Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.

Ülésnapok - 1872-67

9G 67. országos ülés január 18. 1878. tehát az 1873. évi költségvetésben kitesz ax uj köl­csönnek 1873-ra eső kamataival együtt 34,175.000 forintot. A bizottság, hogy ezen resultaturaot kihozza, mindenekelőtt az irányzatnak 3-ik részét, az úgy­nevezett hitel- és pénzmüveletek részét látta jónak leszállítani, és szűkebb határok közé szorítani, át­helyezve ebből, — hogy többet ne említsek — az egész földtehermentesitési járulékot, ugy a kiadást mint a bevételeket, kerekszámban 17,600.000 frt erejéig. Azon megtakarítások, amelyeket a bizottság a tisztelt háznak javaslatba hoz, a rendes költségek közt 1,864.000 forintra, a rendkívüliek közt 6,389.000 forintra rúgnak; a hitelmüveletek kiadásaiból 1,500.000 forint töröltetett, összesen tehát 9,188.000 frt azon összeg, amelylyel az 1873-ik évi kiadások egész összegökben és igy az ezen évi deficit is a bizottság által leszállítva lett. Ezen megtakarítások, habár szép összeget tesznek is ki, még sem képe­zik, nézetem szerint, a bizottság eljárásának legfon­tosabb részét. Az, ami ezen törléseknél elvileg nagyobb jelentőségű: nézetem szerint, azon eljá­rásban fekszik, amelylyel a bizottság az 1873-ik évi költségvetésben a rendes kiadásokat osztályozni iparkodott. Nem szenved kétséget, hogy államkölt­ségvetésünk alakja, annak berendezése, az egyes kiadási ágazatok osztályozása nem tökéletes, és a pénzügyi helyes és biztos irányelvek igényeinek min­denben nem felel meg; nem szenved kétséget, hogy a költségvetésnek ama hármas beosztása igen sok kifogás alá esik, és hogy ezt a bizottság már ko­rábban is érezte, mutatja azon vélemény, amelyet erre vonatkozólag a múlt évben a tisztelt ház elé terjesztett. Hogy a bizottság ezúttal sem terjeszt a költségvetés alakjának egész uj berendezésére nézve kimerítő véleményt a ház elé: ennek oka egysze­rűen abban rejlik, hogy a bizottság lényeges ösz­szefüggésben látja a költségvetés berendezésének kérdését a zárszámadások rendszerének kérdésével, és az összes számviteli kérdéssel. A törvénynek azon rendelete, mely meghatározza, hogy az állami főkönyv a költségvetési előirányzat csoportozatai szerint vezetendő, már határozottan indikálja an­nak eme belső összefüggését, a bizottság épen azért e két kérdést együttesen akarja megoldani, és azt hiszi, sokkal helyesebb lesz mindkettőre nézve a végleges elveket együttesen megállapítani. De mind­addig , míg az bekövetkezik: a mérleg helyesebb felállítása szempontjából a helyzet valódi feltünteté­sének érdekében a bizottság czélszerübbnek látta, a rendkívüli kiadások közé foglalt azon tételeket, amelyek határozottan normális kiadásokat képeznek, melyek az államköltségeknek maradandó tételei, visszahelyezni a rendes kiadások közé. E szempontból indulva ki, áthelyezett a bi­zottság a földtehermentesitési járadékon kivül a hitelmüveletekből és a rendkívüli kiadásokból 5 mil­lió 857.000 frtra rugó összeget, különösen pedig a két kölcsönnek t. i. a 30 milliós és a vasúti kölcsönnek törlesztési járadékát egy millió hat ezer frt erejéig, a közös függő adósságok kezelési költségeit 129.000 frt erejéig, az ország függő adósságainak kamatait, a kincstári utalványok ka­matait mintegy szá.zezer. frt erejéig, a bankári pro­visiókat és tiszti biztosítékokat százezer frtig; az egyes tárczák sorában: a belügyiben 492.000 irtot, ebben főleg az erdélyi csendőrség költségei teteme­sek; a pénzügyministeriben az állami jószágok és az állambányákban teendő kisebb beruházások és javítások összegét 823.000 frtig; és a közmunka­és közlekedési ministeriumiban 3,007.000 frtot, tud­niillik az összes ut- és vízépítési költségeket; a cultusministerium budgetjében 348.000 frtot, az egyházak és felekezeti iskolák segélyezésére felvett összegets igy mindössze 5,8 6 7.000 forintot. Ezen áthe­lyezések után a rendkívüli költségek közt megma­radt a közös költségek rendkiviili részéből ránk eső negyedfél millió, a honvédség felszerelésére előirány­zott harmadfél millió, az ő Felsége személye körüli és a ministerElnök: tárczában együttvéve mintegy 100.000 forint, a kereskedelmiben 1 millió százhu­szonegyezer frt, nagyrészt befektetésekre, kivévén a 300.000 frtot, mely a világkiállításra vétetett fel; a pénzügyministeriben megmaradt 16 millió, ebből maga a garantia 12 milliót tesz ki; a közlekedési ministerium budgetjében megmaradt tizennyolcz millió, az igazságügyiben 788.000 frt telekköny­vekre és börtönépitésekre. Ezek képezik összevéve a 73-diki rendkívüli költségvetésnek summázatát, 42 millió 895.000 irtokban Hogy az 1873-iki költségvetést főbb vonásai­ban jellemezhessem, minden esetre szükségesnek lá­tom annak összehasonlítását az eddigi költségveté­sekkel. Az 1873-ki költségvetésben 34 millió 175 ezer forintnyi hiány áll előttünk. Ezen hiányt ösz­szehasonlitván az eddigi deficitekkel, a következő resultatumokra jövünk: 1868-ban 3,117.000 forint felesleg volt előirányozva, a költségvetést átdolgoz­ván bruttó-költségvetésre, mert az akkor megállapí­tott költségvetés nettó-költségvetés volt, a 73-ik évi költségvetésben 34 millióval nagyobb a hiány, mint volt az 18fi8-ban. 1869-ben 13,362.000 frt deficit volt összesen, most tehát közel 21 millióval nagyobb. 1870-ben a megállapított hiány 22,243.000 frtra rúgván, körülbelül 12 millióval nagyobb ennél az 1873-ki. 1871-ben 20,560.000 frt hiány volt elő­irányozva; ennél az 1873-ki nagyobb 13,615.000 írttal. 1872-ben, az utolsó évben, a már megsza­vazott póthitelekkel együtt 27 millió írtban volt a hiány megállapítva; ez az 1873-ki évinél 7 millió-

Next

/
Thumbnails
Contents