Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-41

41. országos ülés november 27. 1872. 109 bevezetve, nem is a legnagyobb adót fizetők; amint mindjárt hiteles adatokkal lesz szerencsém igazolnom, az összes adó Pest városában 1871-ben tett 4,310.000 irtot. Az 1200 legtöbb adófizető összes adója ezen hiteles kivonat szerint 980,000 frt. Méltóztassanak először is ezen aránytalanságot felvenni és megítélni, hogy míg a megyékben a nagyobb birtok és vagyon azoknál van, (Élénk ellenmondás bal felől) bocsánatot kérek, meglehet, hogy így van, én csak felteszem, mert az ottani viszonyokat nem ismerem, de minő lenne ez evidens, — bár meglehet, hogy azoknak igaza van, kik a megyékben sem kívánják alkalmazni, — de kétségtelen ezen adatokból az, hogy az 1200-nak összes adója, a 4,310.000 frt ellenében, 980,000 frt. De ez még nem lenne ok arra nézve, hogy azt ne mondhassa valaki, hogy elég szép része az a 4,310.000 írtnak. Hanem ne méltóztassék egyet feledni. Pesten s illetőleg, miután az egyesítés elébbutőbb befog következni, Buda-Pesten —• van egy nagy része a birtokoknak, amely adómentes s így az adózók lajstromában elő sem fordul. Bátor leszek mindjárt számszerint is megmutatni azt, hogy mennyi az, amit ezen uj építkezések adóként fizetnének, ha a törvény által mentesítve nem lennének. Ez tesz 1872-re 543,000 forintot, tehát az összes virilisek adójának felét. Azt állítani tehát, hogy nálunk az adólaj síromba bevezetett egyének a fővárosban a vagyont képviselik, mint méltóztatnak látni, nem lehet. De van még egy fontos körülmény Pest városában, amelyet nem kell indokolni a tisztelt ház előtt, mert minden fővárosban ugy van. A tőkepénzesek és erkölcsi személyek igen nagy és pedig a mozgó tőkét képviselő egyéneknek központosulása, csoportosulása a fővárosban van. A törvényjavaslat szerint erkölcsi személyek szintén nem választhatók, igen természetesen és igen helyesen, mert erkölcsi személy választása, természetesen személyenkint nem történhetik. De ez argumentum arra, hogy ismét a legnagyobb adót fizetők nem képviselik a legnagyobb vagyont, mert midőn Pest városában magában, Budát nem számítva , az erkölcsi személyek 1,849.000 frt adót fizetnek, midőn tehát az erkölcsi személyeknek adója sokkal több, mint az összes viriliseké : akkor nem áll az, amit sokan állítanak, hogy az adólajstrom bizonyíték arra nézve, hogy Pest városában a legnagyobb vagyont képviselőknek befolyását a virilis intézmény által fogjuk biztosítani. De, tisztelt ház, azt sem szükséges talán és könnyen felfogható indokokból nem is tanácsos indokolni, hogy épen azon egyénektől, kik az említett vagyon különleges természeténél fogva hirtelen meggazdagodván, az adózók lajstromában szerepelnek, korántsem tételezhető fel az, hogy a közügy, a közadministratio és nemzetiség föntartására ők vannak hivatva. Méltóztassék meggyőződve lenni az iránt, hogy a fővárosban nemzetiségünket, a közügyek iránti érdekeltséget és mindent, amire szükség van a jó administratioban, nem ezen osztály, hanem a középosztály, a polgárság képviseli. Én ezeket hátrább tenni, őket bizonyos mások rovására engedélyezett jogokkal háttérbe szorítani, igazságtalannak, de eltekintve ettől, a főváros magyar szelleme és jó administratiója tekintetéből határozottan károsnak tartom. Ha azon kérdésre, melyet feltenni szerencsés voltam, hogy miért hozathatott be másutt a virilis intézmény és miért nem hozható be az előadott körülményeknél fogva nálunk a fővárosban, — ha mondom, arra magamnak nemmel kell felérnem, ha azon következtetésre kell jutnom, hogy mindazon argumentumok, melyek másutt talán a virilis intézmény igazolására szolgálnak, nálunk épen az ellenkezőt eredményezik; tehát nemcsak nem használna, de valóságos kárt fogna okozni, ha akkor azt kérdem önmagamtól, hogy mi az ok, mely mégis vezeti a törvényjavaslat védelmezőit, hogy ezen intézmény behozassák: csak egyetlenegygyei felelhetek azzal, mit a tisztelt központi bizottság előadója is kimondott, hogy t. i. azt kívánják, hogy a főváros azon alapon szerveztessék, mint az ország egyéb törvéiryhatóságai, és mert az elvet kell megmenteni. Tisztelt ház! Én megvallom, nem tudom felfogni, hogy ha ezen argumentum áll, miért alkot az ország Buda-Pest fővárosára nézve egy külön törvényt ? (Igaz!) Hiszen, ha egyenlő elv, egyenlő alkalmazásnak kell életbeléptettetni: — ekkor nem tételezhetek fel egyebet, minthogy a törvényhozásnak czélja volt, mert az ország fővárosának czéljai mások, és körülményei is mások egy külön törvényt alkotni, s külön törvény alkotásnak más logikai ratióját felfogni részemről nem is tudnám. De ha ezt méltóztatnak megengedni, akkor a következtetés merőben helytelen, mert a hol a körülmények, a viszonyok különbözők: ott ugyanazon elvet alkalmazni nem lehet. Ha ezen elv állana, s ha a külön törvényjavaslat mégis meghozatnék: akkor én egyéb változást nem tudnék ezen törvényben, legalább még az eddigi tárgyalásoknál nem tapasztaltam, mint azt, hogy a fővárosnak eltérőleg a megyei törvényhatóságtól nem egy bizonyos kisebb, hanem 25 ezar forintig terjedő értékig szabad intézkedési joga van, s hogy a rendőrség államivá tétessék. Az , tisztelt ház, a törvényhozásnak nem lehet sem czélja, sem feladata, hogy egy külön törvényt alkosson az emiitett két megtoldásért. Igen tisztelt Sreiber képviselőtársam nézetére fogok röviden egy pár észrevételt tenni (Halljuk!) a tisztelt ház engedelmével. Ő azt mondotta, hogy nem osztozik a központi bizottság javaslatában, mert