Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-58

5S. országos ülés december 19. 1872. 373 A mi azon panaszt illeti, hogy némely járásbirák illetéktelenül jártak el, s oly hivatást teljesítettek, a mely nem fér össze hatáskörükkel és e miatt hivatalukat elhanyagolták, valamint azon kapcsolatos kérdést illetőleg, hogy szándékozom-e megbüntetni mindezeket, erre nézve csak az a válaszom : nekem őket megbüntetni szándékom azért nem lehet, mert nekem nincs jogom őket megbüntetni ; de szándékom van, — ha a panaszok csakugyan constatáltatnának, azon eljárást ellenök megindítani, melyet a törvény rendel, t. i. a fegyelmi eljárást. Egyebet tennem, — ismétlem, nem lehet sem hivatásom, sem jogom; mert nekem a bírói függetlenséget tisztelni és megóvni kötelességem. (Élénk helyeslés jobb felől.) Kiss dános : T. ház! Az igazságügy-minister urnák kérdésemre adott feleleteivel részben meg vagyok elégedve, jelesen egy törvényszéki ülnök ellenében magam sem óhajtok és nem kívánok egyebet, minthogy a fegyelmi vizsgálatot megindítsa. A mi pedig magát a pert illeti, mely erkölcstelen kötvényre van fektetve : az igen természetes, hogy annak lefolyása az, a mit a minister ur elmondott, hogy t. i. törvényes utón kell eszközölni. Hanem van egy 3. pont, melyre nézve nem méltóztatott megnyugtató választ adni, hogy t. i. jövőben az erkölcstelenség továbbterjedésére, mely magát az állam alapzatát támadja meg, a corruptiora nézve szándékozik-e a ház elé törvényjavaslatot terjeszteni, hogy szűnjék meg ezen méteby, mely a hazát veszélylyel fenyegeti. E tekintetben a válasz által nem vagyok megnyugtatva. (Helyeslés a szélsőbal oldalon.) Elnök: Tudomásul veszi a t. ház a minister ur feleletét? (Igen! Nemi) A kik tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség tudomásul veszi. Várady Gábor: T. ház! Szalay Imre képviselőházi Elnök: volt fogalmazó özvegyének kérvényét van szerencsém a t. házhoz benyújtani, melyben kéri, hogy férje hosszas szolgálatai és vagyontalan helyzete tekintetbe vétele mellett, méltóztassék . a ház az iránt intézkedni, hogy az özvegy és gyermekei részére kegydij vagy évijáradék utalványoztassék. Kérem ezen kérvényt szabályszerű tárgyalás végett a gazdasági bizottsághoz kiadatni. Elnök: Ki fog adatni a gazdasági bizottságnak. Tisza Lajos közmunka- és közlekedési minister: T. ház! F. hó 14-én egy interpellatio intéztetett a közlekedési ministerhez Péchy Tamás képviselő ur által. Az interpellatiót bátor leszek pontonként felolvasni azért, hogy pontonként megadhassam válaszomat reá. Az interpellatio első pontja igy szól: 1. Minő előintézkedéseket tett az igen tisztelt minister ur az iránt, hogy a magyar nyelvnek átalános hivatalbeli használata hazánk minden vasutainál 1874. január 1-ső napjától kezdve valósággal életbe léptethető legyen? Erre nézve először is kiadtam már régebben egy rendeletet, melyben figyelmeztettem a vasutigazgatóságokat, hogy 1874. január 1-től fogva a közlekedési ministerium részéről meg fog követeltetni, átalában minden vasútnál a magyar nyelv használata; 1873. január 1-től pedig átalában a ministeriummal való összes érintkezésekben a magyar nyelv kizárólagos használata, valamint a nyomtatványoknak magyar nyelven való kiállítása elrendeltetett és időközben is nem mulasztottam el több izben serkenteni a társulatokat. — Ha volt. reá eset — s nem volt csak egy — hogy daczára ennek a társulat német beadványokat adott be, azokat visszautasítottam, minek folytán jött azután magyar beadvány. Mindezen serkentések oda vezettek, hogy ma már 3 vasúti társulat külön magyar nyelvtanárt tart hivatalnokai számára, s mindannyian elrendelték, hogy csak is azon hivatalnokok tarthatnak huzamosabb vagyis végleges alkalmazásra tovább is igényt, a kik a magyar nyelv birtokában lesznek. Hogy azonban azt a társulatokra kötelezöleg kimondjam, hogy fel nem vehetnek oly hivatalnokot a ki most már a magyar nyelv birtokában nincs : ezt nem tartanám helyesnek, mert bizonyos esetekben bizonyos állomások betöltésére igen is oly szak közeg szükséges, ki talán történetesen ma még nincs a magyar nyelvnek birtokában. Ez tehát oly megszorítás volna, mely talán a? üzlet hátrányára szolgálna. A második kérdés ez volt: Nem tartja-e különösen szükségesnek, hogy a magyarországi vasutakra nézve itt Pesten egy központi elszámitolási hivatal állittassék fel, mely az egyes vaspályaigazgatóságok és állomásokkal kizárólag magyarul vezetvén levelezéseit, hathatós előmozdítója lehessen annak, hogy a magyar nyelv hivatalos használata vaspályáinknál behozassák? Elszámitolási hivatal van az osztrák-magyar monarchiában kettő. Nevezetesen van egy a kocsikra nézve Pesten; ennek elnöke épen a magyar államvasutak igazgatósága. Azonkívül van egy elszámitolási hivatal az áruforgalomból eredett különbözetek elszámitolására; ez van Bécsben. Ennek elnöke a szabadalmazott cs. kir. osztrák államvasutak igazgatósága, Ezen bécsi intézetnek azonban van öt tagból álló intézkedő bizottsága, amely intézkedő bizottságban két magyarországi pálya is képviselve van és pedig ismét a magyar államvaspálya és a tiszai vaspálya. Szerkezete ezen elszámitolási hivatalnak olyan, hogy ide minden egyes vasút a maga közegeiből küld bi-