Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.
Ülésnapok - 1872-56
344 56. országos ülés kibontakozni nem fogunk. Tehát e tekintetben a felelősséget egészen önökre hárítjuk. (Helyeslés a szélső bal felől. Elfogadjuk! jobb felől.) Arra, mit a pénzügyminister ur tegnap mondott, nekem csak egy kis észrevételem van. A minister ur tegnap szíves volt azon kérdésemre felelni: vajon igaz-e, hogy kedvezőbb ajánlatok tétettek, mondván, hogy igenis tétettek, de nem kötelező módon. Nem lévén a dologba tüzetesen beavatva, ezen felelettel meg kell elégednem, mert nincs okom feltenni, hogy különben a kedvezőbb feltételeket el nem fogadta volna. E feleletében hivatkozott arra is, mit mint monda, lapomban is olvasott, hogy tudniillik egy hirdetésben, egy anonceban az volt mondva: „az üzérek meg nem hallgattatnak." Ezzel csak megerősíttetik egy másik kérdésem, t. i. az, hogy ha az üzéreket nem kell meghallgatni : miért nem fordult a minister ur ezen uj kölcsön megkötése iránt a londoni Raphael házhoz, mely a régi kölcsönt kibocsátotta és bizonyos vagyok benne, hogy ezt is hajlandó lett volna hasonló feltételek alatt kibocsátani, minden alkuszköltség nélkül. Itt tehát megfeledkezett a minister ur azon mondatról, hogy az üzérek meg nem hallgatandók. Széll Kálmán t. előadó urnák méltányossági érzetből tartozom felvilágosítással. Sajnálattal vettem észre tegnap, hogy az előadó ur azon szavakat, melyeket reá nézve mondottam, egészen másként magyarázta. Én jeleztem, hogy ugy a törvényjavaslat mint a bizottság indokolása azt akarja elhitetni az országgal, hogy a megkötendő vagy már megkötött kölcsön tulaj donképen csak 5°/ 0-os és én kimutattam, hogy nem annyi, hanem 6 3 / 4 %-os és ugy hiszem nincs senki a házban, ki azt kétségbe vonná. Csak egy analóg esetet fogok felhozni. Például ha valaki kiállít egy ezer forintos váltót, arra kap 800 forintot és fizeti az 5°/ 0 kamatot évenkint, mondhatja-e erről önámitás nélkül valaki, hogy 5%-os pénzt kapott? De midőn ezt állítottam, távol volt tőlem, hogy őt hivatlanság — vagy ügyetlenséggel vádoltam volna; sokkal magasabb fogalmam van kiváló tehetségéről, fáradhatlan munkásságáról, sem hogy ezt tehetném; én ugyanis azt értettem, hogy párt szempontból, szokott párt tacticából szívesen felvette az alacsonyabb kamatlábat, hogy az ország előtt kedvezőbb színben tüntethesse fel a kölcsönt; másként lehetetlen, hogy az figyelmét kikerülte volna. Egy igen rövid és végleges megjegyzést vagyok bátor tenni arra, a mit Debreczen városának t. képviselője tegnap mondott. Nem fogok most azon kérdés elemzésébe bocsátkozni, vajon a kölcsön bizalom kérdés-e vagy sem. Annyi bizonyos, miszerint legelőször hallom, hogy pénzt valakinek rendelkezésére bocsátani nem bizalom kérdése; annyi azonban áll, hogy maga a t. képviselő ur bizalmi kérdést december 17. 1872. csinált belőle, mert én nem osztozom e tekintetben Madarász barátom azon nézetében, hogy ezen tétellel mintegy megsértette volna a képviselők szólásszabadságát, ellenőrzési és bírálási jogát, hanem világos előttem, hogy ezzel Debreczen város t. képviselője roszalást akart kifejezni és bizalmatlanságot a kormány ellen. Máskép fel nem foghatom, mily értelme legyen azon hozzátételnek. Tehát ő maga bizalmi kérdést csinált belőle. Utána Komárom városának tisztelt képviselője is szintén osztozott ezen véleményben, és hozzátette, hogy ma nincs a számolás napja, a számolás napja el fog következni a budget vita alkalmával. E frázis nagyon megtetszett a pénzügyminister urnák, és ismételte, hogy nem ma, hanem akkor lesz a számolás napja. Én azonban soha sem hallottam egy jó gazdáról azt, hogy a számolás napja előtt adjon pénzt. Ha csakugyan nincs itt a számolás napja: akkor kezdjük azon, hogy nem adunk pénzt. Debreczen város t. képviselőjének azon aggályát, hogy ha ezen kölcsön nem szavaztatnék meg: akkor az állam nem felelne meg törvényesen elvállalt kötelezettségének, megvallom, sehogy sem értem. Ma megbukik ezen kormány, melyhez nincs bizalmunk, holnap ott ül egy másik kormány és' annak megadjuk a pénzt, tehát az fizeti ki az adósságokat. Én nem látom át, hogy miként akasztaná ez meg az állam functióját. Én tehát ezek alapján el nem fogadhatom a ház elé terjesztett törvényjavaslatot, ujabban is ajánlom határozati javaslatomat a t. ház szíves támogatásába. (Helyeslés a szélsőbal oldalon.) Tisza Kálmán: T. képviselőház! (Halljuk !) Legelsőbben is a t. ház legújabban önteremtette tisztviselőjének az il rectificatore Pulszky képviselő urnák akarok felelni. Én az ő rectificatiójával tökéletesen meg vagyok elégedve, ő azon egy körülményből akart következtetni Ghyczy Kálmán t. barátom több adatának hitelességére, bár nem épen helyes eljárásnak volna nevezhető, hogy ha valaki például 20 felhozott adat közül egyben téved: a többi 19-re is következtetni, hogy roszak. Ez furcsa dolog volna és ezen nézet az, a melynek leginkább volna szüksége rectificatióra. Mindamellett ez esetben elfogadom, mert a t. képviselő ur maga felolvasta, hegy a válaszfelirati vita alkalmával az volt mondva az ellenzék részéről, hogy a pénzek másra költettek el, a mi akkor tagadtatott, és a mi, hogy mégis megtörtént, minden ember tudja. A mennyiben tehát ezen állítás igazságából következtetést lehetne vonni, a következtetés az lenne, hogy mind az, a mit t. barátom mondott, a mit én másképen is hiszek, tökéletesen bebizonyított tény. A mi már most főleg a határozati javaslatom ellen fölhozottakat illeti: ezekre kívánok röviden némely főbb pontokban válaszolni, és itt legelőször
