Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.
Ülésnapok - 1872-48
48. országos ülés december 7. 1872. 213 gyandónak vélem, mert az elöljáróságot nagy önkénynyél ruházná fel. Ezeknél fogva én ezen §-ban egyetlenegy pontot sem látván a város népességére nézve jótékonynak, üdvösnek, mely a város rokonszenvével fogna találkozni, de a közérdeknek sem látván azt megfelelőnek, az egész §-t kihagyatni kérem. Havas Sándor í Tisztelt ház!. Én csak röviden jelentem ki, mint imént mondáin, hogy tökéletesen correctnek tartom Steiger képviselő ur • módosítását. (Közbeszólások: Házmán-é correctebb.) Azon aggályok ellenében, melyeket Házmán képviselő előadott, hogy ezen a fővárosi köznmkákról szóló törvény nem lenne alkalmazható a fővárosra, bátor vagyok figyelmeztetni, hogy azon törvény egyik §-a határozottan kijelenti, hogy az a fővárosra is áll. (Közbeszólások: Kihagyjuk az egészet!) Eötvös Károly: Tiszteltház! Mindenekelőtt kijelentem, hogy ezen 103-ik §-t, ugy a mint áll, meghagyandónak vélem. Ezen §-ban 3 egymástól teljesen különböző elv van kimondva. Az első az, hogy ,a közmunka kivetése és fölhasználása czéljából a főváros lakosai kézi és szekeres munkára is kötelezhetők" nincs ebben egy szóval sem mondva, hogy „okvetlenül kötelezendők" s egyátalában semmi irányban sincs a főváros törvényhatóságának keze megkötve a tekintetben, hogy egy vagy más közmunkát hogyan használjon föl. Miután tehát a közmunkákról életbe lépendő törvényjavaslat §-aival sem ellenkezik s a jövőben lehetnek esetek, melyekben a főváros szükségesnek láthatná a közmunkákról hasonlóképen intézkedni, szerintem épen akkor lenne a fővárosi törvényhatóságnak keze jövőre megkötve, ha ezen elv a törvényjavaslatba fel nem vétetnék. A második elvre nézve, mely itt ki van mondva tudniillik a közveszély esetére nézve, Házmán igen tisztelt képviselő ur azt méltóztatott mondani, hogy ha hófuvatag, árviz és tűz esetében a főváros csak közmunkákra lenne szorítva: akkor bizonyára elkésnénk az intézkedéssel. Itt árviz is van emlegetve : énpedig azon véleményben volnék, hogy ha árviz, vagy más közveszély esetében a főváros csak azon közmunkára volna szorítva, melyet pénzen fogadhat, ez esetben a város ugyan megjárná. (Ugy van!) Én igenis szükségesnek tartom azon szűk látkörű felfogás ellenében, mely a városi polgároknál tapasztalható, hogy tudniillik robotolni nem tartoznak, hogy a robot a törvényben benne legyen, hogy benne legyen, hogy árviz vagy más közveszély esetében a polgárok tartoznak megmenteni a várost. A 3-ik tételt, mely arról intézkedik, hogy a főváros és az azzal határos községek közötti utak és hidak készítése és föntartása iránt a törvényhatóság a szomszédos községekkel együtt tartozik intézkedni: hogy ezt ki lehessen hagyni, ezt nem értem; de különben is az annyira magától értetődik, hogy az egyik törvényhatóság a másikkal közös érdekű ügyekről csak ezzel egyetértőleg intézkedhetik, hogy a főváros nem is gondolhat arra, hogy a szomszéd törvényhatóságot, például Pestmegyét is érdeklő ügyet kizárólag elintézhessen, mert ezt csak a szomszéd törvényhatósággal egyértelmüleg teheti. Mind a három tétel szükséges lévén, pártolom a szerkezetet. Péchy Tamás: Tisztelt ház! Készem- • ről Házmán képviselő úrral együtt e szakaszt kihagyandónak vélem. Igaz ugyan, hogy e szakasz 3-féle intézkedést tartalmaz, mint előttem szóló mondotta; de, nézetem szerint egyik sem szükséges a három intézkedés közül. Az első, mely a közmunka kivetéséről és felhasználásáról szól, és melyben kimondatik, hogy a fővárosi lakosok a kézi- és szekeres munkára is kötelezhetők ,és hogy e szolgálmányok a közmunka szabályozásáról szóló törvény elvei szerint vettetnek ki: — nem szükséges, mert e törvényben átalán osan intézkedve van erről, s igy újra intézkedni fölösleges. A 2-ik, a hol közveszély esetébeni intézkedésekről van szó, szintén fölösleges, mert magától értetődik ; azonkívül van erről is jírovisio; de szükségtelen intézkedés azért is, mert akár lesz itt felemlítve, akár nem, az előforduló esetben mégis ugy fognak eljárni a mint itt a törvényben elő van irva. A 3-ik, nézetem szerint, már kissé veszélyes is, hogy benne legyen a törvényjavaslatban, mert abban tulajdonképpen nem a fővárosról gondoskodik a törvény, hanem azon más, szomszédos törvényhatóságokat akarná némi tekintetben jogaikban megszorítani, melyek ezen törvény keretébe nem is tartoznak. A dolog természete szerint ugyanis, tisztelt kéjrviselőház! (Halljuk!) ezek csak a magok határában kötelezhetők közmunka teljesítésére, a mennyiben a közlekedési utak fentartására közmunka szükséges ; de ha e törvény igy marad, a mint itt van, előállhat azon körülmény, hogy azok olyan utak készítésére is szoríttathatnak, melyek nem a magok határán, hanem a főváros határain belül vannak. Miután a minister fog határozni a hozzájárulási arány iránt, ha az egyesség utján megállapítható nem volna: én tehát ezen intézkedések egyikét sem tartván szükségesnek, sőt az utolsót még visszás helyzetet előidézhetőnek is tartván, Házmán képviselő ur e részbeni módositványát pártolom. Elnök: Nem lévén többé senki szólásra feljegyezve, következik a szavazás. A 103-ík szakaszra három módositvány adatott be. A központi bizottság szövegezése után a 3 módositvány ily sorrendben következik: Steiger Gyula módositványa, mely legközelebb áll a szerkezethez, azután Tavaszy Endre módositványa , és végre Házmán Ferencz módositványa. Tehát ezen sorrendben fog a szavazás megtörténni. Méltóztassanak még egyszer meghallgatni a központi bizottság szövegezését, valamint a módositványokat.
