Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.

Ülésnapok - 1872-73

2 54 73. országos ülés január 25. 1873. tos képet s talán ennek folytán óvatosabbak let­tünk volna a kiadások megállapításánál. Én részem­ről az 1874-ki költségvetést ily alakban óhajtanám már egybeállítva látni, sőt azt óhajtanám, hogy a pénzügyminister terjesztene elő ily számítást a jelen évre is. Annyi tény , hogy tiszta hevételünk, mely 1868-ra 98 millióban volt előirányozva: a pénz­ügyi bizottság szerint 126 —127 millióra emel­kedett. Minden adótétel emelése nélkül, sőt a só árá­nak 2 írt 48 krral leszállítása, az illetékeknél be­hozott némely mérséklések mellett is 29 millió tiszta s rendes jövedelememelkedés, tehát egy majdnem 30 percentnyi emelkedés kézzelfogható bizonysága az adóképesség emelkedésének, mi egy majdnem 600 milliónyi tőke 5 perczentes kamatját képviseli. De az áílam-vagyon is nevezetes értéket kép­visel. Az államerdők 4 millió katasztrális holdat, az állami jószágok többnyire a legjobb helyeken 550 ezer katasztrális holdat tesznek. Az államszámvevőszék jelentése szerint az ál­lam ingatlan értéke a szerelvények és termesztvé­nyekkel együtt, — de a határőrvidéki erdőségek nélkül — 428 milliót tesznek ; ha ehhez számít­juk a 126 millió aktiv követeléseket, együtt 554 millió értéket birunk. Azt is merem állítani, hogy maga azon érték­többlet, melylyel az állam ingatlan vagyona az utóbbi hat év alatt minden értékek gyors emelkedése foly­tán növekedett, s a valóban' készpénzben tett jöve­delmező beruházások: kétszerte nagyobb értéket kép­viselnek, mint a mennyit a 6 év alatt kötött ujabb kölcsönök tesznek. A pénzügyi bizottság elég szi­gora számítása szerint 1872. év végéig tett gyü­mölcsöző befektetések 234,430.000 frt erejéig mu­tathatók ki, holott — mint láttuk — a fölvett köl­csönök névértéke nem tesz 200 milliót. Tisztelt barátom Gorove és Fest, kik méltán tekinthetők a nemzetgazdászati állapotok megítélésé­nél tekintélyeknek, hivatalos adatok alapján számí­tották ki hazánk anyagi emelkedését. Tisztelt barátom báró Kemény Gábor megemlíti beszédében azon ér­tékemelkedést, melyeket a vasutak kiépítése okozott. Osztozom nézetében és azt hiszem, hogy nagy érték­emelkedést okoztak és fognak okozni egyedül a már önálló kormányzatunk idejében létesített és épülő­félben levő vasutak. Az állampályák hossza 136 mértföld, a gömöri vaspályáké 21 mértföld, az ujabban garantirozottaké 395 mértföld, tehát összesen 552 mértföld. A tapasztalás azt mutatván, hogy a földbirtok értéke a vasutak megnyíltával azonnal tetemesen emelkedik: ha ezen értékszaporulatoknak 2 1 / i mért­földnyire vesszük is jobbra és balra a vasutaktól; vagy 28 millió katasztrális hold értékeinek emelke­dését eszközlik az uj vasutak; ezt holdanként csak 20 írttal véve föl, ez magában 560 millió értéksza­porulatot eredményezend. De nem kell arra nagy bölcseség s számítási: képesség, hogy bárki meggyőződjék, hogy a múlt 6 év alatt — ha nem is oly nagy mérvben, mint a­monarchia másik felében: nálunk is nagy mérvben növekedett az összes nemzet anyagi jobbléte. Leg­fontosabb s legörvendetesebb jelenség pedig az, hogy a vagyonosodás terjed nemcsak a gazdagok kasté­lyaiban és a polgári osztály lakaiban, mint azt tisz­telt ministerelnök ur tegnapelőtti beszédében kiemelte,. de mi ennél fontosabb, a nép nagy tömegében a munkásság és takarékosság kezd meghonosulni; uj tőkék képződnek mindannak daczára, hogy már most három évig nem volt nagy termésünk s nagy kivi­telünk. Nincs tehát ok, hogy hazánk pénzügyeinek jövője fölött kétségbe essünk. Mint kiinutatám, adó­képesebbek vagyunk, mint voltunk hat évvel ezelőtt 7 hitelképesebbek vagyunk, és pedig nevezetesen, mint voltunk akkor, mikor az önálló gazdálkodást meg­kezdtük. De mint több szónok által helyesen han­sulyoztatott, a főhiba abban volt, hogy nem jártunk el terv szerint, elérendő czéljaink iránt nem vol­tunk önmagunkkal tisztában. Erre kell mindenek­előtt törekednünk. Tudnunk kell, mit akarunk, és­azt következetesen keresztül is kell vinnünk. (He­lyeslés.) Minden rosznak megvan a maga jó oldala, és pénzügyi állapotunk aggasztó voltáról átalánosan el­terjedt azon hiedelemnek is, reméljük, lesz azon jó hatása, hogy jövőre határozott elvek szerint fogunk eljárni. (Helyeslés.) A jelenlegi törvényhozásnak föl­adata — mint a pénzügyi bizottság is kifejezte je­lentésében — mindenek fölött az, hogy az 1873-dik évre az állam rendes háztartásában a sulyegyen hely­reállittassék. De már most meg kell vetni alapját annak, hogy a jövő és az azutáni években is ne költsünk többet, mint a mennyit jövedelmeink meg­engednek. Bizonyos határozott elvek szerint járjon el a kormány a költségek előirányzásában, a képvi­selőház pedig azok megszavazásában. Használjuk föl a jelenlegi állapotot arra, hogy ezen irányban hatá­rozott lépést tegyünk. (Helyeslés.) Ha fölismerjük az elkövetett hibákat, könnyű lesz azok orvoslása. Mi, és még inkább apáink, szerettük magunkról mondani, hogy Angliát kivéve, egy nemzet sem alkalmas annyira az önkormányzat kifejtésére, az önsegélynek társadalmi utján valósí­tására, mint épen a magyar nemzet. És méltán büszkék lehetünk arra, hogy midőn, a mostoha politikai viszonyok folytán egy gravami­nális országgyűlés és egy Bécsből kormányzott még tehetetlenebb helytartóság nem volt képes a nem-

Next

/
Thumbnails
Contents