Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-42

42. országos ülés november 28. 1872. 121 ügyelni a szervezésnél: kár volt akkor is nem ezt tennie, midőn a törvényhatóságok és községek rendezéséről volt szó: akkor nem jutott eszébe a kormánynak előbb megkérdezni, vajon óhajtják-e azt, vagy nem? senkinek sem jutott eszébe a viri­lis intézmény behozatalára gondolni ; olyannyira meg volt győződve minden ember, hogy a törvényhozás, mely az 1848-iki alapra akart állani, nem fog visz­szalépni, hanem előre menni. Azonban, mondom, tisztelt ház, én nem akartam eredetileg a dolog ér­deméhez szólani, hanem egy egyszerű módositványt kívántam beterjeszteni a szavazatlapok alakjára nézve. (Halljuk!) Mielőtt ezt tenném, ugy hiszem, szükségtelen kijelentenem, hogy a kisebbség véle­ményét fogadom el a fővárosi választásra nézve. A módosiívány, amelyet a tisztelt háznak ajánlani kivánok, ekként hangzik : (Halljuk,!) ez t. i. arról szól csak, ha a központi bizottság szerkezete elfo­gadtatnék, s akkor a 2-ik bekezdés után, ahol a szavazati jegyekről van szó, ez következnék: „Ezen, valamint átaíában minden választásnál használt sza­vazati lapok fehér papirosból és minden külső ismer­tető jegy nélkül valók legyenek." Én ezen módosítást azért tartom szükségesnek, tisztelt ház, mert ha a szavazati jegyek a pártok szerint különböző színűek lehetnek vagy más is­mertető jeleket viselhetnek magokon: a törvényhozó czélja, a titkos szavazás az által meg lesz hiúsítva. így van ez Francziaországban és másutt is, és a tapasztalás azt mutatja, hogy ez mindenütt nagyon üdvös eljárás. Ha azt akarjuk, hogy a szavazás titkos legyen, nem szabad megengednünk, hogy maga a szavazási lap külseje, szine elárulja a szavazat minőségét. Azon esetre tehát, mondom, ha — mit nem óhajtok — a központi bizottság szerkezete fogadtatnék el: az imént fölolvasott módositványt vagyok bátor aján­lani elfogadás végett. (Helyeslés szélső bal felől) Elnök: Talán majd csak később fogjuk újból fölolvasni a módositványt, ha majd a szavazás arra kerül. (Helyeslés.) Pulszky Ágost: Tisztelt ház! Hoffmann Pál tisztelt képviselő ur a belügyminister ur tegnapi beszédére megjegyezte, hogy ugy látszik, maga a belügyminister ur is a virilis intézményt nem a fő­város, hanem csupán a megyék szempontjából tar­totta szükségesnek behozni s mindenekelőtt a me­gyei életből merített argumentumokkal védte. Midőn azonban ő a virilis intézményt nem a főváros külön viszonyaira, hanem az országszerte életbeléptetett institutió alapjára terelte vissza, és a virilis intéz­mény elleni érveit a főváros körén kívül kereste : bocsássa meg a tisztelt ház. hogy azon összekötte­tésnél fogva, mely szerint itt többen s ma is Hoffmann Pál képviselő ur, a kérdésnek az egész országra nézve fontosságát jelezte, ha ezen összefüggésnél fogva KÉPV. H. NAPLÓ JOji- H. KÖTET. én is némileg az átalános szempontból bátorkodom fejtegetéseimben kiindulni és — mint tegnap több képviselő ur beszédében a kérdést szintén átalános szempontból kiindulva fejtegette : én is ezt téve, csak azután térek át a fővárosban a virilismusnak oly alakba való igazolására, amint az a törvényjavas­latban megálíapittatni szándékoltatik. Fejtegetésében egy elvet jelzett Hoffmann tisz­telt képviselő ur, melyet az egész ház minden ol­dalán pártkülönbség nélkül helyesléssel fogadott, és ez: hogy az önkormányzat teljes mérvében csak ott létesülhet, hol az önkormányzat érdekében tett szol­gálat a polgárok által ingyen teljesíttetik. Ez két­ségtelen igazság, de épen ez igazság az, amelyre mi, midőn a virilismust a megyékben és községek­ben megállapítottuk, hivatkozhatni véltünk, melyre hivatkoztunk országszerte, melynek igazolása az egész történelemben különösen hazánk történelmében található. így, mig hazánk történelmében az önkor­mányzat a legnagyobb mérvben volt érvényesítve, addig szolgálatai ingyen teljesítettek, és pedig egy kiváltságos és oly osztály által, mely az akkori kor viszonyai között megfelelt azon követelményeknek, amelyeknek a virilis intézmény megfelel ma; s pe­dig megfelelt nemcsak vagyonánál, hanem azon társa­dalmi állásánál fogva is, mely akkor ezen osztályt, ma a virilis intézmény képviselőit, illeti. (Ellenmondás balról, helyeslés jobb felöl.) Irányi tisztelt képviselő ur ugyan az észjogból következtetve azt mondta, hogy ő a virilis intézmény ellen kénytelen nyilatkozni, mivel el nem ismerheti, hogy születésénél vagy vagyonánál fogva valaki fel lenne jogosítva mások érdekei fölött intézkedni. A születésre nézve elismerem, erre nézve legalább a jelen kérdést illetőleg különbség köztünk nincs; de a vagyonra nézve nem ismerhetem el. Senkinek sem áll ugyanis hatalmában azt kizárni, • hogy bárki má­sok ügyeinek vitelére, érdekeinek eldöntésére befo­lyással ne bírhasson. Igenis, mindenki bir mások ügyeinek eldöntésére befolyással, bir a társadalmi erők összműködése minden irányban terjedő ér­vényesülése folytán mindenki, bir épen azon tehetség és igyekezeterő mérvében, amelyet kifejteni képes. S ez a vagyont is illeti. Mert mi a vagyon? A vagyon a mai polgárosodás szellemében, a mai közgazdasági elvek szempontjából nem egyéb, mint régi munkásságnak felhalmazott eredménye. Ha pedig a vagyon a munkásság eredménye, és ha ezen munkásság képviseli a vagyont, — mert ma, hála Is­tennek, nagyrészt már a vagyon semmi másnak, mint az érvényesült munkásságnak oredménye nem lehet: — ebből következik, hogy ezen munkásságnak befolyást kellett adni, és befolyást is adtunk a me­gyékben és ezen munkásságnak befolyást kívánunk adni a fővárosban is, habár a fővárosban épen azért, mivel itt a vagyonszerzés inkább más tényezőktől is függ, 16

Next

/
Thumbnails
Contents