Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.

Ülésnapok - 1872-13

80 13. országos ülés september 18. 1872. nem miután oly veszedelmes praecedens felállításához járulni nem akarok, mint a milyen felállíttatnék azon esetben, ha Győrffy Gyula indítványa nem fogadtatnék el: pártolom és elfogadom az ö indítványát. (Helyeslés bal felől.) Horváth Gyula: Gróf Hunyady László képviselőtársam végelszámolást tartott Erdélyijei; legkevésbbé sem hittem, hogy Erdély, a túl oldalról számoltatnék meg; mert a kincses Erdély adta a múltban azt a többséget, melylyel a ministeri vörösszékek biztosítva valának; legkevésbbé hittem pedig, hogy a végelszámolásban oly dolgok jönnek szőnyegre, melyekben Erdély nem maga hibázott, hanem oly törvény, melynek megalkotásához hozzá nem járult, lévén az azon kormányszéki utasítás, melyet ujabb ministeri utasítások még confususabbá tettek, és mely ma Erdélyben mint választási törvény szerepel. Az utóbbi utasítása a belügyminister urnák, melyek nálunk oly sürün jelentek meg, mint hajdan a német almanachok, legkevésbbé sem szolgáltat argumentumot arra, hogy Simonyi Ernő képviselőtársam ne hivatkozzék a magyarországi választási törvényre; mert a ministeri utasítás egyik pontja határozottan azt mondja, hogy mindazon dolgokban, melyekben speciális intézkedés nincs, a ministeri utasításban a magyarországi választási törvény fog irányadóul szolgálni, az elnök mikénti enuntiatiojára pedig csakugyan nincs speciális Intézkedés. Tisztelt ház! Három indítvány van előttünk: az egyik indítvány azt czélozza, hogy ugyanazon belügyminister szólittassék föl arra, hogy exequálja a választási törvény végrehajtását, a melyik belügyminister beismerése szerint képtelen a törvényt exequálui ugyanazon székben, illetőleg kerületben; a másik indítvány nézetem szerint azt czélozza, hogy mielőtt tudnók azt, hogy vajon azon választás jogos volt-e, vajon ott az absolut majoritás megvan-e, a tisztelt ház egy végzéssel mondja ki, hogy választásra van szükség; és igy a v meg lesz semmisítve. Ezt czélozza Hoffmann indítványa, legalább én igy fogtam föl. (Felkiáltások jobbról: Hosszúi fogta föl. Hoffmann közbeszól: rósz!) Magam is rosznak tartom indítványát, tehát egy véleményben vagyunk. A mi pedig azt illeti, a mit épen Hoffmann képviselő ur fölemiitett Csernátony indítványára vonatkozólag, hogy az elnök az irományokat hozassa fel és a képviselőház vizsgálja át azokat: nem tartom oly nagyon nevetségesnek, mert épen Hoffmann hivatkozott arra, miként igen könnyen lehető, hogy azon jegyzőkönyv nem mandátum, és annak béltartalmától fog függeni: vajon credentionalis fog-e lenni, vagy csak puszta okmány marad, Csernátony épen e czélból kívánta a jegyzőköny felhozatását; azonban ugy látszik, mit saját magának megengedett a képviselő úr: ugyanazt nem akarja eoncedálni más képviselőtársának. Tisztelt ház! Én azon nézetben vagyok, a képviselő ház kiegészítésére csakugyan, ha együtt van a ház: annak kötelessége intézkedni, ha a választási elnök kötelességét elmulasztotta. Ennek következménye nem lehet az, hogy a ház azon jogát, mely szerint a képviselőket igazolja, az udvarhelyszéki központi bizottságnak cedálja. Miután a választás bevégzett tény Udvarhelyszéken, és igy csak arról lehetne kérdés, hogy vajon az udvarhelyszéki képviselőket a ház igazolja, vagy pedig ezen jogát azon választó kerület központi bizottságára ruházza át, hogy e jogot a ház megtartsa magának, ő maga igazolja azon képviselőt, kinek mandátuma ugy van alkotva, hogy igazolható: ennélfogva pártolom Győrffy Gyula tisztelt képviselőtársam indítványát. Jókái Mór: Tisztelt képviselőház! Ez a tény áll előttünk: Udvarhelyszék választott két képviselőt, a választás eltartott 8 napig, szavazott mintegy 8—9 ezer választó. Daczára ennek Udvarhelyszék képviselői nem ülnek e képviselőházban. Miért nem? Azért, mert a választási elnök nem adja ki a mandátumot négy képviselő közül kettőnek, a ki többséget kapott. A választási elnök törvényeink szerint a nemzeti becsület oltalma alatt áll. Vajon ez a nemzeti becsület oltalma örök időkig tart ? vagy pedig egyszer a választási elnök, mint magán ember, kérdőre vonható? Úgy tudom, hogy ha én, mint magán ember valakinek documentumát magamnál tartom : van törvény, mely engemet kényszerit arra, hogy azt kiadjam neki. Ha a nemzeti becsület védelme alatt megtörténhetik, hogy egy választási elnök toties quoties, mikor látja, hogy nem az ő pártja győzött, az ujját megnedvesíti, végig húzza a jegyzőkönyvön és azt mondja: „Gilt nichts" szavazzunk újra: akkor az a nemzeti becsület oly lyukas köpenyeg, melyben, ha bele takaródzunk, meg fogunk fázni. (Derültség). Min vitatkozunk itt? Hoffmann Pál igen tisztelt képviselő úr azt mondja, hogy nincsenek törvényeink, nincs joga a háznak ezen kérdés fölött határozni. Igaz, hogy a fölött határozni a háznak, hogy kétszer kettő négy, nincs joga; de ha valaki ezen kérdést ily brusque módon teszi fel, vajon a ház deferálni fog-e önmagának, ha világos határozatot hoz? Disputálunk a fölött, hogy mikor két állásra 4 jelölt volt és senki más : ezen kettőnek lehetett-e, vagy nem lehetett többséget nyernie. Hiszen, az algebra rendes szabályai szerint két embernek szükségkép kell többséget kapni. E fölött lehetetlen disputálni. Erdélyben sok rendkívüli dolog van; de a mathesis talán csak egyforma lesz Erdélyben és Magyarországban. (Derültség.) Valakinek kellett többséget kapni, a ki azt kapta, azt kötelessége volt az elnöknek jegyzőkönyvvel ellátni