Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.

Ülésnapok - 1872-62

62. országos ölés január 13. 18T3. 15 ÍÜA Lóayay gróf által beadott határozati javaslat bevezetése azt mondja, hogy miután az állami számvevőszék által átvizsgált, illetőleg elkészített 1S69., 1870. 4s 1871. évi zárszámadásoknak és az állam-számvevőszék 1867. és 1868. évi számtani vizsgálatra vonatkozó jelentésének az 1848. III. t. ez. 37. §-a által elrendelt megvizsgálása, illetőleg jóváhagyása mindeddig meg nem történt. Ghyczy képviselő nr pedig határozati javaslatában azt mondja, hogy az 1867-dik s

évi kezelési kimutatásra nézve adassék jelentés. E tekintetben azon érdemes tagoknak fölvilágositására, kik a múlt országgyűlésen jelen nem voltak, a tényálladékra nézve egy rövid észrevételt leszek bátor tenni. (Halijuk!) Midőn az akkori pénzügyminister beadta volt az 1867. és 1868. évi befejezett számadásokat, — az 1867-iki inkább táblás kimutatás volt:— akkor ezen számadások véleményadás végett a pénzügyi bizottsághoz utasíttattak. Ezen bizottság kebelében nagy vita támadt. A pénzügyminister Lónyay gróf, hivatkozva, mint ma is az 1867. X. törvényczikkre, melyben világosan ki van mondva, hogy az országgyűlés tárgyalja ezen számadásokat: azt kívánta, hogy az országgyűlés azonnal tárgyalás alá vegye egy bizottságban. A pénzügyi bizottság pedig épen akkor penditémeg legelőször az állam-számvevőszék eszméjét, s azt mondta, hogy a pénzügyi bizottság hivatása köréhez egyátalában nem tartozik a befejezett ministeri számadások megvizsgálása, csak az állam-számvevőszék által beadott jelentés. Ó tehát akkor indítványozta az állam-számvevőszék fölállítását, és azt a bizottság többsége el is fogadta. De akkor merült föl egy másik kérdés. T. i. az 1867-iki számadásokat a pénzügyi bizottság némely tagja, — azok közt én is, — mint olyant, nem akarta elfogadni, hanem arra kérte a pénzügyministert, hogy e tekintetben, amennyire lehet, formális számadást adjon be. Ezt a pénzügyminister lehetetlennek monda, minthogy az átmeneti időszak volt. Akkor épen az indítványozó úrral együtt én is separatum votumot adtam be. A képviselőház & pénzügyi bizottság véleményét az állam-számvevőszékre nézve visszavetette, s nem fogadta el a separstwn votumot sem, és az akkori számadások megvizsgálására egy hét tagból álló deputatiót küldött pu. (Fölkiáltások hal felől: A hét bátor férfiúi!) Ez volt határozata a képviselőháznak. A héttagú bizottság jelentést tett, s a ház is absolutoriumot adott E tekintetben tehát már most ezen, a ház által hozott végzésekkel összhangzásban most azt •mondja Lónyay gróf inditványa : .számtani vizsgálatra vonatkozó jelentés", tehát csakis számtanilag vizsgálta meg az állami számvevőszék ezen számAdásokati de nem érdemileg. Már most, ha tisztelt Ghyczy képviselőtársam indítványát elfogadjuk, és azt mondjuk, hogy „kezelési kimutatás*: akkor én azt tartom, hogy azon kezelési kimutatást érdemileg is meg kellene vizsgálni. Vajon ezt a képviselőház által hozott végzésekkel össze lehet-e egyeztetni, nem tudom, s e tekintetben tisztában akarnék lenni, s azért arra föl hivom tisztelt képviselőtársamat, mondja meg, hogy érti? Mert a többire nézve indítványát elfogadom. (Helyeslés.) Ghyczy Kálmán: Ha a tisztelt ház megengedi, Zsedényi tisztelt képviselőtársamnak hozzám intézett kérdésére mindamellett, hogy mint módositványt beadó másodszor nem szólhatnék: néhány szóval válaszolok. (Halljuk !) Méltóztatnak emlékezni azok, kik a múlt országgyűlésben részt vettek, hogy az 1867-dik évre nem formális zárszámadás, hanem egy bizonyos 328 számmal jelzett kimutatás adatott be. Ez bocsáttatott azután az akkor kiküldött hetes bizottság vizsgálata alá és később a számvevőszéknek is számtani vizsgálata alá. Én határozati javaslatomban ezen 1867-ik évi számadást kezelési kimutatásnak neveztem azon okból, mert maga az állami számvevőszék is azon jelentésében, melyet ezen 1867-ik évi számadásra nézve a háznak benyújtott, azt nem zárszámadásnak, hanem csak kezelési kimutatásnak nevezte. Ez oka annak, hogy ezen irományt én is illetékesen czimezhettem azon névvel, melyet az állami számvevőszék a képviselőház elé nyújtott jelentésében használt. Mi a másik kérdést illeti, mely hozzám intéztetett, én tökéletesen egy értelemben vagyok arra nézve az előttem szólóval; hanem azt tartom, hogy azon kérdés, melyet Ő fölhozott, időelőtti. Mert kétséget nem szenved, hogy a ház annak idejében elhatározta, hogy az 1867-iki kimutatás és az 186 8-iki zárszámadás csak egyedül számtani vizsgálat végett utasittassék a számvevőszékhez. A számvevőszék ezen számadásokra nézve más vizsgálatba nem is bocsátkozott, és én is azt hiszem, hogy a ház azon határozatának folytán, ezen 1867. kezelési kimutatást és az 1868-iki zárszámadást illetőleg másról már, mint csak egyedül számtani vizsgálatról szó nem is lehet. De miről van most kérdés ? Most a kérdés csak a körül forog, hogy a pénzügyi bizottság adjon véleményes jelentést arról, hogy ezen zárszámadás, illeleg kimutatás miként vizsgáltassák meg. Igen természetes, hogy a pénzügyi bizottság nem fog más véleményt adhatni, mint azt, hogy az emiitett zárszámadás és kezelési kimutatás csak számtani tekintetben vizsgáltassák meg; mert a tisztelt ház már elhatározta, hogy ezen zárszámadás és kezelési kimutatás csak ekként vizsgáltassák meg. Én tökéletesen ngy értettem az általam javaslóit intézkedést, mint azt az előttem szóló tisz-