Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-40

40. országos ülés november 2f>. 1872. 71 kérdezése nélkül, sőt annak egyenes tilalma ellenére, nem tekintve a fönálló építészet-rendőri szabályokat tetszése szerint kezdett építkezni. Ha, az ország oly fővárost akar, mely rend, szépség, haladás, szóval minden tekintetben megfeleljen a czélnak: akkor oly kivételes intézkedéseket nem szabad megengednie, hogy a katonaság ignorálja a fönálló szabályokat és tetszése szerint tegye azt, ami neki tetszik, hanem köteles ugyanazon szabályokhoz alkalmazkodni, rendőri tekintetben, melyek a város minden polgárára nézve kötelezők és irányadók. (Helyeslés.) Ennélfogva a c) pontra vonatkozó módositványom következő: „ Kizárólagos erődítési épületek és melléképületek, a mennyiben már léteznek vagy a törvényhozás által engedélyeztetnek, minden egyéb bár katonai czélokra szánt épület és építkezés azonban, a főváros köz- és építkezési rendőrségi hatósága és szabályai alá tartozik. * Kérem a tisztelt házat, hogy a mennyiben e két módositvány a szakasznak két bekezdésére vonatkozik: a szavazást is mindkettőre külön méltóztassék megosztani. Tóth Vilmos heltigyminister: A mi a h) pontra vonatkozó módositványt illeti: azt én el nem fogadhatom. Nem fogadhatom el pedig azért, mert e kérdés akkor, midőn a községi törvényjavaslat tárgyalás alatt volt, már tárgyaltatott és e tekintetben a községi törvény már intézkedik. Egyébiránt különben is eloszlathatom a tisztelt kéjiviselő ur aggodalmát azzal, hogy az udvari rendőrség mindazokra nézve, miket a képviselő ur felemlített, kiterjeszti figyelmét, (Felkiáltások: Halljuk a módositványt !) Mihályi Péter jegyző (olvassa Steiger Gyula mótlositvanyát a 15. §. b. pontjához.) Szapary Gyula gf. előadó s Tisztelt ház! A központi bizottság részéről nekem a beterjesztett módositvány ellenében csak azon észrevételem van főkép, hogy nem szeretnék törvényben hivatkozni olyanra, a mi a törvényhozó testület előtt nem ismeretes; ilyenek az udvari szabályok. Nem hiszem, hogy a törvényhozásnak arról tudomása nem lenne és így azokra való hivatkozást nem az tartom szükségesnek. Átalában megjegyzem, hogy a központi bizottság ezen §. módosításánál azon eljárást követte, hogy mindenben, a miben lehetséges volt az 1870. 42-ik és az 1871. 18-ik t. ez. rendelkezéseit, a mennyiben azok a fővárosra alkalmazhatók, a fővárosra nézve is fentartotta, és e törvénybe szószerint idézve átvette. (Helyeslés.) Elnök: Ha nem kivan senki szólni, kérem a tisztelt házat, méltóztassanak a b) pont felett határozni. Méltóztassanak azok, a kik a központi bizottság szövegezését, a b) pontra nézve minden hozzátétel nélkül, elfogadják: felállani. (Megtörténik) A többség elfogadja a bizottság szövegezését ab) pontra nézve. Következik a c) pont. Mihályi Péter jegyző (újra olvassa Steiger Gyula módositvány át a 15. §. c) pontjához.) Pulszky Ágost: T.ház! Részemről azért sem járulhatok ezen módositvány elfogadásához, mert ha ezen törvény ugy fogadtatik el, a mini a központi bizottság által elénk terjesztetett: akkor egyik főelvét másítjuk meg, akkor a fővárosnak közrendőrségi hatósága egyátalában nem lesz; ezen passusnak tehát, hogy a törvény egészben összhangzatos és következetes legyen, ki kell maradnia. Egyátalában nem látom szükségét, hogy attól, a mi a központi bizottság szövegezésében foglaltatik: eltérjünk. A 15. §. c) pontja a központi bizottság szövegezése szerint igy szól: „Kizárólag erődítési és más katonai czélokra tényleg használt minden épület vagy helyiség a használat tartama alatt." Tehát két biztosíték van arra nézve, hogy ne történhessék változtatás a nélkül, hogy a kellő szabályok figyelembe ne vétessenek, ugy mint „tényleg használt" és „a használat tartama alatt'. A mikor valamely épület átalakittatik : akkor nincs tényleg használva, s igy már a fővárosi rendőrséghez tartozik. Tehát ezen törvény kellőleg intézkedik. A mi pedig a rendőrséget illeti: két hatóságot nem ruházhatunk fel ugyanazon helyen a rendőrségi teendőkkel. A rendőrségi hatóság a tényleg használt épület fölött a használat tartama alatt a katonai hatóság hatásköréhez tartozik. De nem is illetheti a fővárosi rendőrséget e jog jelenlegi törvényeink és szabályaink értelmében sem. Tehát azt hiszem, teljesen fölösleges volna kiterjeszteni a fővárosi rendőrség hatóságát ily tényleg használt épületekre, mert ezen törvény szerint az ugy sem a fővárost, hanem az államot a belügyministert illeti. (Helyeslés a jobb oldalon.) Máttyus Aristid : Tisztelt ház! Én azon véleményben vagyok, hogy az, a mit Pulszky képviselő ur Steiger képviselő ur módositványa ellen fölhozott: az egyátalában nem képes Steiger ur érveinek megezáfolhatására. Azt méltóztatik mondani, hogy a törvény értelmében a rendőrséget az állam lesz hivatva átvenni, ennélfogva ugy is elesik annak lehetősége, hogy a hatóság intézkedjék továbbra is, mert a rendőrségi teendőket az állam fogja végezni. Ezt méltóztatott mondani. Igen nagy tévedésben méltóztatik lenni, midőn elmulasztja hivatkozni ugyanazon törvény azon szakaszára, mely világosan és nyíltan kifejezi, hogy helyi rendőrségi ügyekben a statútumokat a helyhatóság 'fogja megalkotni, s ezeknek egyszerű végrehajtására lesz az állami rendőrség hivatva. Nem akarjuk mi a városi hatóságnak azon dicsőséget vindicálni, hogy saját közegeink a katonai