Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-48

48. országos ülés december 7. 1872. 207 -osztrák anyagi és alaki törvényeken legkisebb mó­dosítás történt volna. Többször merült föl a hír, hogy Magyarország részére korszerű büntető törvénykönyv készíttetik, s a ház elé terjesztetik. Ezt mindeddig hasztalanul várta a ház, és minda­mellett, hogy egy költségesen, de nem rendszeresen -összeállított úgynevezett törvényelőkészítő bizottság működik, mégis a rendszeres büntető törvénykönyv a háznak be nem terjesztetett, mely által különösen Er­délyben a különböző időszakokból fönmaradt, s részint a kiunanísnrus, részint a politika czéljaivaí meg nem egyező intézkedéseket más korszerű a modern állammal öszhangzó intézkedésekkel kellett volna helyettesíteni. Ezeket előre bocsátva, miután azon visszás helyzet, mely Erdélyben épen az osztrák anyagi és alaki büntető törvénykönyv mellett fönálí, a sajtóbirósá­goknak, illetőleg az esküdtszéknek azon működését korlátozza, mely által ha czélszerüen van beren­dezve, a szabadság és alkotmányosság legfőbb biz­tosítékot nyerhet; most már, mondom, azon visszás helyzet türhetlenné vált, s azért bátor leszek inter­pellatiómat fölolvasni, bizton reménylvén, hogy miután a tisztelt igazságügyminister ur egyike azon ministe­reknek, kik minden interpeliatióra vagy azonnal, vagy mielőbb válaszolni szoktak, ezen, az erdélyi részeket illető fontos ügyeket nem hallgatja el, ha­nem igyekszik azokat megnyugtatni. (Olvassa as in­fsrpellatiót.) Interpellatió az igazságügyministcrhez. Tekintve, hogy az esküdtszéki intézmény, politikai és sajtóperükben a szabadságnak védbástyája csak czélszerü büntető anyagi és alaki törvények mellett le­het, melyek nélkül, mind a tény, mind a jogi kér­dés megítélése a sajtóbizottság kezében puszta ön­kén ynyé válhat; tekintve, hogy az erdélyi részekben az esküdt­széki intézmény, egy 1871. május 14-kén 1498. sz. alatt kibocsátott igazságügyéri rendelettel beho­zatott ugyan; de az anyagi és alaki osztrák törvé­nyek érintetlenül föníartatnak, melyek mellett sajtó­szabadságról szó sem lehet; tekintve, hogy az önkényuralom íegleigázóbb korszakában, 1852-ben behozott osztrák büntető törvényben, jelesen a felségárulás- és közcsendhábo­ritásról szóló fejezetben többek között a császár­ság egységi álladalmi kapcsolata, a német szövet­ségi álladalom alkotmánya vagy feje ellen kia­dott nyomtatványok s képletek szerzői s terjesztői, a jelenlegi alkotmányos szerkezettel és kormányzat­tal össze nem egyeztethetőleg a legsúlyosabban bün­tettetnek, anélkül, hogy legalább e részben valami módosítás tétetett volna, ez okon kérdezem az igaz­ság ügyér urat: 1) van-e ezen ferde állapotról tudomása? 2) szándékozik-e egy korszerű büntető törvény­könyvet mielőbb beterjeszteni ? 3) addig is nem látja-e sürgős szükségnek az erdélyi részek sajtóügyi visszás helyzetén valamely ideiglenes novellával segíteni? Pauler Tivadar Igazságmiiyifii­Elistci* í Tisztelt ház! A képviselő urnák azon kér­désére, hogy van-e szándékomban büntető törvény­könyvet mielőbb beterjeszteni: az a feleletem, hogy az előmunkálatok már annyira haladtak, hogy nem sokára a törvénykönyv anyagi része készen lesz s azt a tudományos világ bírálata alá bocsátani, azután pedig nemsokára a tisztelt ház elé terjeszteni lehe­tend, és igy nemsokára remélhetjük, hogy meg lesz szüntetve azon különbség, mely eddigelé a magyar és erdélyi részek közt a büntetőjog és a böntető ügyek elintézésében fönállott. Épen azért, mivel biz­tos reményem és kilátásom van, hogy ez nemsokára be fog következni: külön törvényes intézkedés szük­ségét most nem látom. Lázár Ádám: A minister urnák most adott feleletével annyiban meg vagyok elégedve, hogy a minister ur épen a büntetőjog terén kitűnő szaktudós és számos babért aratott és igy bizonyo­san igyekezni fog a magyar viszonyoknak és a je­lenlegi körülményeknek megfelelő törvényjavaslatot beterjeszteni; azonban válaszának másik felét ad­dig, míg az megtörténhetik, minthogy az erdélyi viszonyok iránt semmi részben segítem nem kíván, vi­gasztaló válasznak nem tekinthetem. Elnök: Tudomásul veszi a ház a minister által adott feleletet? (Tudomásul vesszük!) Tehát tudomásul vétetik. Következik az 5-ik bíráló bizottságnak jelen­tés tétele. Eőry cfenő: Az 5-ik bíráló bizottság ne­vében, mint annak Bothos Kálmán helyett akkor választott elnöke, jelentem, hogy a tolnamegyei pin­czehelyí kerületben megválasztott Hecs Károly kép­viselő választása iránt a vizsgálat megejtetvén, annak folytán hozott ítélet alapján kifogástalan képviselő­nek jelentetett ki. Mihályi Péter jegyző (olvassa m 5-ik birálé bizottság jelentését.) Elnök: Eszerint tehát Hecs Károly végle­gesen igazolt képviselőnek jelentetik ki, és a Jföl|­ségek megtérítése iránt a bíráló bizottság jelentése nyomán az elnökség fog intézkedni. Pauler Tivadar igazságügymÉ-­ni&ter l Tisztelt ház! Az igazságügyi költségvetés némely czimei és rovatainál történt tulkiadások fe­dezéséről, és más czimeknél és rovatoknál történt megtakarításokról szóló törvényjavaslatot van szeren­csém ezennel bemutatni azon kéréssel, hogy azt a. pénzügyi bizottsághoz utasítani méltóztassék. Elnök: Ki fog adatni a pénzügyi bizott­ságnak.

Next

/
Thumbnails
Contents