalább a rólok gondoskodásnak jövőre tett elhalasztása bajaink egyik legnagyobbika. (Igaz! Ügy van! bal felől.) De, tisztelt ház, talán még nagyobb a hiány, talán még nagyobb a hiba, a mulasztás a vízépítés terén, amiért talán csak az ment bennünket, hogy ugy is átalános a meggyőződés, hogy többet is tettünk, mint mennyit kellett volna, tehát ha még ezt is; fölöleljük, hová jutunk. — Ismétlem, általam legnagyobb mértékben érzett hiba az, hogy nagyon keveset tettünk vizeinkért. (Igaz! Ugy van! bal felől.) Ezen ország földje a legáldottabbak közé tartozik, de climája a legszeszélyesebb, vizeink főleg az alföldön, egyszer elárasztásokkal áldás helyett hoznak átkot, máskor pedig az által, hogy öntözésre egyátalában nem bírjuk őket hasznositni, a nálunk anynyira dívó hőséget és szárazságot mérsékelni nem alkalmasak. Ha a vízépítés terén mindazt megteszszük a mit meg kell tennünk: erős meggyőződésem szerint közutaink kiépitésének egy igen nagy akadályát is elháritottuk. Nálunk a vizek kőgazdag vidékről erednek s a sik föld felé tartanak. Ha a vizeket szabályozzuk : akkor az útépítési anyagot a vizeken szállítva, milliókat lehet kőutak épitésénél meggazdálkodni. Azért azon sorrend, melyben kőutainkat építjük és vizeinket szabályozzuk, nem közönyös. Véleményem szerint hibás számítás és tiszta tékozlás elébb építeni az alföldön a kőutakat, mintsem az útépítési anyag szállításának megkönnyítésére a vizek szabályozása által megtettük, amit lehet, és mert lehet, kell is. (Helyeslés.) De, tisztelt ház, e körülmény nem kerülte el a kormány figyelmét, a föladat azonban nem oly kicsi; a hálózatnak megállapítása, ugy a vas-, mint a kőutaknál, még inkább pedig a vizszabályozások rendszerének megállapítása nagy és gondos tanulmányozást igényel. Ismételve mondatott a háznak, hogy a munkálat egészben és nagyban már meg van állapítva, ha szabad a tisztelt háznak előzetesen hivataltársam szívességéből néhány számot megemlítenem, méltóztatnak némi képet nyerni annak hordereje felől. (Halljuk!) A kormány fölfogása szerint, oly okokból, melyek annak idején lesznek kifejtendők, a jövőben még 65 — 66 mértföldnyi vasutat államköltségen kell kiépíttetni, vagy 45 millió forintnyi költségen. Engedélyezés utján létesítendő 532 mértföldnyilt ahhoz, ami már van. (Mozgás.) Ez nem a legközelebbi évek föladata, hanem azt czélozza, hogy legyen kiépítve az egész vasúti hálózat, amely most hiányos. A vizi munkálatok, mennyiben a hajózást szolgálják, 25 és V 2 milliónyi állami s vagy 30 millió társulati utón fedezendő 35*
