Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.
Ülésnapok - 1872-49
49. országos ülés december 9. 1872. 235 alább ezen második czélnak meg nem felel, miszerint t. i. a volt földesúr és a jobbágy között volt kötelékekből származott kellemetlenségek végleg megszüntettessenek, és erre nézve nem látok intézkedést a törvényjavaslatban. Nevezetesen megmondja a törvényjavaslat, hogy a szolgáhnányoknak megfelelő váltság miként eszközöltessék; arról azonban nem intézkedik, hogy az ez ideig létező szolgálmányi hátralékok miként egyenlittessenek ki? Akkor pedig, midőn a törvényhozás szükségét látta, hogy ezen viszonyt a telepitvényesek és földesurak között intézze el, meg kellett volna arról is emlékeznie, hogy még ezen viszony a múltra nézve fönmarad, a melyet tehát szintén tisztázni kell. Nincs tehát ezen törvényjavaslatban megoldva azon kérdés, mely a szolgálmányokra vonatkozik. Azt hiszem, ha egyrészről méltányos, hogy egy nagy tömege a társadalomnak szabad földhöz jusson, ugy másrészről méltányos és igazságos, hogy a jelen ideig jogosan követelhetett szolgálmányok megváltassanak. Már most, ha azt a kérdést teszem fel, hogy mi módon eszközöltessék ez, részemről erre 3 módot látok : vagy egész őszinteséggel ki kell mondani a háznak, hogy a múltra nézve hátralevő szolgálmányok nem követeltethetnek, — de én ezt sem igazságosnak, sem méltányosnak, sem törvényesnek nem látom, mert épen az, hogy a ház most a telepitvényesekről törvényt akar alkotni, igazolja, hogy azon viszony, mely eddig létezett, törvényileg létezett, és ha ez törvényileg létezett, törvényes joga van a földesúrnak követelni azon szolgálmányokat, melyek nem teljesíttettek. — Ezt tehát, mondom, igazságosnak nem látom. A másik mód az volna, melyben kimondatnék, hogy a nem teljesített szolgálmányok külön polgári keresettel behajthatók. De ezt részemről megint nem tartanám azon nemes czéllal^ összeegyeztethetőnek, mely szerint a törvény a kellemetlen súrlódásokat megkívánja szüntetni. De van egy harmadik mód: a mely az én javaslatom szerint igazságosabb volna, vagyis a 3-ik §. utolsó bekezdése ezzel volna megtolandó : „A nem teljesített szolgálmányok hátralékának egyenértéke a kiszámított váltság-tőkéhez csatolandó és a telepitvényes által azzal együtt a 11-ik §-ban meghatározott 5°/ 0 kamattal és időtartam alatt törlesztendő." Azért van itt a 11-ik §-ra hivatkozás, mert később van meghatározva a fizetési időtartamnak módozata. Ajánlom módositványomat. (Helyeslés jobb felől) Wächter Frigyes jegyző (olvassa a módositványt.) Elnök ! A 3-ik §. ellen senki nem kivan felszólalni, azt tehát elfogadottnak jelentem ki. (Helyeslés.) Most csak arról van szó: elfogadják-e a 3-ik §-hoz azon hozzáadást, melyet Eöry képviselő ur beadott. A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Zaj.) Zsedényi Ede : Nem halljuk a kérdést! Elnök : A 3-ik §. a központi bizottság szövegezése szerint fogadtatott el. Ehhez a képviselő ur beadott egy hozzáadást, mely föl lett az imént olvasva. Kívánják, hogy még egyszer fölolvastassák ? (Halljuk!) f Mihályi Péter jegyző (olvassa a módositványt.) Paczolay János : Tisztelt ház! (Zaj. Halljuk!) Ez sokkal fontosabb kérdés, mintsem, hogy ily hamar eldönthessük, mert a 3-ik §. utolsó pontja, kérdést nem szenved, ugy van fogalmazva, hogy abból azt nem lehet következtetni, miszerint a hátralékban lévő szolgálmányok ugy számíttassanak fel, amint fölszámittatik a szolgáhnányoknak értéke. Már most, valamint az úrbéri ügyekben, ugy másutt is a bátraiékok iránt a törvényhozás szükségesnek tartotta gondoskodni arról, hogy azok miként hajtassanak be, meggyőződésem szerint, ez itt is mulhatlanul szükséges mert; ha ezen § igy fog állani, mindenekelőtt meg fogják idézni a telepitvénycseket a hátralékok befizetése végett és minthogy a törvényben nincs intézkedés az iránt, hogy hány részletben szedhető be a hátralék, a telepitvényeseket egyszerre oly állapotba lehet tenni, hogy ők maguk nem lesznek képesek a telepitvényeket megváltani, vagy a megváltási összeg alapjául szolgáló telkeket annyira terhelni fogják, hogy senkisem fog nekik pénzt kölcsönözni. Ha tehát nem akarjuk, miszerint bekövetkezzék azon eset, hogy egyszerre minden hátralék bírói végrehajtás alá vétessék: szükséges, hogy a tisztelt ház e tárgyban is intézkedni méltóztassék. (Helyeslés.) Nehrebeczky Sándor : Teljesen méltánylom azon jó akaratot, hogy ez alkalommal intézkedés történjék az iránt, hogy a hátralékok miként hajtassanak be; hanem méltóztassanak megbocsátani, attól tartok, hogy miután akkor, mikor a telepitvényekről szerződés állott fön a földbirtokos és telepitvényes közt: ő a szerződés értelmében jogosítva volt a bíróság által behajtatni a hátralékot, és miután az úrbéri törvényekben is akként intézkedtünk, hogy a hátralékok behajtása iránt a bíróság intézkedik, — mondom, attól félek nem adunk-e a törvénynek visszaható erőt akkor, midőn kimondjuk, hogy azon kiszámítás szerint hajtassák be, aminő most adatik a váltságra nézve. — Elég lenne tehát talán oly intézdédést tenni, hogy a hátralékok a bíróság által hajtatnak be. Eötvös Károly előadó : A harmadik §-nak utolsó bekezdése nem azon czélból lett ide téve, hogy a hátralékos szolgálmányok hogyan leendő bekövetelésére irányt adjon, hanem a miatt, mert 30*
