Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.

Ülésnapok - 1872-13

13. országos ülés september IS. 1872. 87 az igazoló bizottság fog határozhatni. Ez esetben tisztelt ház, mi lesz jogorvoslata a sértett feleknek? Fog-e nekik a házszabály vagy a biráló bizottság a rajtuk elkövetett sérelemért elégtételt szolgáltatni? Nem; ők panaszt emelhetnek a helyettük megválasztott uj képviselők ellen és a birálóbizottság, ha igazságosan akar eljárni, kimondja, hogy az tij választás érvénytelen, mert Ugron Gábor és Orbán Balázsnak kellett volna átadni a megbízólevelet. Igen, de ők ennek nem veszik hasznát, mert az eljárásnak csak az lehet eredménye, hogy ujabb választás fog elrendeltetni. Ha ellenben az én indítványom fogadtatik el: akkor a mandátum az igazoló bizottságnak beterjesztetik, és ha az illető képviselők nem birnak átalános többséggel, lesz alkalma a háznak a választást megsemmisíteni. Én, tisztelt ház, ugy vagyok meggyőződve, hogy azon határozat, melyet ez ügyben hozni fogunk, rendkívüli fontossággal bír, mert közvetlenül érinti és érdekli a ház méltóságát. Ezen érzelemtől lévén áthatva, szabad legyen egy tiszteletteljes figyelmeztetést intézni a ház többségéhez. Én azt hiszem, hogy a többségnek is sokkal inkább érdekében áll, egy oly eljárás, mely a részrehajlóságnak s pártoskodásnak gyanúján felül áll, mint az, hogy azon két szavazat, melyet a baloldalnak az udvarhelyszéki választás nyújtott, ezen házból kiküszöböltessék. Én kérem a tisztelt házat, hogy Deák Ferencz azon mondatát, hogy mindennek első és legfőbb alaju'a az igazság, szem előtt tartva: méltóztassék megőrizni ezen mondat értelmét és becsét. Ajánlom indítványomat elfogadás végett. (Helyeslés bal felől.) Tóth Vilmos belügyminister s Tisztelt ház! Nem fogom követni az előttem szólott tisztelt képviselő úr modorát, a mely nézetem, szerint, legkevésbbé alkalmas arra, hogy azon békülékeny szellemet, a mely az országgyűlés kezdetén mintegy a levegőben volt, megszilárdítsák. (Helyeslés jobb felöl). Ezért nem követem modorát és nem követem eljárását sem, a mennyiben a tisztelt képviselő úr oly tárgyakat hozott elő beszédében, a melyek a mai tárgygyal összefüggésben nincsenek, (Ellenmondás bal felől.) melyekre nézve a képviselő ház határozatot nem hozhat; értem a képviselőház biráló bizottsága eljárásának kritizálását. (Helyeslés jobb felől; zaj bal felöl). Csak mellesleg legyen szabad megjegyeznem, hogy valamint a tisztelt képviselő úr privát informatio útján szólott a biráló bizottságok dolgairól, mert hiszen a képviselőháznak eddig hivatalosan bejelentve semmi nincs: ugy én is privát informátiók utján annyit mondhatok, hogy nemcsak jobboldali képviselők ellen beadott kérvények lettek formahiány miatt elutasítva, hanem tán sokkal több kérvény utasíttatott vissza, a mely balololdali képviselők ellen adatott be; (Helyeslés jobb felől; ellenmondás bal felől) de úgy látszik, hogy a tisztelt képviselő úrnál az áll: quod uni justum, alteri non est aequum. (Helyeslés jobb felől.) A mi már most a szőnyegen fekvő tárgyat illeti, ki kell jelentenem, hogy valamint az első felszólalásom alkalmával, úgy most is az indítvány érdeméhez szólani nem fogok, nem pedig azért, mert ezen ügyben némileg, mint fél állok. Kötelességem azonban azokra nézve, a melyek az én eljárásom ellen felhozattak, válaszolni. Mindenekelőtt az előttem szólott tisztelt képviselő úr és Oláh Gyula képviselő úr is megtámadta az én rendeletemet, mintha az nem lenne correct, mert nekem érdemileg kellett volna ezen ügyben rendelkeznem. Én ezt egyátalában sem alkotmányos szempontból nem tartom helyesnek, sem administrativ szempontból. Midőn azon tisztelt urak, t. i., Szentkirályi és Ugron hozzám folyamodtak, hogy a többséget nyert, az ő állításuk szerint többséget nyert képviselőjelölteknek nem akarják kiadni a megbízólevelet : ezen folyamodványt a mint már bátor voltam felolvasni, törvényes intézkedés végett a központi bizottságnak megküldtem. Már most lássuk, hogy helyes volt-e eljárásom vagy nem. Azt kívánták volna-e a tisztelt képviselő urak, hogy én egyoldalú informátióra vagy egyoldalú folyamodványra, anélkül, hogy a másik félt meghallgattam volna, azonnal megrendeltem volna a képviselők mandátumáról szóló jegyzőkönyvek kiadatását ? Sokkal többet föltételezek a tisztelt képviselő urak alkotmányos érzületéről: semhogy tőlem kívánhatnák, hogy én ily egyoldalú informatio alapján, a nélkül, hogy az ellenfélt meghallgatnám, ítéletet mondjak. (Helyeslés jobb felől.) De nem correct alkotmányos szempontból sem a tisztelt képviselő úrnak azon felfogása, mintha én a választási elnököt utasíthattam volna a választási jegyzőkönyv kiadására. Kérdem, a választási elnök az én organumom-e? Nem a központi választmány választja meg a választási elnököt? A választási elnök minden factumáért első sorban felelős a központi bizottságnak, és én csak második sorban vagyok hivatva a központi bizottságok intézkedéseit felülvizsgálni. Hogy áll itt a dolog? A választási elnök az ő belátása szerint nem vélte kiadandónak a megbízólevelet, mert az ő nézete szerint az átalános szótöbbséget az illető jelölt urak nem nyerték el. Igen természetes dolog, hogy az elnöknek én nem rendelhettem meg, hogy adja ki a jegyzőkönyvet ; hanem a központi választmánynak, mint a mely a választási elnököt kiküldötte, kötelessége első sorban megbírálni, helyesen járt-e el az ő orgánuma vagy nem? És csak azon esetben, ha hozzám felfolyamodás érkezett volna a központi vá-