Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.
Ülésnapok - 1872-41
96 41. országos ülés november 27. 1S72. Méltóztatnak tudni, hogy azon 3 évi időszakra, melyben az országgyűlés ülésez, országgyűlési képviselő választási joggal csakis azok birnak, kik a legközelebb lefolyt választás alkalmával be voltak irva. Nagyon igazságtalannak tartanám, ha azok, kik vagy betegség, vagy pedig más ok miatt nem írathatták be magokat a legközelebb múlt választás alkalmával: netalán ily módú értelmezés következtében a községi képviselőválasztáskor mind a választásból, mind a választhatóságból kizárassanak. Ennélfogva én ezen §-ra vonatkozólag azt kívánnám minden esetre hozzá tétetni, hogy az 1848. évi V. t. ez. alapján országgyűlési képviselői választásra képesittetnek. A mi továbbá ezen pontnak utolsó részét illeti, hogy t. i., ha a fővárosban két év óta állandóan lakik — ezt én: mennyiben a ki a fővárosban nem lakik, annak szüksége sincs a további választási jognak bizonyítására, mert a ki itt nem lakik, másutt lakik és másutt választó és meg is választható, — mondom ezt a pontot én előbbre kívánnám tenni, minek folytán az én módositványomnak ily értelme lenne. (Olvas:) „ Választó azon bonpolgár, ki a fővárosban két év óta állandóan lakik és az 1848-ik évi V. t. ez. alapján országgyűlési választásra képesittetik." Kiss Miklós jegyző s (Olvassa Gaál Mihály módositványát.) Lázár Ádám: Midőn előre kijelentem, hogy a 2 4-ik szakasz első tételénél Irányi Dániel képviselőtársam módositványát pártolom, nem tehetem, hogy egyúttal a központi bizottság előadója által használt azon érvelés ellen ne szóljak, mintha az irni és olvasni nemtudásnak e szakaszba leendő betétele által a népességnek bizonyos százaléka a választási jogtól mindenesetre megfosztatnék. E részben azt hiszem, sem a 48-iki törvények szellemével, sem a valódi szabadelvüséggel, sem pedig a culturai viszonyok jelen állásával össze nem egyezhető azon érvelés, melyet a központi bizottság előadója az irni és olvasni nem tudás mellett jelenleg felhozott. Elegendő lenne a jogaiktól megfosztottaknak csak egy negyed százaléka, mihelyt már egyszer jogfosztásról van szó, hogy a szakasz elejtessék. Részemről azon indokokat, melyeket Irányi Dániel képviselőtársam tüzetesen kifejtett, elegendőknek tartom annak bizonyítására, miszerint idő előtti ez alkalommal az irni és olvasni tudást, mint oly föltételt kitűzni, mely által a jogos polgárok a fővárosban választói képességöktől megfosztassanak, ezen, sem a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló 1870—72-ik évt t.-cz. sem pedig más ötletből a törvényhozás törvénybe igtatni szükségesnek nem tartotta. A mi a 2-ik tételt illeti, a honosítási részt, ebben az irányban részemről elfogadom a törvényjavaslatot kivételesen ez esetnél azon alakban a mint az szól. Igen óhajtottam volna, hogy midőn t. képviselőtársam Hoffmann Pál felszólalt a bizottság, e részben nem elégedve meg akár a klubban, akár az osztályokban a minister által tett nyilatkozatokkal : e fontos kérdésnek megoldására egy határozati javaslatot tett volna le a ház asztalára. Ugy értesültünk ugyanis a lapokból, hogy épen ő volt az, ki miután e kérdés már két év óta a törvényhozás további intézkedéséig igy per tangentem elhalasztatott, legrövidebb idő alatt törvényjavaslatot terjeszt elő, melyet a beliigyminister ur a Deákkörben el is fogadott, ígérvén, hogy elő fogja terjeszteni a házban is. Ily ígéretekkel azonban, ily fontos és nevezetes kérdésnél, megelégedni nem tudok, és épen azért engedje meg a t. ház, hogy a kormánynak, illetőleg a belügyminister urnák a honosítási törvényjavaslat elfogadása szempontjából egy határozati törvényjavaslatot nyújtsak be, ajánlván a t. háznak határozati javaslatom elfogadását. Kiss Miklós jegyző (olvassa a határozati javaslatot, mely következő:) ,A képviselőház a belügyministert utasítja, hogy a honosítási törvényjavaslatot mielőbb terjeszsze elő." Csiky Sándor t Tisztelt ház! Én ezen törvényjavaslat 24. szakaszát igy, amint van, nem fogadhatom el; nem fogadom el pedig azért és reménylem a tisztelt ház is méltányolni fogja azon okaimat, melyekért annak elfogadásától idegenkedem; mert ennek tartalma által az 1848. törvényekben kivívott jogegyenlőséget megtörve látom; másodszor pedig ugyanezen 1848-ki V. törvényezikk második pontja megváltoztatását, megsértését találom benne ; s megtörve azon jogokat, melyeket a hazában mindenütt birnak: mert ahol községi választások vannak, sehol sincs az irni-olvasni tudáshoz kötve a választási jog. Itt hozzá van kötve és ebben látom a főváros polgárainak jogát megsértve: mert nem birnak ugyanazon joggal, melylyel a hazában más választók birnak. De másrészről ugy találom, hogy az 1848. V. törvényezikknek a választásra vonatkozó része igy mellesleg, per incidentem, megtörve, megsértve van; mert ott azt mondja a törvény, hogy választási joggal birnak mindazok, akik eddig választási jogokat gyakoroltak; e törvényjavaslat 24-ik pontja pedig azt mondja, hogy nem birnak mind: csak azok, akik irni és olvasni tudnak. Kérdem már, most vajon egy fönálló törvényt ? melyhez eddig ragaszkodott az ország népe, anélkül, hogy annak megváltoztatására formaszerinti másik törvényjavaslat előterjesztetnék, lehet-e igy történetesen incidentaliter megváltoztatni? én azt hiszem: nem. Azt hiszem a törvény mindaddig, mig más törvény nem hozatik, érvényes és ha érvényes az 1848-M
