Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.

Ülésnapok - 1872-67

67. országos üléf> január 18. 1873. 111 tivákból vagy a, kölcsönökből, akár megkötőitekből, akár még megkötendőkből, —• inert abban végre nincs - semmi különbség, — voltak fedézendők: akkor ezen változások, a rendkívüli előirányzatnak ezen szökelései mindjárt elenyésznek. A rendkivüli kiadások előirányozva vannak 1868-ra 29 millióval, 1869-re 33 millióval, ] 870-re 44 millióval, 1871-re 56 mülióval, 1872-re 70 millióval, 1873-ra 42 millióval. A kettőt egymás ellenébe tartva, mutatkozik az 1868-iki előirányzatnál 4,684,000 frtnyi többlet, 1869-ben 8V2 millió frtnyi kevesebblet, 1870-re 7,770.000 frtnyi kevesebblet, 1871-re 14 millió frtnyi hiány, 1872-re 57 millió frtnyi hiány, ennek előirányzása után kellett a 30 millió frtos kölcsönt fölvenni; 1873-ra 30 millió frtnyi a hiány. S mi lett az eredmény? Az eredmény az lett hogy a bevétel tett 1868-ban 34 milliót, 1869-ben 31, sőt közel 32 milliót, 1870-ben 20 milliót, 1871-ben 23,700.000 frtot; míg a kiadás 1868-ra 28 millió 800.000 frt, 1869-re 30 millió, 1870-re 35,600.000, 1871-re 46 millió, következve: 1868-ban 5,648.000 frt, 1869-ben 1,800.000 frt fölösleg; 1870-ben ellenben 15% millió, 1871-ben 22,300.000 frt hiány mutatkozott. A végeredmény az, hogy a bevételek összege tett 110 milliót, a kiadások összege 140 milliót: mutatkozik tehát egy 30,621.000 frtnyi tiszta hiány s ez az, a mi zárszámadások eredményeként mutatkozik. Itt azonban már a pénzügyi bizottság s annak előadója megtette a maga megjegyzéseit a tekintetben , hogy megvizsgáíandóknak mondotta elemeit ugy a bevételeknek, mint a kiadásoknak, nagyobb súlyt fektetvén az elsőre: honnan erednek a bevételek, t. i. arra hogy kiderittessék: honnan van a kevesebb hiány vagy a nagyobb többlet. Én itt e tekintetben más formát akarok követni mint a pénzügyi bizottság. Végeredményben, tisztelt ház, ugyanarra jövünk; hanem azt gondolom, hogy ha több formában látjuk ugyanazt a dolgot: az agyag különböző alkotásánál fogva az egyiknek az egyik formában, a másiknak a másikban fog a dolog világosabban feltűnni. Én tehát megpróbálom a rendkivüli bevételekből kiválasztani azt, ami a pénzügyi bizottság nézete s a tisztelt előadó urnák előterjesztése szerint is tulajdonképen nem tekinthető azon év rendkivüli bevételének, kiválasztani t. i. azt, ami az előirányzat keretén kivül jött be s amit mindamellett mint rendkivüli bevételt állított be. Ily esetek főleg 1868. s 1869-ben fordultak elő, tehát épen azon esztendőkben, melyek kedvezőbb eredményt mutattak föl. Nevezetesen 1868-ban befolyt az inségi kölcsön, amely nem volt előirányozva, amely azon évnek sem rendes sem rendkivüli bevételét nem képezi; de azért befolyt és mint rendkivüli bevétel elszámít-' tátott, 4,384.000 frttal; egyéb kölcsönökből befolyt 572.000 frt; a garantia-alap jövedelméből89.000 frt; összevéve tehát 5,045.000 frt; ellenben ugyancsak oda nem tartozó az előirányzat keretén kivül eszközölt kiadás 1,341.000 frttal, mely ugyancsak a garantia-alap terhére esik, ez az előbbivel compensalva marad mint oda nem tartozó tiszta bevétel 3,704.000 frt. Ha ezzel az 1868-iki rendkivüli bevételeket alább szállítjuk: az 5,648.000 frtnyi fölösleg természetesen szintén alább száll 1,944.000 forintra. 1869-ben is ily eset volt: az inségi kölcsönből befolyt, majd 3 millió frt, a garantia-alapra 8 millió, a tiszai társulat előlegének azon évben történt refundálása folytán. De ezen alapnak amint bevételei, ugy kiadásai is merültek fel és pedig 1,284.000 frt, ami szintén az előirányzat keretén kivül eszközöltetett. Az abba nem eső netto-bevétel e szerint 9,746.000, ugy hogy a mérleg ennyivel roszabb lesz, és a zárszámadásban mutatkozó 1,801000 frt fölösleg helyett 7,945.000 frt hiány van. öszszesen tehát az eredményből 13,450.000 frt nettó jövedelem kihasítandó. Ha még hozzá adjuk a hitelmüveleteknél mutatkozó hiányt: a valóságos hiány 30 millió helyett 44 millió. Ez a lehető legszigorúbb mérlege azon négy évi zárszámadási kezelésnek. A felfogás, a megítélés módja mindenütt a világon tehet különbséget, azt nem lehet itt sem kizárni. Itt is a szerint, amint az előirányzat keretéből nem feledékenységből vagy előrelátás hiányából kimaradt, hanem az oda nem tartozó és onnan szándékkal kihagyott tételeket kiválasztjuk: az eredmény romlik és a hiány 30 millió helyett 44 millióval mutatkozik. De ekkor azután nincs is a bevételek közt semmi, mi teljes joggal nem tartoznék oda és a mi fedeztetett: az nem lőn fedezve a vagyon mérleg rovására, kivéve amennyire arra lőn előirányozva. Ha azt kérdjük, hol van a fedezet az ilyként fölmerült hiányra: akkor a felelet igen könnyű. Fedezni lehetett volna azon 20 millió 748.000 frt többlettel, amely a rendes kezelés keretén belül előállt. Maradt volna még fedezni való egyik esetben 9 millió 746.000, másikban pedig 23,196.000 frt, melynek szintén fedezetére vagy a fölhatalmazás értelmében lebegő adósság szolgálhatott volna, vagy az előirányzaton kivül befolyt bevétel. Ez utóbb emiitett körülbelül ugyanazon összeg, mit a pénzügyi bizottság előadója is mondott, bár egy kis különbség van a kettő között; miután én a garantiális alapnak s az átfutó kezelésnek, ő pedig az egymást majdnem compensaló kezelést figyelméu kivül hagyta. Épen mert a két kezelés egymást majdnem compensálja. A pénzügyi bizottság körében s a kölcsön indokolásában már elmondtam, minő