Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-37

37. országos ülés november 22. 1872. 37 közvagyon kezelése körüli tiszta eljárását kérdésbe vonják vagy gyanúsítják; tekintve, hogy az ily gyanúsító támadások s vádak, legyenek azok bár minden alapot nélkülöző puszta állitások vagy ráfogások, ha kellő felvilágo­sítás vagy törvényes megtorlás nélkül hagyatnak: mindenkor ártanak a kormány tekintélyének, mélyen sértik az országgyűlés méltóságát és az állani érde­keire s hitelére a legkárosabb befolyással vannak; tekintve, hogy ezen gyanúsító táraadások s vádakra, főleg az ország közlekedési eszközei létre­hozása, engedélyezése, építése s kezelése körül a magyar kormány fönállása óta követett eljárás; a lánczhid megváltás, az állam részére felvett kölcsö­nök, úgymint a ministerek egy némelyike által egyes bankár consortiumok részére aláirt óriási összegekre menő vasúti szerződések egész sorozata; a nagyobb mérvű közmunkák, mint például a fiumei kikötő - pályaudvar és más tengerparti művek, a pesti sugárút, a Margit-szigeti lánczhid, stb. stb. engedélyezése; az állami jószágok és erdők vagy eladása, vagy példátlan hosszú időre bérbe adása, az országgyűlés tudta, beleegyezése s felhatalmazása nélkül, — szolgáltattak alkalmat, különösen akkor, a midőn, mint ez a legtöbb esetben történt, az ily szerződések, engedélyezések, el- és bérbeadások a nyilvános szabad pályázat kizárásával vagy mellő­zésével történtek; tekintve, hogy az ily gyanúsítások ellen az egyedüli sikeres óvszer a kormány vesztett tekin­télyének, az országgyűlés sértett méltóságának és ,az ország megingatott hitelének helyreállítására az egyedüli mód, a teljes s tökéletes nyilvánosság és .a már eddig kötött vagy létrejött szerződések, en­gedélyezések, el- és bérbeadások körül követett el­járás teljes földerítése; határozza el a ház: miszerint a magyar királyi felelős ministerium alakulása óta létrejött mindennemű közlekedési esz­közök, úgymint kőutak, csatornák s más vizi mun­kák s vasutak létrehozása, a lánczhid megváltása, az államkölcsönök felvétele, a fiumei kikötő - pálya­udvar s más ott az állam költségén létesített vagy folyamatban lévő közmunkák, a pesti sugárút, a Margit-szigeti hid kiépítése iránti engedély, az állam kezelése alá tartozó kőutak kavicsolásának bérbe­adása s a kötött szerződések végrehajtás állam­javaknak eladása vagy több mint 6 évre való bér­beadása, a temesvári, hradeki, határőrvidéki s más -erdők el- s illetőleg bérbeadása körül követett el­járás minden tekintetbeni megvizsgálására a képvi­selőház tagjai közül egy 6 tagú bizottság külde­tik ki. A bizottság tagjai oly módon választatnak, hogy a titkos szavazásnál használt czédulákra a ház ;jninden tagja csak három nevet ír, s az igy leg­több szavazatot nyert hat képviselő fogja a bizott­ságot képezni. A bizottság a képviselőház tagjai közül köz­megállapodás utján egy 7-ik tagot választ elnök­nek; ha a bizottság hat tagja az elnök választásra nézve 3 nap alatt megállapodásra jutni nem bir: akkor a bizottság hat tagja sorshúzás által napon­kint meghatározandó sorrendben fogja az Elnök: tisztet teljesíteni. A szavazás mindenkor kivétel nélkül titkos, melyben a bizottság minden tagja részt vészen. Ha a szavazatok egyenlők: az elnök döntő szavazattal bir. Belátása szerint, s a felmerült körülményekhez ké­pest, a bizottság bel- s külföldi tanukat s szakférfiakat is kihallgathat, kiknek költségei s napi dijai a képvi­selőház pénztárából utalványozandók. A bizottság minden ülései nyilvánosak, zárt értekezletet semmi szin alatt nem tarthat. Munkálatai bevégeztével véleményes jelentést ké­szít a fönebbieknél a múltban követett s a jövőben követendő eljárást illetőleg. Üléseiről a bizottság gyorsírói naplót s jegyző­könyvet vezet, melyek kinyomatván a bizottság véle­ményes jelentésével együtt a képviselőház elé ter­jesztetnek. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ajánlom a tisztelt ház figyelmébe határozati ja­vaslatomat. (Helyeslés a bal oldalon.) Elnök: Méltóztassék a tisztelt ház a be­adott indítványok fölvételi ideje iránt határozni. (Föl­Máltások jobb felől: Ki kell nyomatnii) Tisztelt ház! A két indítvány. . . . Steiger Gyula: A tanácskozási rend­hez kívánok szólani. A két határozati javaslat nem összefüggő. (Helyeslés jobbfelől. Derültség bal felől.) Következőleg külön kell fölvételi idejök iránt hatá­rozni. Elnök: Épen ezt akartam mondani. Két külön indítvány levén, külön kell fölöttök határozni. A ház azon sorrendben fog a beadott határozati javaslatok fölvételi ideje iránt határozni, amely sor­rendben beadattak. Először Korizmics László képviselő ur határo­zati javaslata fölött méltóztassanak határozni, mi­korra kívánják annak tárgyalását napirendre tűzetni? (Fölkiáltások jobb felől: Holnap! Mozgás bal felől.) Madarász József: Bocsánatot kérek, a kérdés föltevése előtt akarok szólani. A t. elnök ur — azon tisztelt képviselő ur fölszólalása folytán, a ki azt méltóztatott kimondani, hogy véleménye sze­rint ellenkező két tárgyat foglal magában a két indítvány — azzal egyértelmüleg tette fel a kérdést. Azt gondolom Pest-Józsefváros képviselője volt, ki fölszólalt, ha jól emlékezem, ((Fölkiáltások jobbról: Igen! igen!) s nem reménylem, hogy azon indokból szólalt föl, hogy az előadott határozati javaslatot nem kívánná együttesen napirendre kitűzni, mit

Next

/
Thumbnails
Contents