Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.
Ülésnapok - 1872-51
276 51. országos ülés december 11. 1872. ma van ott akár hány oly telepitvényes, a ki 1500—2000 hold területet bir, vagy legalább enynyihez tart jogigényt, minek következtében körülbelül 40 [j infldre megy azon terület, mely a csik-gyergyói telepitvényesek kezén van, tehát többre mint a mennyit Csik-széknek összes belföldi lakossága bir. A birtokértékek az ujabb időben e tájon nagyon megváltoztak, mert mióta az egykor elszigetelt határszéli havasok, és az azokat átszelő folyam völgyekbe, melyek enyhe éghajlatuknál fogva a földmivelésre nagyon alkalmasak, jó csinált utak nyittattak s mióta a Tölgyes és Tatros vizén a tutajozás folyamatba jöttével ama vidék fája értékesíthető, azóta az ottani föld értékesebb Csikszék belterületénél, s annak elvesztése mulhatlannl a tulajdonos községek tönkre jutását idézné elő. Már pedig. t. ház! a jelen törvényjavaslat 25. §-a a) pontjának vannak oly kitételei, melyek könynyen oda magyarázhatók lennének, hogy a telepitvényeseknek per abusiun kezén levő roppant területek örökösön odaitéltethetnéuek. mert a tulajdonosok •— mint már érintem —• községek levén, ezeknek elöljárói a szokásos indolentia mellett nem csináltak ugyan formaszerü Írásbeli szerződést a telepitvényesekkel, hanem a legtöbb esetben csak a falu jegyzőkönyvébe jegyezték be, hogy ez meg ez a telepitvényes fizet ennyit meg ennyit, s ezt, igazolására, rendszerint egy kis czédulára feljegyezve, ki is adták neki ; de sem a jegyzőkönyvbe, sem a kiadott iratkába, a telephely terjedelmét nem jegyezték fel, a minthogy nem is volt azoknak megszabott határa. Már most félni lehet, hogy a 25-dik szakasz a) pontja értelmében, s az említett hanyag kezelés miatt, némely telepitvényes a későbbi foglalásokkal 1500—2000 holdra növelt területet mint öröklöttet, vagy mint írásbeli szerződés alapján rászabottat, csekély szolgálmányi váltság mellett, kezén fogja tartani ; s akkor az ngy is tulnépes csikszéki székelyek legértékesebb birtokaiktól megfosztva levén, kénytelenek lesznek kivándorolni, a mi semmiesetre nem lehet a törvény intentiója. I. ház ! Nem. akarunk mi a telepitvényesek irányában szűkmarkúak lenni, a tegnap hangoztatott szabadelvű eszméket ma sem akarjuk megtagadni, mert mi a székelyföldi telepitvényeseknek többet adunk, a b) pont alatt, mint a magyarországi telepitvényesek nyertek. De ha az a) pont alatt felhozott okoknál fogva, mi a birtokos községeknek törvényes jogát fön akarjuk tartani: mulhatlanul szükségesnek látom azt, hogy a Becze képviselőtársam által beterjesztett módositvány elfogadtassák, mert annak mellőzése által a visszaéléseknek, pereknek s a telepitvényesek által támasztható nem birtoklási jog, hanem bitorlásnak tág tért nyithatnánk. Én, t. ház, meg akarom mutatni azt, hogy nem •csak szűkmarkúak nem vagyunk, hanem a székely telepitvényeseknek a magyarországi telepitvényesekénél sokkal jobb és előnyösebb állást akarunk biztosítani. Bátor vagyok annálfogva Becze Antal képviselő ur módosításának végéhez a következő, hozzáadást ajánlani: „ezen terület azonban a 15' katasztrális holdat semmi esetre tul nem haladhatja. Mihályi Péter jegyző (olvassa a módosítást.) A telepitvényesekről szóló törvényjavaslat 25. §-a a) pontja helyett, Becze Antal által ajánlott módosítás végéhez tétessék ezen hozzáadás : , ezen terület azonban, a 15 kataszír. holdat semmi esetre tul nem haladhatja. u Stanescu Imre i T. ház! A magyar nemzet becsületessége és lovagiassága az egész világ előtt tudva van: erre hivatkozik nemcsak ezen ország, hanem maga a külföld is. Én ennek tulajdonítom, hogy legalább 1848-ig nem volt szokásban minden jogviszonyt irásba foglalni; elég volt a becsület-szó. Hogy azóta a helyzet megváltozott, hogy azóta a külföldről egyéb ide bevándorlott divatczikkek közt a sok irka-firka is bejött, arról nem tehetünk; de tény az, hogy Becze Antal képviselő ur indítványa nem most, hanem századok múlva lesz helyén, midőn majd írásbeli szerződésekre lehet hivatkozni, Tény tehát, hogy 1848. előtt írásbeli szerződések nem voltak gyakoriak; de ha nem voltak: akkor kérdem Becze Antal képviselő urat, hogyan kívánhat írásbeli szerződéseket minden kivétel nélkül ily telepitvényi ügyek bebizonyítására, hiszen épen az őt támogató Orbán Balázs képviselő ur bevallotta, hogy a bevándorlók az ottani község elöljáróságánál csak ugy szóbeli egyezkedésre léptek; formulázott Írásbeli szerződéseket kötni nem lehetett. Ha tehát beismerik, hogy ez így van, csodálom, hogyan tudják támogatni Becze indítványát, melyben határozottan kiköti, hogy a telepitvényesek írással tartoznak igazolni jogaikat; mert akkor önmagunkkal ellenmondásba jutnánk, minthogy az írásbeli bizonyítás a törvényben is ki lenne kötve. A ki a 20 év előtti időkről az irtványokat békésen használja, annak azok továbbra is birtokában maradnak, és hiszem, hogy a telepitvényes törvény nem akar illiberálisabb lenni, mint azon időbeli törvény. Azon esetre, ha Becze módositványa elfogadtatnék : az egész elv megbuknék, s akkor, legalább szerény véleményem szerint, a telepitvényesek semmit se kapnának, mert semmit sem tudnának Írással bebizonyítani, akkor a birtokokat nem rendezzük, uraim, hanem egy zilált birtokviszonyt és a népnél elkeseredett hangulatot fogunk előidézni. Sokkal liberálisabbnak tartom a központi bizottság által szerkesztett törvényjavaslatot, mintsem, sajnos, épen az ezen oldal részéről egyik képviselőtársam által beadott módositványt.
