Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-42

42. országos ülés íiák az összes választópolgárok, másik felét pedig azok. akiknek az 1848-ik évi V. törvényczikk census nélkül szavazati jogot adott, t. i. a magasabb értelmiség azon képviselői, akik többnyire vagyon is hoznak magokkal. A módosítás igy hangzik : t Módosítás a 26-ik §-hoz. „A képviselő-testület tagjainak felét a megfelelő szánra póttagokkal együtt a választópolgárok választják; másik felét pedig azon választó-polgárok választják, kik vagy országos képviselők, felsőházi tagok, a in. t. akadémia tagjai, a buda-pesti iskolatanács, iskolaszékek, ipar-, kereskedelmi kamra tagjai; vagy tudorok vagy okleveles ügyvédek, orvosok, mérnökök, építészek, valamely fensőbb gazdasági tanintézeti, okleveles-, vagy nyilvános tanárok, vagy községi elemi tanítók. * , Ez azon módositvány, melyre szavazni fogok ha tisztelt barátom báró Podmaniczky módositványa elesnék; e módositványt fölösleges indokolnom. A czél, melyre törekszünk, sok tekintetben azonos. Ami pedig illeti azon felszólalásokat, különböző módoni megtámadásokat, előadásom alatt, melyek mind arra vonatkoznak, hogy az ily módositvány benyújtóját absolutisticus tendentiákkal és anti-democraticus igyekezettel vádolják: — erre nézve én ugyanazt mondom most, mit mondtam akkor, midőn e bázban a tankényszerről volt szó, és az mondatott, hogy az fölösleges, mert az iskola jótékonyságát a nép maga is be fogja látni : vagy midőn arról volt szó, hogy a vesztegetések megbüntetésére törvény alkottassék, és az mondatott, hogy az fölösleges, mert a magyar nép elég becsületes; mondom, midőn most sokan azt tartják, hogy felesleges a helyhatósági választásokra nézve műveltségi megszorításokat tenni, mert a nép eléggé érett arra, hogy ily elemeket magától behozzon, — midőn ily felfogásból engem előadásom alatt sokan, nem mondom megzavartak, ele megtámadni igyekeztek, gyanúsítván, hogy a nép ügyét e tekintetben nem elég hiven képviselem: azt mondom önöknek, amit mondtam a népiskolai törvényjavaslat tárgyalása alkalmával, azt mondom, hogy én részemről nem azért vagyok itt, hogy a néjmek hízelegjek, hanem azért, hogy a népet szolgáljam. {Helyeslés.) Tavaszi Endre : Tisztelt ház! Nem szándékoztam e tárgyban felszólalni, nem is igen szívesen szólalok fel; de azok után miket Schvarcz Gyula képviselő ur előadott, lehetetlen, hogy egy pár szót ne szóljak. Az igen tisztelt képviselő ur meglehet, hogy ismeri az egész világ minden országának alkotmányát, meglehet, hogy ismeri az egész világ minden városának institutióit, de Pestet, ugy látszik, nem ismeri, nem tartotta érdemesnek a tisztelt képviselő ur, hogy magát informáltassa Pest november 28. 1872. ' 135 1 állásáról, mert különben lehetetlen lett volna azt állitnia Pestről, mit állítani méltóztatott. Távol van tőlem, tisztelt ház, hogy talán a mostani pesti képviselő-testületet védjem. Magam is elégszer emeltem ellene panaszt. De azon vádakat rajta száradni nem engedhetem, miket Schvarcz képviselő ur emelt, melyek épen azt mutatják, hogy semmi ismerettel nem bir azokról, mik Pesten történnek. Mert ha birna, sem mostani módositványát nem adta volna be, sem azt nem pártolta volna, melyet Podmaniczky képviselő ur beadott, ü egy nyolezadrészt akar a pesti képviselőségben a műveltebb elemekből Biztosíthatom, hogy a, jelenlegi képviselő-testületnek több mind harmada, több mint 100 tag oly egyénekből áll, milyenekből csak 50-et óhajt. Engedje meg a tisztelt ház, hogy kérdezzem őt, összehasonlitotta-e Pestvárosát ezelőtt 5 — 6 évvel, midőn ezen képviselő-testület állott az administratió élére, bármely európai várossal? és ha igen, hasonlítsa össze most Pest jelenleg, miveltségi állapotát az akkorival, hogy lássa, mennyire haladt azóta és akkor kérdem a tisztelt képviselő urat: van-e oka itt az országházban, az ország színe előtt vádat emelni Pest és Pestvárosának mostani képviselőtestülete ellen. (Schvarcz Gvula közbe szól: Miveltségi állapotáról szólottam!) Miveltségi állapotáról szólott a képviselő ur. kérdem, hogy miután az egész világot ismeri, nem tartotta érdemesnek Pest város viszonyait ismerni? Azt mondja a képviselő ur. mit tett Pestvárosa a közmivelődésre ? merem mondani, alkalmasint többet, mint amennyit az országgyűlés jónak látott megszavazni az egész országnak. Pest városa elemi iskolák építésére egy millió forintot szavazott meg öt év alatt. Sohasem kérhettek semmit, akár a kormány, akár egyesek, akár testületek a közoktatásra, mit az első gyűlésen minden gondolkodás nélkül meg nem szavazott volna Pestvárosa. (Közbeszólások: igazi ugy van.) Bármily vád illetheti tehát Pest városát, illetheti inkább a hazaárulás is, mint az, hogy Pest városa nem tett eleget a közművelődésre. (Közbeszólások : Igaz! Ugy van !) Nem akarok tovább a tisztelt ház türelmével visszaélni, mert nem is tartoznék talán ide, hogy Pest városa, vagy képviselő-testülete itt védessék; de mint Pest egyik területének képviselője, nem hallgathattam el ezeket. A tárgyhoz szólva, a bizottság megalakítására nézve engedje meg a tisztelt ház, hogy itt is egész őszintén leplezetlenül elmondjam nézetemet. (Halljuk !) Én kezdettől fogva, midőn Pest városa részéről szó volt, küzdöttem amellett, hogy Pest városában nincs szükség arra, hogy itt másként legyen, mint lesz másutt. Tisztelt ház! én nézetemet e te-