Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-51

51. országos ülés december 11. 1872. 271 óta a szolgálmányt megtagadták, s midőn mégis a tulajdonosoknak kellett az általuk elfoglalt területekről az évenként emelkedő adót fizetni; oly zavart idéztek elő, mélyet az idáig fönállott bíróságok nem voltak képesek megoldani. És fölhozhatnám, hogy a telepitvényesek a javaslat szerint oly kiterjedésű birtokokhoz jutnának, hogy a tulajdonos községek egyes lakói személyenként felével sem fognak bírni, minek bizonyos következése lesz a sajnos jeleneteket előidéző ingerültség ; — s fölhozhatnám, hogy a telepitvények ilyszerü megváltása után, a tulajdonos községek többé semmi jövedelemmel nem birván, az ebből fedezett kiadás most az egyes lakosokra esik vissza, kik a különbféle terheket amúgy sem hordozhatván, naponkint igazolni fogják a székely-kivándorlás sajnos valóságát, miből következik, hogy ha a főczél a proletariátus megszüntetése, egyszersmind nem lehet czél annak nagyobb mérvű fejlesztése, már pedig az elkerülhetlenül be fogna következni; — és fölhozhatnám, hogy a végrehajtás előre nem is gyanított nehézségekbe fog ütközni, s fölhozhatnék még számos más körülményt; de a mondottak után még csak azt említem meg, hogy módositványom a telepitvényesek igényeit és a tulajdonosok érdekét egyaránt sem előtt tartván, mint ilyen a méltányosságon alapul, miért kérem elfogadását, s így megmentését annak a székely népnek, mely a nehéz időkben is hazáját mindig igazán szerette. Mihályi Péter jegyző (olvassa a módosítást.) Módosítás a 25. §-hoz: ezen § a) pontja 4. sorában a „vagy" szótól kihagyandó a 6. sor „jutottak* szaváig és ugyanezen sor utolsó szava után tétessenek ezen szavak: „s ezt okmányilag igazolni képesek." Mikor aztán az a) pont következő szövegezést nyer: a) a telepitvényéhez tartozó összes bel- és külbirtok, a rajta fekvő évi tartozások megváltása melleit, a telepitvényes tulajdonává válik ott, hol a telepitvényi földek örök időre jutottak a telepitvényesek birtokába, s ezt okmányilag igazolni képesek, Vagy az évi szolgálmány mennyisége változás alá nem eshetett." Pauler Tivadar igazságűgymillister: Tisztelt ház! A törvény szövege a mint t. elődöm által beadatott és általam is föntartatott, az akkori erdélyi képviselők különösen a székely képviselők hozzájárulásával készült; készült pedig így azért, mert a székelyföldi viszonyok olyanok, melyek sajátságuknál fogva leginkább azok által értelmezhetők kellőlég, kik saját tapasztalásból ismerik. Czélja ezen kivételes intézkedésnek nem volt s nem is lehetett egyéb, mint az ottani viszonyoknak megfelelő intézkedéseket tenni, oly intézkedéseket . melyek épen ugy a telepitők, mint a telepitvényesek jogait épségben feltartják, a méltányosság és nemzetgazdászati érdekeknek egyaránt megfelelnek. így keletkezvén a szövegezés, miután oly indítvány adatik be, melynek hordereje igen nagynak látszik, mert azt követeli, hogy a telepitvényesek csak akkor tarthassanak igényt a telepitvénynek vagyis földeiknek megtartására, ha a birtokot okmányilag igazolni képesek : én ugy hinném , hogy ez igen fontos és a székely képviselők előbbeni informatioitól eltérő indítvány, mely mélyebben ható tanácskozást és megfontolást igényel, s ennélfogva helyesnek tartanám, ha hasonlólag a központi bizottsághoz utasíttatnék, hogy valamint az előbbeni §-ra, ugy erre nézve is a felhozott okokat kellőleg mérlegelvén, ahhoz képest uj szövegezést terjeszszen elő. (Helyeslés.) Paczolay János: Tisztelt ház! Mindaddig , míg az el nem határoztatott: vajon elvileg elfogadtatott-e a módosítás a t. képviselő ur előadása szerint, fölöslegesnek tartom ezen §-t a központi bizottsághoz utasítani; mert ha elvi változás nincs benne, akkor nem értem, miért kellene a központi bizottsághoz iij szövegezés végett utasítani. Az elvi változást pedig, melyet a képviselő ur indítványozni szíves volt, elfogadhatónak nem tartom, nem tartom pedig azért, mert ha minden néven nevezendő birtok egyedül csak okmányilag lenne igazolható , akkor a jóhiszemű birtokosnak, kinek a praeseriptio idején tul valami birtokában volt, joga szintén elveszne. A módositványt tehát, habár csak egyes esetben is, elfogadni nem lehet, annyival kevésbbé, mert ha valaki mint telepitvényes a neki használatul átengedett földön házat épített, gazdasági épületeket emelt, a praesumptio a mellett van, hogy ő telepitvényes, mert ha az nem lett volna, nem emelhetett volna gazdasági épületeket és nem építhetett volna házakat. Ha a telepítő megengedte az építést, beleegyezett, hogy azon föld betelepittessék, mert különben semmi esetre sem engedte volna meg, hogy házat és gazdasági épületeket emeljenek. Ha elfogadtatnék azon bizonyítási mód, melyet előttem szólott képviselő ur méltóztatott fölemlíteni : akkor törvényes praesumptio ellenében ki mellett a törvény és a gyakorlat s a tett építkezés bizonyít, jogát írásbeli okmányokkal volna kénytelen igazolni. Okszerűbb, hogy az illető földesúr, kinek nagyobb módjában van az irományokat megszerezni és föntartani telepitvényes jogát, tartozzék írásbeli okmányokkal fellépni, mintsem az, kinek jogait a földesúr meg akarja semmisíteni. Mert hogy a jog vélelem ellenében épen az , ki mellett a gyakorlat és birtoklás szól, legyen kénytelen írásbeli okmányokkal igazolni azt, minek tettleges és valóságos