Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-57

358 57. országos ülés december 18. 1872^ már is elviselhetlenné vált adóterhek, a közösügyes hadsereg létszámának szaporítására fordittassék és az igy előállt teher ezáltal még nagyobbá tétessék, miután nem akarom, nem akarhatom, hogy a nemzet virága és ifjúsága vérpadra hurczoltassék: a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatotmég a részletes tárgyalás alapjául sem fogadom el, s egyetlen egy ujonczot sem szavazok meg. [Helyeslés ssélsöb aloldalon.) Tisza Kálmán: Az álláspontot, amelyet magával a törvényjavaslattal szemben elfoglalok, Várady t. barátom és képviselőtársam jelezte : ahhoz tehát mondandóm nincs. Én is óhajtom, hogy a viszony köztünk és Austria közt alkotmányos utón megváltoztassák; de addig, mig ez megtörténnék, a törvény értelmében; de csakis a törvény értelmében szükségesnek tartom hazánk védelméről gondoskodni. (Helyeslés a bal oldalon.) Várady Gábor kifejezvén, mint mondám, az álláspontot, amelyet én is elfoglalok, egyebet arról nem is szólok, hanem az ujonczozásnak egy gyakorlati oldalára vagyok bátor a t. ház figyelmét felhívni. (Halljuk!) Azt gondolom, nem szenved kétséget, hogy az átalános védkötelezettség mellett is különböző a teher, amely az egyes védkötelezettekre háromlik, amennyiben valamennyi hadképes nem levén a közös hadsereg számára igénybe véve, egy részök a a honvédségbe* soroztatik, mi, hogy az illetőkre nézve, nagy könnyebbség, azt tagadni nem lehet. így állván pedig a dolog, nagyon szükséges , hogy az ujonczozási kerületek czélszerü beosztása, és az ujonczok számának az egyes kerületekre vonatkozólag teljes meghatározása következtében valahára állna elő az eset, hogy e tekintetben is a teher a lehetőségig egyformává legyen és ne következzék be az, mi saját tudomásom szerint is bekövetkezik igen sokszor, hogy nem levén a felosztás aránylagos, inig egyes kerületekből minden hadköteles a hadserregbe vitetik, más kerületekben a besorozható ujonczoknak igen nagy száma fönmaradt a honvédség számára. De van egy más körülmény is, amely az eddigi ujonczozási eljárást hibásnak mutatja; jelesen nagy kerületek állapíttatván meg az ujonczozásra, és a kerületbeli összes ujonczokból történvén a besorozás, egyfelől az következik be, hogy ugyanazon egy kerületnek is egyes községeiből azt lehet mondani, elvisznek minden hadkötelest, mig vannak egyes kerületeknek egyes községei, melyek soha 20 év óta ujonczot nem adtak. De van ennek még egy másik rósz oldala. Van az a rósz oldala, hogy nagyok lévén a kerületek és a központon kedvén összejönni az elöljáróknak, a besorozandóknak és természetesen azok' szülőinek, miután a besorozás az egész kerületből egyaránt történik, sokszor 2—3 hétig kell az öszszes hadkötelezetteknek, községi előjáróknak és szülőknek ott lenni. Azt gondolom, hogy ezek mind olyan körülmények, melyeken valahára segíteni ideje volna. Erre vonatkozólag vagyok bátor a következő határozati javaslatot beterjeszteni. (Olvassa.) Határozati javaslat Tekintettel arra, hogy okvetlenül szükséges, hogy az átalános védkötelezettségből eredő teher egyenlően oszoljék el az ország különböző vidékeire hogy a népesség számához képest a hadkötelesek az egyes vidékeken egyenlő arányban soroztassanak a hadseregbe és a honvédségbe; tekintettel arra, hogy az ujonczozás czélszerü berendezésétől függ, hogy az évenkinti ujonczozási eljárás kevésbbé terhessé tétessék ; indítványozom: Utasítsa a ház oda a honvédelmi ministert, 1-ör, hogy ujonczozási eljárásnál követendő elvekről törvényjavaslatot terjesszen a ház elébe, 2-or, hogy az ellenőrzés lehetővé tétele végett jövőre a hadjutalék kiállításáról szóló törvényjavaslattal együtt a beosztási táblázatot is mutassa be a képviselőháznak, 3-or, hogy a jelen esetben a táblázatot legalább utólagosan mutassa be. (Helyeslés bal felől.) De a t. házat arra kérném, hogy vagy méltóztassanak e határozati javaslatot most elfogadni; vagy ha talán ezt nem tartanák eszközölhetőnek: igen kérem ne méltóztassanak azt rövid utón elvetni, hanem arra inkább külön tárgyalást kitűzni, mert méltóztassanak elhinni, hogy ez a gyakorlati életben hazánk népére nézve igen fontos. Hollán Ernő s T. ház! Én tüzetesebben közvetlenül ezen épen most felolvasott határozati java'slathoz akarok szólani. Méltóztatnak tudni, hogy a véderőről szóló törvénynek életbeléptetése óta, ha nem csalódom most ötödször fordul elő azon eset, hogy ezen törvény értelmében az ujoncz megajánlás kivántatik, és négyszer fordult elő, hogy az átalános védkötelezettség elvének elfogadása óta az ujonczozás valóban a törvény értelmében foganatosittatott. Igen természetes, hogy egy ily sok viszonyokra kiterjeszkedő, gyakran bonyolult eljárás többféle hiányokat tüntet fel, melyeknek megfigyelése alapján magában a végrehajtás körében czélszerü helyreigazításokat és orvoslásokat megtenni lehet, így nevezetesen, mondhatom, hogy legnagyobb része a viszásságoknak onnan eredt, hogy a hármas felosztás t. i. a politikai és katonai kiegészítő és honvédkerületi felosztás nem egyezett meg. Ennek egyik visszás következése az volt, hogy ugyanazon egy megyéből háromfelé voltak kénytelenek a felek fordulni, mert ha pl. honvédségi ügyben kívánt valaki valamit elintéztetni, a honvédkerület máshova tartozott, ha politikai tekintetben a hadkiegészítő kerületből volt ügye, ismét máshora kellett fordulni. Ez sok szabálytalanságot és gyakran, megengedem, aránytalanságot idézett elő.