Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.

Ülésnapok - 1872-13

80 13. országos ülés september 18. 1872. nem miután oly veszedelmes praecedens felállításá­hoz járulni nem akarok, mint a milyen felállíttatnék azon esetben, ha Győrffy Gyula indítványa nem fo­gadtatnék el: pártolom és elfogadom az ö indítvá­nyát. (Helyeslés bal felől.) Horváth Gyula: Gróf Hunyady László képviselőtársam végelszámolást tartott Erdélyijei; leg­kevésbbé sem hittem, hogy Erdély, a túl oldalról számoltatnék meg; mert a kincses Erdély adta a múltban azt a többséget, melylyel a ministeri vörös­székek biztosítva valának; legkevésbbé hittem pedig, hogy a végelszámolásban oly dolgok jönnek szőnyeg­re, melyekben Erdély nem maga hibázott, hanem oly törvény, melynek megalkotásához hozzá nem járult, lévén az azon kormányszéki utasítás, melyet ujabb ministeri utasítások még confususabbá tettek, és mely ma Erdélyben mint választási törvény szerepel. Az utóbbi utasítása a belügyminister urnák, melyek ná­lunk oly sürün jelentek meg, mint hajdan a német almanachok, legkevésbbé sem szolgáltat argumentumot arra, hogy Simonyi Ernő képviselőtársam ne hivat­kozzék a magyarországi választási törvényre; mert a ministeri utasítás egyik pontja határozottan azt mond­ja, hogy mindazon dolgokban, melyekben speciális intézkedés nincs, a ministeri utasításban a magyar­országi választási törvény fog irányadóul szolgálni, az elnök mikénti enuntiatiojára pedig csakugyan nincs speciális Intézkedés. Tisztelt ház! Három indítvány van előttünk: az egyik indítvány azt czélozza, hogy ugyanazon belügyminister szólittassék föl arra, hogy exequálja a választási törvény végrehajtását, a melyik belügy­minister beismerése szerint képtelen a törvényt exe­quálui ugyanazon székben, illetőleg kerületben; a másik indítvány nézetem szerint azt czélozza, hogy mielőtt tudnók azt, hogy vajon azon választás jo­gos volt-e, vajon ott az absolut majoritás megvan-e, a tisztelt ház egy végzéssel mondja ki, hogy vá­lasztásra van szükség; és igy a v meg lesz semmisítve. Ezt czélozza Hoffmann indítványa, leg­alább én igy fogtam föl. (Felkiáltások jobbról: Hosszúi fogta föl. Hoffmann közbeszól: rósz!) Magam is rosznak tartom indítványát, tehát egy vélemény­ben vagyunk. A mi pedig azt illeti, a mit épen Hoffmann képviselő ur fölemiitett Csernátony indítványára vo­natkozólag, hogy az elnök az irományokat hozassa fel és a képviselőház vizsgálja át azokat: nem tartom oly nagyon nevetségesnek, mert épen Hoffmann hivat­kozott arra, miként igen könnyen lehető, hogy azon jegyzőkönyv nem mandátum, és annak béltartalmá­tól fog függeni: vajon credentionalis fog-e lenni, vagy csak puszta okmány marad, Csernátony épen e czélból kívánta a jegyzőköny felhozatását; azon­ban ugy látszik, mit saját magának megengedett a képviselő úr: ugyanazt nem akarja eoncedálni más képviselőtársának. Tisztelt ház! Én azon nézetben vagyok, a kép­viselő ház kiegészítésére csakugyan, ha együtt van a ház: annak kötelessége intézkedni, ha a választási elnök kötelességét elmulasztotta. Ennek következ­ménye nem lehet az, hogy a ház azon jogát, mely szerint a képviselőket igazolja, az udvarhelyszéki központi bizottságnak cedálja. Miután a választás bevégzett tény Udvarhelyszéken, és igy csak arról lehetne kérdés, hogy vajon az udvarhelyszéki kép­viselőket a ház igazolja, vagy pedig ezen jogát azon választó kerület központi bizottságára ruházza át, hogy e jogot a ház megtartsa magának, ő maga iga­zolja azon képviselőt, kinek mandátuma ugy van al­kotva, hogy igazolható: ennélfogva pártolom Győrffy Gyula tisztelt képviselőtársam indítványát. Jókái Mór: Tisztelt képviselőház! Ez a tény áll előttünk: Udvarhelyszék választott két kép­viselőt, a választás eltartott 8 napig, szavazott mintegy 8—9 ezer választó. Daczára ennek Udvar­helyszék képviselői nem ülnek e képviselőházban. Miért nem? Azért, mert a választási elnök nem adja ki a mandátumot négy képviselő közül kettő­nek, a ki többséget kapott. A választási elnök törvényeink szerint a nemzeti becsület oltalma alatt áll. Vajon ez a nemzeti becsület oltalma örök idő­kig tart ? vagy pedig egyszer a választási elnök, mint magán ember, kérdőre vonható? Úgy tudom, hogy ha én, mint magán ember valakinek documen­tumát magamnál tartom : van törvény, mely enge­met kényszerit arra, hogy azt kiadjam neki. Ha a nemzeti becsület védelme alatt megtörténhetik, hogy egy választási elnök toties quoties, mikor látja, hogy nem az ő pártja győzött, az ujját megnedvesíti, vé­gig húzza a jegyzőkönyvön és azt mondja: „Gilt nichts" szavazzunk újra: akkor az a nemzeti becsület oly lyukas köpenyeg, melyben, ha bele takaródzunk, meg fogunk fázni. (Derültség). Min vitatkozunk itt? Hoffmann Pál igen tisz­telt képviselő úr azt mondja, hogy nincsenek törvé­nyeink, nincs joga a háznak ezen kérdés fölött ha­tározni. Igaz, hogy a fölött határozni a háznak, hogy kétszer kettő négy, nincs joga; de ha valaki ezen kérdést ily brusque módon teszi fel, vajon a ház deferálni fog-e önmagának, ha világos hatá­rozatot hoz? Disputálunk a fölött, hogy mikor két állásra 4 jelölt volt és senki más : ezen kettőnek lehetett-e, vagy nem lehetett többséget nyernie. Hi­szen, az algebra rendes szabályai szerint két em­bernek szükségkép kell többséget kapni. E fölött lehetetlen disputálni. Erdélyben sok rendkívüli do­log van; de a mathesis talán csak egyforma lesz Erdélyben és Magyarországban. (Derültség.) Vala­kinek kellett többséget kapni, a ki azt kapta, azt kötelessége volt az elnöknek jegyzőkönyvvel ellátni

Next

/
Thumbnails
Contents