Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.
Ülésnapok - 1872-73
2 54 73. országos ülés január 25. 1873. tos képet s talán ennek folytán óvatosabbak lettünk volna a kiadások megállapításánál. Én részemről az 1874-ki költségvetést ily alakban óhajtanám már egybeállítva látni, sőt azt óhajtanám, hogy a pénzügyminister terjesztene elő ily számítást a jelen évre is. Annyi tény , hogy tiszta hevételünk, mely 1868-ra 98 millióban volt előirányozva: a pénzügyi bizottság szerint 126 —127 millióra emelkedett. Minden adótétel emelése nélkül, sőt a só árának 2 írt 48 krral leszállítása, az illetékeknél behozott némely mérséklések mellett is 29 millió tiszta s rendes jövedelememelkedés, tehát egy majdnem 30 percentnyi emelkedés kézzelfogható bizonysága az adóképesség emelkedésének, mi egy majdnem 600 milliónyi tőke 5 perczentes kamatját képviseli. De az áílam-vagyon is nevezetes értéket képvisel. Az államerdők 4 millió katasztrális holdat, az állami jószágok többnyire a legjobb helyeken 550 ezer katasztrális holdat tesznek. Az államszámvevőszék jelentése szerint az állam ingatlan értéke a szerelvények és termesztvényekkel együtt, — de a határőrvidéki erdőségek nélkül — 428 milliót tesznek ; ha ehhez számítjuk a 126 millió aktiv követeléseket, együtt 554 millió értéket birunk. Azt is merem állítani, hogy maga azon értéktöbblet, melylyel az állam ingatlan vagyona az utóbbi hat év alatt minden értékek gyors emelkedése folytán növekedett, s a valóban' készpénzben tett jövedelmező beruházások: kétszerte nagyobb értéket képviselnek, mint a mennyit a 6 év alatt kötött ujabb kölcsönök tesznek. A pénzügyi bizottság elég szigora számítása szerint 1872. év végéig tett gyümölcsöző befektetések 234,430.000 frt erejéig mutathatók ki, holott — mint láttuk — a fölvett kölcsönök névértéke nem tesz 200 milliót. Tisztelt barátom Gorove és Fest, kik méltán tekinthetők a nemzetgazdászati állapotok megítélésénél tekintélyeknek, hivatalos adatok alapján számították ki hazánk anyagi emelkedését. Tisztelt barátom báró Kemény Gábor megemlíti beszédében azon értékemelkedést, melyeket a vasutak kiépítése okozott. Osztozom nézetében és azt hiszem, hogy nagy értékemelkedést okoztak és fognak okozni egyedül a már önálló kormányzatunk idejében létesített és épülőfélben levő vasutak. Az állampályák hossza 136 mértföld, a gömöri vaspályáké 21 mértföld, az ujabban garantirozottaké 395 mértföld, tehát összesen 552 mértföld. A tapasztalás azt mutatván, hogy a földbirtok értéke a vasutak megnyíltával azonnal tetemesen emelkedik: ha ezen értékszaporulatoknak 2 1 / i mértföldnyire vesszük is jobbra és balra a vasutaktól; vagy 28 millió katasztrális hold értékeinek emelkedését eszközlik az uj vasutak; ezt holdanként csak 20 írttal véve föl, ez magában 560 millió értékszaporulatot eredményezend. De nem kell arra nagy bölcseség s számítási: képesség, hogy bárki meggyőződjék, hogy a múlt 6 év alatt — ha nem is oly nagy mérvben, mint amonarchia másik felében: nálunk is nagy mérvben növekedett az összes nemzet anyagi jobbléte. Legfontosabb s legörvendetesebb jelenség pedig az, hogy a vagyonosodás terjed nemcsak a gazdagok kastélyaiban és a polgári osztály lakaiban, mint azt tisztelt ministerelnök ur tegnapelőtti beszédében kiemelte,. de mi ennél fontosabb, a nép nagy tömegében a munkásság és takarékosság kezd meghonosulni; uj tőkék képződnek mindannak daczára, hogy már most három évig nem volt nagy termésünk s nagy kivitelünk. Nincs tehát ok, hogy hazánk pénzügyeinek jövője fölött kétségbe essünk. Mint kiinutatám, adóképesebbek vagyunk, mint voltunk hat évvel ezelőtt 7 hitelképesebbek vagyunk, és pedig nevezetesen, mint voltunk akkor, mikor az önálló gazdálkodást megkezdtük. De mint több szónok által helyesen hansulyoztatott, a főhiba abban volt, hogy nem jártunk el terv szerint, elérendő czéljaink iránt nem voltunk önmagunkkal tisztában. Erre kell mindenekelőtt törekednünk. Tudnunk kell, mit akarunk, ésazt következetesen keresztül is kell vinnünk. (Helyeslés.) Minden rosznak megvan a maga jó oldala, és pénzügyi állapotunk aggasztó voltáról átalánosan elterjedt azon hiedelemnek is, reméljük, lesz azon jó hatása, hogy jövőre határozott elvek szerint fogunk eljárni. (Helyeslés.) A jelenlegi törvényhozásnak föladata — mint a pénzügyi bizottság is kifejezte jelentésében — mindenek fölött az, hogy az 1873-dik évre az állam rendes háztartásában a sulyegyen helyreállittassék. De már most meg kell vetni alapját annak, hogy a jövő és az azutáni években is ne költsünk többet, mint a mennyit jövedelmeink megengednek. Bizonyos határozott elvek szerint járjon el a kormány a költségek előirányzásában, a képviselőház pedig azok megszavazásában. Használjuk föl a jelenlegi állapotot arra, hogy ezen irányban határozott lépést tegyünk. (Helyeslés.) Ha fölismerjük az elkövetett hibákat, könnyű lesz azok orvoslása. Mi, és még inkább apáink, szerettük magunkról mondani, hogy Angliát kivéve, egy nemzet sem alkalmas annyira az önkormányzat kifejtésére, az önsegélynek társadalmi utján valósítására, mint épen a magyar nemzet. És méltán büszkék lehetünk arra, hogy midőn, a mostoha politikai viszonyok folytán egy gravaminális országgyűlés és egy Bécsből kormányzott még tehetetlenebb helytartóság nem volt képes a nem-