Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.
Ülésnapok - 1872-67
94 87. országos ülés január IS. 1873. Még a honvédelmi törvények előkészítésére kiküldött bizottság előadója kivan jelentést tenni. Bujanovich Sándor a honvédelmi törvények előkészítésére kiküldött bizottság előadója: Tiszteit házi A honvédelmi véderő fokozása és fejlesztése tárgyában kiküldött bizottság nevében bátorkodom ezen bizottság jelentését bemutatni az 1868. XLI. t. ez. 14. §-ának módosítása iránt beadott törvényjavaslatra nézve azon kéréssel, méltóztassék ezen jelentés kinyomatását elrendelni és a törvényjavaslatot tárgyalás végett az osztályokhoz utasítani. Elnök: Ki fog nyomatni és az osztályokhoz tárgyalás végett utasíttatni. Következik az 1873-ik évi költségvetés tárgyalása. Azt hiszem, mivel a pénzügyi bizottság átalános jelentése már régebben szét van osztva a ház tagjai közt, nem kívánják annak fölolvasását, hanem fölolvasottnak tekintik {Helyeslés.) és igy csak Helfy Ignácz képviselő ur határozati javaslata lesz fölolvasandó. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a határozati javaslatot.) Széll Kálmán a pénzügyi bizottság előadója! Tisztelt képviselőház! Midőn, mint a pénzügyi bizottság előadója, az 1873. évi államköltségvetési tárgyalást megkezdeni szerencsés lehetek, legyen szabad mindenekelőtt azon nézetemet kijelenteni, hogy a költségvetési tárgyalás, a mely ma e házban megindul, fontosságra, jelentőségre, •— és legyen szabad reménylenem — eredményre nézve is messze túlhaladja mindazon költségvetési vitákat, amelyek ezt megelőzték, nemcsak azért, mert ezen tárgyalás lesz hivatva az ország pénzügyi helyzetét minden oldalról föltárni, hanem — és ez az, ami különös fontosságot és nagy jelentőséget kölcsönöz a vitának — az abban áll, hogy azon irány, melyben e tanácskozások folyni fognak, azon szellem, mely a tisztelt házat határozataiban vezetni fogja: kétségtelenül döntő befolyást fog gyakorolni jövő tinanczialis politikánk megállapítására. Átalános szükséget és meggyőződést vélek constatálni, midőn azt állítom, hogy az ország beikérdései között ma égetőbb, sürgetőbb és fontosabb nincsen, mint államháztartásunk rendezésének ügye, csak átalánosan elfogadott véleménynek vélek kifejezést adni, midőn azt állítom, hogy fontosabb föladatot nem ismerek, mint azt, hogy a törvényhozás mindent elkövessen arra nézve, hogy egy biztos, határozott és rendszeres financzialis politika alapjai lerakassanak. E kérdés megoldásával beléletünk minden nevezetesebb mozzanata összefügg, sőt végeredményben összes fejlődésünk szerencsés folytatása egy egészséges, biztos, helyes irányú pénzügyi rendszer megállapításától függ. Ezen nagy munkának, nézetem szerint, két előfeltétele van. Az első az, hogy az ország financzialis helyzete tisztán állíttassák föl, hogy az ország tudja, miből áll ereje, miben állanak financzialis situatiójának ngy árny-, mint fényoldalai. Ez az első. Ezzel karöltve szükséges a budget helyes berendezése és főleg a fedezet kérdésének helyes, szerencsés és biztos megoldása. A második eloföltétel az adóreformok nagy munkájának haladéktalan megindítása. Ezen előföltételek elsejét azon tárgyalás van hivatva megoldani, amelyet ma a tisztelt ház megkezd, mert a költségvetési tárgyalásoknak legközvetlenebb, valódi gyümölcsöző czélját én abban keresem, hogy az ország pénzügyi helyzetének valódi mibenlétét föltárva, az államháztartás legfontosabb kérdései fölött először is tisztázza a helyzetet s a kiindulási pontot ; és nemcsak abban keresem én okát annak, hogy ezen viták lesznek hivatva ezen kérdést szerencsésen megoldani, mert a ház asztalán fekvő költségvetés oly nagy deficitet mutat föl, hogy ennélfogva az ország pénzügyi helyzete tagadhatlanul kedvezőtlen; hanem amiben én okát keresem és garantiáját látom annak, hogy ezen tárgyalások resultatumra fognak vezetni, ez abban áll: hogy ma van először megadva lehetősége annak, hogy helyesen és alaposan ítéljünk; inert ma állunk először négy évi gazdálkodásunk eredményei előtt, maismerjük kezelésünk 4 évi resultatumait; ma bírjuk az adatokat, amelyekből államháztartásunk ügyébe tisztán láthatunk. Tagadhatlanul nagy baj az, hogy állami zárszámadásaink még törvényhozási vizsgálaton nem mentek keresztül, sok félreértésnek és félremagyarázásnak kútforrása ez kétségtelenül. De el kell fogadnunk az állást ugy, amint van; a helyzet azonban e részben sokkal kedvezőbb, mint az eddig volt; mert legalább az adatok, melyek ezen négy évi kezelésről szólnak, kezeinkben vannak ; holott eddigi költségvetési tárgyalásaink alatt még azokat nem bírtuk. Mert hogyan áll ezek ügye? Az 1867. évi kezelési kimutatások és az 1868. évi zárszámadások számtani megvizsgálásra az 1870-ben fölállított államszámvevőszékhez utasíttattak. Az állami számvevőszék, a mely az 1870. év nyarán szentesitett törvény alapján csak azon év végén szervezhette magát, szervezése után működésének első és legnehezebb stádiumában oly nagy kérdésekkel állott szemben, hogy csakugyan a legmegfeszitettebb szorgalom, a legnagyobb munkásság mellett sem lehetett tőle várni föladatának azonnal való megoldását. Kevideálni kellett az 1867-dik évi kezelési kimutatásokat, ezenkívül az 1868., valamint az 1869. évi zárszámadásokat, s el kellett készítenie egy 4-ik zárszámadást is: az 1870-dik évit. E négyszeres feladat megoldása nagyon természetesen sok időbe került, ugy, hogy az állami
