Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.
Ülésnapok - 1872-61
6 61. országos ülés jr.iinár 11. Í873. van, s ezen kövezet föntartása, fejében ngy is fel van mentve az utkészités terheitől, a korábbi váraokból pedig oly bevételei voltak, amelyek ezen közgazdászatilag nagyon káros uj vám behozatalát indokolatlanná, és nagyon igazságtalanná teszik. Ez okok alapján kérdem az igen tisztelt belügyminister urat: • 1-ször. Van-e tudomása arról, hogy SzékelyUdvarhely városában a kormány engedélye alapján jelen év kezdetén behozott kövezetvám a közlekedés igen nagy akadályára van, főleg azért, mert nemcsak azok adóztatnak meg, kik e városba eladásra visznek valamely áruczikket, hanem azok is, kik meg sem állva, e városon átutaznak, mi tekintve azt, hogy egész Csik és Udvarhelyszék felvidékének kizárólag fakereskedésből élő népe Udvarhely városán kénytelen átvonulni, ezeknek roppant megterheltetésével van egybekötve, mig Udvarhelyszék alvidéki népe is e városon felül eső havasainál saját használatára hozott tűzifájáért is kétszeresen vámoltatik meg ? 2-szor. Van-e tudomása arról, hogy a parajdi sóaknára menő szekerek szintén ily megadóztatás alá esnek, mi által Erdély lakóinak negyed része rósz utak miatt bajosan megközelíthető, s különben is drága sójának beszerzésében gátoltatik ? 3-szor. Van-e tudomása arról, hogy Udvarhelyvárosa eddig is háromféle vámot: szemét-vámot, termény- és marhavásárvámot szedett, minek jövedelméből kész kövezetét könnyen kiigazíthatta, annyival inkább, mert kövezete indokából minden uícsinálástól mentesítve volt, s ekként, az Erdély negyed részét megadóztató ezen uj negyedik vámból oly jövedelmet huzand, amelynek vételére illetéktelen, s a mely nemcsak a közlekedésre hat zsibbasztólag, hanem a legszegényebb nép megélhetésének módját nehezíti nagy mérvben meg. Ha van ezekről tudomása, szándékozik-e múlt év sept. 27-én 23.309. szám alatt kiadott kövezetvámszedési engedélyét, visszavonni, s hatályon kívül helyezni, vagy legalább akként intézkedni, hogy a Székely-Udvarhely városán csak átmenők, s ott semmit, el nem árusítók ezen igazságtalan vámfizetéstől föhnentessenek ? Elnök s Közöltetni fog a belügyminister úrral. Madarász József: Tisztelt ház! Kérdést intézek a pénzügyminister úrhoz. A hírlapokban közöltetett, hogy az adó- és dohánykezelő hivatalok, a magyar államnyomda, a budai adó- és illetékkönyv vezetősége, sőt még a pénzügyministeriumnál is megtörténik, hogy más szintén Magyarországban létező hivatalokkal német nyelven leveleznek, jelesen a január 4-éu megjelent Közlöny a somosvári adóhivatalt 1872. júniusban 6679. szám alatt, a budai adóhivatal bizonyos Sedlasek János ügyében a budai tanácsot szintén az 1872. június 29-én S850. szám alatt kelt átiratával német nyelvű czimezés és fogalmazással kereste meg. Folyó évi január havában a megjelent abauj-kassai Közlöny a következőket közli: 1-ször a magyar kir. vámhivatal Kassára a kassai magyar kir. dohánykezelő igazgatósághoz, 2-szor a magyar kir. pénzügyi — (Zaj balról.) Igen örülök, ha a balközép fogja védelmezni annak idejében, ha tárgyalás alá jön,. ..mondom a magyar kir. pénzügyi adó- és illetékkönyvvezetőség a kassai magy. kir. dohánykezelő igazgatósághoz; 3-szor a magy. államnyomda ugyan a kassai dohánykezelő igazgatósághoz; 4-szer a magyar pénzügyi ministerium 4064. szám alatt szintén a kassai dohánykezelő igazgatósághoz; ezek folytán kérdezem a pénzügyminister urat. 1) Van-e tudomása emiitett esetekről, vagy arról, hogy közegei német nyelven leveleznek ? s ha nincs? 2) S^ándékozik-e tudomást szerezni és ha valókká bizonyulnának: átaljában megrendelni minden hatásköréhez tartozó hivatalok és közegeknek, hogy mind hivatalos levelezéseik, mind ügykezelésök magyar nyelven eszközöltessenek? Elnök: A benyújtott interpellatió ki fog adatni a pénzügyminister urnák. Csernátony Lajos Tisztelt ház! Én a házszabályokhoz alkalmazkodva, teszek egy interpellatiót a t. kormányhoz; az interpellatió tulaj donképen egyszerű kérdés, melyre igen rövid utón lehetne felelni; azonban nálunk az a szokás, hogy rövid utón nem lehet kérdést intézni s feleletet kapni, kénytelen voltam interpellatiómat írásba foglalni, melyet néhány szóval bevezetve fel fogok olvasni. Mindnyájan tudjuk, hogy a múlt országgyűlés végén beadatott egy törvényjavaslat a választási törvény módosítására. Tudjuk, hogy az elkésve adatott be; idő nem volt annak tárgyalására s nagyrészt annak következtében fordult elő az, amit mindnyájan tudunk,. hogy előfordult s a törvényjavaslatból nem lehetett semmi. Én csak egyszerűen utalva azokra, amik történtek, bátor vagyok a következő interpellatiót intézni a tisztelt kormányhoz: „A képviselőház tagjainak megválasztásáróL szóló törvény módosítására már a múlt országgyűlésen egy törvényjavaslatot terjesztvén elő az akkori kabinet; az ilyen kérdéseknél pedig — ugy a tárgy fontossága, mint a parlament komolysága iránti tekintetből •— beható, részletes, kimerítő tanácskozás. igényeltetvén: kérdem az igen tisztelt kormányt, szándékozik-e az 1848. V. törvényczíkk hiányainak kijavítására törvényjavaslatot terjeszteni a képviselőház elé, s ha igen, mikor véli ezt megteendőnek.,
