Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.
Ülésnapok - 1872-54
290 54. országos ülés december 14. 1872. szem, hogy ily kérvényt, melyben bizonyíték nincs, tekintetbe venni nem lehet. (Helyeslés jobb felől) Paczolay János Tisztelt ház! Nézetem szerint más alapon nem lehet elintézni e kérvényt, mint azon, a melyen a kérvényezők benyújtották. Miután a kérvényi bizottság előadója a háznak jelenté, hogy a Szolnok városa részéről beadott kérvény semmi néven nevezendő okmánynyal ellátva nincsen és bizonyítékot nem tartalmaz, melyből a kérvénynek alapossága vagy alaptalansága felett a ház ítélhetne: igen természetes dolog, miként ezen kérvénynyel mást nem lehet tenni, mint azt, a mit a kérvényi bizottság ajánl; mert megvallom igen furcsa eljárást kezdenénk meg, ha a kérvényeket egyes képviselő urak előadása alapján akarnók elintézni. Akkor minden képviselő nem lenne más, mint ügyvéd vagy fél és mennyire lehet a felek vagy ügyvédek előadása után a kérvényt alaposnak vagy alaptalannak elfogadni: azt a tisztelt ház bírálatára bizom. Ennélfogva tisztelt ház! miután az előadó ur előadásából kitűnt, hogy a kérvény semmi néven nevezendő okmánynyal nincs igazolva, s igy a kérvény nem nyújt oly alapot, mely alapon a tisztelt ház megvizsgálhatná a kérvény tartalmát: természetes dolog, hogy most nem történhetik más, mint a mit a tisztelt előadó ur, illetőleg a kérvényi bizottság javaslatba hoz. Ha nem lesz megelégedve Szolnok városa, mint kérvényező, akkor ujabb kérvényt fog a tisztelt házhoz benyújtani, s azt az ujabb kérvényt felfogja szerelni bizonyítékokkal, melyek a kérvény tartalmáról a házat meggyőzik, s akkor lesz a tisztelt ház azon helyzetben, hogy a kérvényt érdemlegesen eldöntse. Én nem hiszem, hogy a rendnek és a czélnak megfelelő volna, ha minden bizonyíték nélküli kérvényt magunk akarnánk felszerelni és ezen kérvényt egyes képviselők előadása alapján elintézni. Én tehát a kérvényi bizottság javaslatát pártolom. (Élénk helyeslés jobb felől.) Molnár György: Tisztelt ház! Ha az előttem szóló tisztelt képviselő ur folytatta volna következhetéseit abból, a mit antecedensül felállított: akkor egészen más következtetésre jutott volna. Ő ugyanis azt mondja, hogy a kérvényi bizottság és a ház tisztán csak azon adatokból indulhat ki, és csak azon adatok alapján hozhat végzést, melyek a kérvényben vannak felemlítve. Azt mondja tisztelt képviselő ur, hogy Szolnok városa semmivel sem igazolta kérvényét, tehát visszautasítandó. Hiszen ha ugy lett volna a kérvényi bizottság javaslata, s ha igy akarta volna elfogadni a tisztelt ház: akkor következetes lenne; de ha méltóztatott hallani tisztelt előadó ur előadását: abban nemcsak az van, hogy semmivel se igazolta a varos kérvényét, tehát visszautasítandó, hanem az mondatik, hogy a kormány által előterjesztett adatokból épen az ellenkező jön ki. Ebből kitűnik, hogy a kérvényi bizottság ellenkezőleg járt el, mint Paczolay képviselő ur kívánja. És ha az vétetnék fel elv gyanánt: akkor azt hiszem, a kérvényezési jog illusoriussá válnék. Szolnok városa ugyanis azt mondja, hogy ellenében a kormány egy, az ő felfogása szerint igaztalan eljárást követett el, s a t. háznál keres orvoslást. A t. háznak mi a kötelessége ? az, hogy a kormány illető eljárásait vizsgálja meg, amaga legfőbb supremum fóruma által. S mit mond Szolnok városa ? Azt mondja, én kaptam egyesektől, nem a kormánytól egy összeget, azon összeg nagy részét kiadtam ínségeseim számára ; de mert jól gazdálkodtam, egy részét megbírtam takarítani, ezen összeg Szolnok város ínségesei számára lett gyűjtve, ennélfogva azt nekem visszaadatni kérem. S mit mond ennek ellenében a kormány képviselője ? azt, hogy nem igaz, hogy Szolnok városa egyesektől kapta volna azon összea get, hanem kapta azon summából, melyet a kormány adott Heves és Külső-Szolnok megyéknek. Mit látunk itt, tisztelt ház? Két ellenkező állítást, mely két ellenkező állításból maga a tisztelt ház nem ítélhet: szükségesek tehát azon adatok, melyek ezen tárgyra vonatkoznak, hogy a tisztelt ház érdemlegesen ítélhessen. Én tehát azt hiszem, hogy ha a kérvényezési jogot semmivé tenni nem akarjuk, ha az ország törvényhozása igazságot akar szolgáltatni az egyes kérvényezőknek: akkor legalább köteles megtenni annyit, mennyit Horánszky képviselő ur előadott, hogy tudniillik vizsgálja meg a ministerium a tárgyat és vizsgálatának eredményét jelentse be a háznak. (Élénk helyeslés bal felől.) Tisza László í Tisztelt ház ! Miután az előttem szóló előadta mindazon indokokat, melyeket mondandó voltam, igen röviden csak azt jegyzem meg, hogy tökéletesen osztoznám Paczolay képviselőtársamnak nézetében, ha Horánszky képviselőtársunk itt az ügynek végleges eldöntetését kérte volna " a kérvényi bizottság előadójával szemben; mert a háznak — egyes képviselő, legyen az bárki, előadására — a kérdést véglegesen eldönteni nem lehet. De mikor egyes képviselő, legyen az bárki, nem kér egyebet, mintegy kellőleg fel nem világosított kérdés felvilágosítását és ilyformán a ház elé, mint bíróság elé állítását: nem tudom, hogy lehet azt ellenezni. Mert ha csakugyan azon adatokból világosan ki fog derülni az, hogy az eddigi eljárás helyes és azt csak azért nem lehet megtudni, mert egyik vagy másik kérvényező, annyival inkább hatóság az adatokat be nem terjesztette: ezen hatóságot kérése előnyeitől és alaposságától a ház az előadói egyszerű nyilatkozatra el nem ütheti.