Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.
Ülésnapok - 1872-69
158 «9. országos ülés jannár 21. 1873. Az első vagy pénzügyi helyzetünket illetőleg -ennek constatirozása első sorban államszükségletünknek és állambevételeinknek állása, fejlődése és mérvei alapján, azután az ezen momentumokra befolyást gyakorló átalános közgazdasági s finánc-viszonyok figyelembe vételével eszközölhető, a miért a következőkre vélek utalhatni. Magyarország 1848-ban megszűnt naturálgazdasági, aristokratico-kőzépkorias állam lenni, s igy összes háztartása is gyökeresen megváltozott; megváltozott azonban ugy, hogy az erők és a szükségek, az értékalap és az uj igények közt az első pillanattól fogva aránytalanság létezett s az átmenet a modern állam- és közgazdasági rendszerbe számos és itt fel nem sorolható, mert amúgy is eléggé ismert okok és viszonyok mostoha hatásaiknál fogva, nem hozta meg azon eredményeket, melyeket más, nálunknál szerencsésb helyzetben levő népeknél mindenütt maga után vont. A nemzet e szerint az első percztől fogva, melyben sorsa felett ismét szabadon intézkedhetett, arra kényszerült, hogy roppant, részben mesterséges és normális viszonyok közt alig indokolható beruházások, investitiók, építkezések és áldozatok által a műveltségi és gazdasági élet terén mindenütt tátongó hézagokat betöltse, századok mulasztásait pótolja; a nála magasb pólczra emelkedett népeknek, ha elgázoltatni vagy siralmas stagnatióba dőlni nem akar, nyomdokaiba lépjen, szóval oly színvonalára törekedjék jutni a modern európai — anyagi és szellemi — culturának, a mely fajunk különben fényes tulajdonainak, történelmi multunknak alkotmányossági és szabadsági államszervezetünknek s jogosult aspirátióinknak megfeleljen, sőt mi több, nemzeti és országos fönmaradásunk biztositékául és jogcziméül szolgáljon. Ily körülmények közepette alakultak és fejlődtek az utóbb lefolyt hat év alatt összes közgazdasági és financiális állapotaink, melyeknek megvilágositása, illetőleg összefoglaló képe a következő részben Európa egyéb államainak viszonyait is öszszehasonlitólag figyelembe vevő, hazánkra nézve pedig a pénzügyi bizottság jelentésein sarkalló, vagy ezek eombinatiójából merített számtételekben jelenkezik. A) Rendes kiadások: 1868-ban 144 millió forint. 1870-ben 162 „ 1871-ben 167 , 1872-ben 180 , 1873-ra 199 „ M Rendkívüliek: 1868-ban . . . 29 millió forint. 1870-ben 44 „ 1871-ben 57 millió forint 1872-ben 70 B 1873-ra 43 „ Együttvéve a kettő pedig: 1868-ban 173 millió forint 1870-ben . 206 , 1872-ben 250 „ 1873-ra 240 „ vagyis öt év alatt 65—70 millióvali szaporodása az egész költségnek. A bevételeket tekintve ezek imigy állanak (kerek sommákban): B) Rendes bevételek: 1868-ban 141 millió forint 1870-ben 147 1871-ben 152 „ 1872-ben 174 , 1873-ra előirányozva .... 191 „ „ vagyis 1868. óta 1872. végéig szaporodás 33 millió forinttal, vagyis átlagosan évenkint 8 millióval. Ellenben a rendkívüli bevételek: 1868-ban 34 millió forint. 1869-ben 32 , 1871-ben 20 , 1872-ben ......... 25 G) Tekintve azt, hogy az elősorolt kiadások mire fordíttattak: A központi kormány és administrátió . 11 mill. Igazságszolgáltatás Horvát-Szlavonországgal együtt I2V2 mu h Honvédelem és közös hadsereg ... 36 mill Adósságkamatok és Bécsbe fizetendő 31 millió járulék .... • • . 56 mill. Szorosan productiv czélokra .... 11 mill. Adóbehajtás és kezelésre . . . 10—11 mill Mig bevételeinkből mintegy 60—66 milliót az egyenes adók 13 , a fogyaszt, adók, 40—44 „ a monopolok, 15—17 , az illetékek és 35 — 37 , az államvagyon szolgáltat. D) Kérdezhetni ezek után, mekkora összeg kiadás esik 1—1 főre. Az évi rendes kiadást véve alapul, Magyarországon jelenleg 12 forint esik 1 lakosra; (arendkívüliekkel együtt 16 forint), mig ellenben Angliában 25 forint. Frankhonban 23 „ Hollandiában 21 „ Olasz királyságban 1.7 „ Belgiumban 16 „