Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.
Ülésnapok - 1872-41
94 41. országos ülés november 27. 1HT2. Ne mondja senki, hogy ezeknek a felnőttek oktatása által mód nyujtatik, hogy a mit gyermek korukban elmulasztottak, azt helyre üssék, péld. a 60 és 70, talán 80 éves aggastyán, (Igaz, %gaz\) kinek keze a nehéz munkában megnehezedett, meg meredt az, nem igen képes most irni tanulni s annak elméje nem igen alkalmas többé elvont elemi tanulmányoknak befogadására. Máskép áll a dolog a fiatalabbakra nézve. Ha méltóztatik követelni, hogy azok, akik jövőre befognak vezettetni a szavazók lajstromába, mindenesetre bírjanak ezen elemi ismeretekkel, tudjanak irni, olvasni: ez tökéletesen helyes. Ha nem akarnak az iskolába visszamenni, ott van a felnőttek iskolája, abban megszerezhetik maguknak azon csekély ismeretet, mit a törvény tőlük követel; de az öregeket megfosztani eddig gyakoit joguktól, ismétlem a méltányosság nem engedi. (Helyeslés balfelol.) Ha az 1848-iki törvényhozók nem tartották igazságosnak azt, hogy azok, kik eddig választói jog élvezetében voltak, attól megfosztassanak, tekintet nélkül arra, vajon vagyoni qualificatióval birnak-e vagy sem: uraim, ne foszszuk meg azokat választói képességüktől, kik a választói censussal különben fel vannak ruházva. Ennélfogva arra kérem a tisztelt házat, hogy azon polgárokat, kik a választói jogot eddig gyakorolták, tekintet nélkül arra, vajon tudnak-e irni, olvasni: méltóztassék szavazati jogukban meghagyni. Legíöiebb azt nem tartanám igazságtalannak, ha bizonyos évtől kezdve egy almódositvány által, melyhez hozzájárulnék, azon föltétel is kívántatnék a választótól, például a 40 évet meg nem haladott férfiaktól, hogy irni, olvasni tudjanak. Az irni, olvasni tudás csak azon választókra szabatnék meg, akik jövőre fognak a választói névjegyzékbe bevezettetni, s ezekre is bizonyos határidő tűzetnék ki, hogy ha talán eddig nem szerezték volna meg a. szükséges ismeretet, ezt akár a közönséges iskolában, akár a felnőttek iskolájában pótolhassák. Ennek nyomán következő módositványt vagyok bátor indítványozni : .választó azon honpolgár, ki az 1848-iki V-ik törvényczikk értelmében országgyűlési képviselői választójoggal bir, a fővárosban két év óta állandóan lakik. Jelen törvény életbe léptetését követő második átalános választásnál azonban csak azon választók fognak szavazhatni, kik irni olvasni tudnak, kivéve, ha azon joggal e törvény kihirdetése előtt már éltek." A többi marad. Ajánlom a tisztelt háznak módositványomat. Mihályi Péter jegyző (Újra olvassa a módositványt.) Hoffmann Pál: Tisztelt ház ! Nem először történik ezen törvényjavaslat tárgyalásánál, miszerint azon körülmény által, hogy a magyar honpolgárság iránt fönálló jogszabályok elégtelenek, kénytelenek vagyunk egy expedienshez fordulni, illetőleg egy szűkebb hazai körre vonatkozólag partialis honpolgári minőséget elismerni, amint ez a 24-ik §. 2-ik kikezdésénél is történik, hol a fővárosi választási jogra nézve bizonyos kellékek állíttatnak fel és ezen kellékek fönforgása esetére ad hoc a magyar honpolgárság megállapíttatik. Én részemről nem vagyok barátja az ily kivételes intézkedéseknek akkor, ha lehetséges, az egész kérdést megoldani. Óhajtottam volna, hogy — miután ezen kérdés a községi törvénynél is nagyon előtérben állott — hogy a tisztelt kormány időközben egy e tárgyra vonatkozó törvényjavaslatot nyújtott volna be, és ez által lehetővé tette volna, hogy ezen expediens itt már kikerültessék. Annálinkább óhajtottam volna ezt, mert szavazatommal minden alkalommal ahhoz járultam e házban, hogy a kormány hatalma azon czélból, hogy actióját fokozhassa, biztosittassék: — tettem ezt nem azért, hogy a kormány elmondhassa magáról, miszerint hatalommal bir; hanem azért, hogy ezen hatalmát a közügyek vitelében kifejthesse, és azt az ország ügyeinek vezetésében tanúsítsa. Fájdalom, hogy ezen aránylag csekély nehézséggel járó és nem sok munkát igénylő javaslatot a kormány nem terjesztette elő. Nem akarnám azonban a főváros rendezését czélzó törvény létre jövetelét bármely felfüggesztő intézkedés által gátolni. Részemről tehát azon feltevésben, hogy a tisztelt kormány ezen ügyet ezen ötletből nem fogja ismét igen sokára elhúzni, és hogy rövid idő alatt ily törvényjavaslatot fog a tisztelt ház elé terjeszteni : ezen kijelentés mellett a szőnyegen levő §~t elfogadom. (Helyeslés) Madarász: József: Tisztelt ház! Én a központi bizottság által benyújtott egész szövegezést nem fogadhatom el; nem fogadhatom el pedig azért, mert mint tegnap is kijelentem, azon véleményben vagyok, hogy a képviselőház Buda-Pest rendezését nem azért halasztotta külön törvényhozási intézkedés számára, hogy ezen városok választó polgárainak kevesebb kedvezményt biztosítson, mint más városok polgárainak. Én sem kívánom az átalános választási képességet most indítványozni azon okból, melyet Irányi tisztelt képviselőtársam előadott; azonban az irni és olvasni tudást szintén nem vehetem fel irányadóul, kivévén a fiatalabb kort. Irányi tisztelt képviselőtársam módositványát tehát jobbnak tartom a központi bizottság szövegezésénél és hajlandóbb leszek arra szavazni; mégis tekintetbe véve azon elvet, hogy Buda-Pest polgárai részére sem kívánok kedvezőtlenebb helyzetet, mint a milyent a törvényhozás más városok polgárainak biztosított, kötelességemnek éreztem azon választói minőséget biztosítani Buda-Pest polgárai részére, melyet önök a közsé-