Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.

Ülésnapok - 1872-69

69. országos ülés január 21. 1873. 153 a pénzügyi helyzet fölött, a pénzügyi bizottság többsége nemcsak hogy nem osztotta ezen aggo­dalmakat, hanem egyenesen tagadásba vette azok alaposságát. Nagyon furcsa tehát, ha most a pénz­ügyi bizottság áll elő és azt mondja, hogy ezt vagy amazt kellett volna tenni: holott ország világ tudja, hogy a pénzügyi bizottság volt az, mely első sorban az ilyen javaslatokat mindig megtámadta. Igen szép az, ha a pénzügyi bizottság kifejti, hogy mit kellett volna tenni; de hiszen hatalmá­ban volt, hát miért nem tette, s Ghyczy Kálmán ur által figyelmeztetve is lőn többször. Ghyczy Kálmán különvéleményében ugyanazon javaslatok vannak, melyeket most a pénzügyi bizottság tesz, melyeket azonban Wahrmann és Széll Kálmán kép­viselő urak tavaly bámulatos rövidlátással folyton elleneztek. A tévedés emberi dolog és én legkevésbbé sem vagyok hajlandó valakinak hátrányai közé sorolni, ha tévedvén, jobb útra tér; de a jelen eset minden esetre tapasztalásul szolgálhat a jövőre Wahrmann Mór urnák ép ugy, mint Széll Kálmán urnák, Kerkapoly pénzügyministernek ép ugy, mint a pénzügyi bizottság többi tagjának, hogy jövőre nagyobb figyelemre méltassák az ellenkező oldalról jövő nézeteket és óvó, intő szózatokat; mert külön­ben könnyen megeshetik, ami megesett most is, hogy azt lesznek kénytelenek igazságnak elismerni, a mit tavaly, midőn az más oldalról jött, még gunynyal fogadtak: ami aztán nagyon alkalmas lesz arra, hogy hatalmasan megingassa bennünk a hitet az illető uraknak államférfiúi képességök és bölcs előrelátásuk iránt. Tisztelt ház! hogy a költségvetés teljesen hű képét adja az államháztartásnak, magában kell foglalnia mindazt, mi az állam kiadásait és bevé­teleit képezi. Nem lehet tehát figyelem nélkül hagyni, hogy az országos közalapokról szóló kimu­tatást, nem érintve itt a vallás és tanulmány ala­pokat, a költségvetésben még mindig nélkülözzük. Az országgyűlés két izben az 1871. és 72-ik évi költ­ségvetés tárgyalása alkalmával utasította a minis­teriumot, hogy a költségvetésben ezután minden országos alap ugyanazon ministerium költségveté­sébe vétessék föl, mely azt kezeli. Az országgyűlés ezen határozata mind e pillanatig nem lett telje­sítve. A pénzügyi bizottság jelentésében olvassuk, hogy a pénzügyminister nyilatkozata szerint intéz­kedés tétetett e tekintetben. Én nem látom a költ­ségvetésben sehol nyomát ez intézkedésnek. Az 1873-ki költségvetésből az országos alapok kimu­tatása ép ugy hiányzik, mint hiányzott az eddigi­ekből. Hogy melyik ministerium alatt, mely orszá­gos alapok vannak, melyek kezeltetnek, és ezekből mely összegek folynak be, és hova fordíttatnak, erről részletes kimerítő, kimutatást sohasem láttunk. KÍFV. H. HAPLÓ. 18|. Hl. KÖTET. Néhány év előtt olvastunk egy kimutatást, melyből kiderült, hogy csak magának a belügyministeriumnak kezelése alatt 24 alap van, mely mintegy 3 millió tőkéből áll; de hogy ez alapok vagy azok jövedel­mei eddig mire használtattak föl : erről sem a költségvetésben, sem egyéb kimutatásban jelentést nem találunk sehol, s ez annál különösebb, mert az 1871-ki zárszámadásban az „Előirányzaton kivüli bevételek" rovata alatt föl van sorolva néhány országos alap, melyek a földmivelési ministerium kezelése alatt állanak; de azon alapokról, melyek a belügyministerium kezelése alatt állanak, s melyeket az imént emiitettem, egy szó sincs. Pedig a belügy­ministerium kezelése alatt vannak jelentékeny ala­pok és pedig nevezetes összeggel, mint például a megyeházi alap 300 ezer forinttal, melynek ma már semmi rendeltetése sincs. Ez alapok bizonyos czélok elérésére keletkezvén, mely czélok időköz­ben megszűnvén, ma már semmi rendeltetésök nincs, s egyenesen az országgyűlés intézkedése szükségeltetik ez alapok vagy azok kamatainak hováforditása iránt. A minister urak ezt jól tudják s öt év óta nem találtak időt arra, hogy ezen alapok és azok kamatjainak vagy jövedelmeinek hováforditása iránt előterjesztéseket tettek volna a háznak. Nem lehet megemlítés nélkül hagynom még a közös activák ügyét sem. Mióta Kerkapoly a pénz­ügyminister : azóta a közös activák mibenlétéről előterjesztést nem adott be. Eddig a költségvetésbe bizonyos összegek a közös activákból mindig föl voltak véve, de a pénzügyminister mindannyiszor megelégedett azon rövid kijelentéssel, hogy az elő­irányzott összegek nem folytak be. Jelenleg nem előirányoztatik semmi a közös activákra, de a pénz­ügyi bizottság kimutatásában azt olvassuk, hogy legalább 117 millió forint azon összeg, melyet a közös activákból várhatunk. Nagyon különös s e tekintetben fölvilágosítást várok a minister úrtól, hogy mi dolog az, miszerint mig az osztrák állam zár­számadása szerint, az osztrák állampénztárba az 1871 -ik év folytán is nevezetes összegek folytak be a közös activákból: addig a magyar állampénztár a közös activákból az 1871-ik év folytán semmit sem kapott. Ha ez igy áll, és hogy igy áll, kezes­kedik róla az 1871-ik évi osztrák államzárszámadás : akkor ez a magyar érdekek kijátszását bizonyítja ; és bizonyítja azt is, hogy Kerkapoly magyar pénz­ügyminister az osztrák pénzügyminisíerrel szemben nem képes Magyarország érdekeit megvédem. (Bal felől: igaz \) A költségvetés hiányai, és rendszer nélküli­sége mellett merő rendetlenséget tapasztalunk a ministeriumnak egyéb eljárásaiban is. Nincs költ­ségvetési törvény, tisztelt ház! a mely nem egy, de számtalan, és nem apró, de lényeges pontjaiban 20

Next

/
Thumbnails
Contents