Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.
Ülésnapok - 1872-13
13. országos ülés september 18. 1872. 67 és addig tartsa ott, mig neki tetszik. Én egyátalában nem akarok ily régi büntetésmódhoz nyúlni, sem a mai korban az ily melodramicus jelenet scenirozását javasolni a háznak Udvarhely szék választási elnöke ellenében. De annyi kétségkivüí áll, hogy egy ember azt a szabadságot vette magának, hogy az országgyűlés kiegészítéséhez tartozó kötelességét nem teljesítette, sőt azon kötelesség megakadályozásán volt; egy ember tetszésétől függ az, hogy két képviselő itt legyen-e vagy nem, az ország egyik vagy másik részéről? Ez, t. ház, meg nem tűrhető. (Helyeslés.) Ezt meg nem tűrhetővé kell a t. háznak kinyilatkoztatni azért, hogy máskor ne akadjon ember, ki súlyos bűnhődés tudata nélkül azt elkövethesse. {Helyeslés.) Ez igen szükséges. Egy előbbi interpellátió alkalmával láttuk, hogy egy másik hatóság mikép viseli magát az országgyűlés joga és a kormány intézkedése irányában. Itt egy hasonló esetet látunk más kiadásban. Ezeket megtűrni nem lehet: ha az országgyűlés és képviselőház hatalmi és méltósági állására valamit tart. Mindnyájan tudjuk, és senkinek nem volt joga nem tudni, hogy az országgyűlés összehívására a királyi rendelet kibocsáttatott. A kir. rendelet folytán megtörténtek a választások mindenütt; már most, a hol a választás rendetlenül történt: minden esetre volt jegyzőkönyv legalább, addig, mig a rendetlenség elő nem fordult; jegyzőkönyvnek tehát kell lenni, sőt magáról arról a rendetlenségről is kell • létezni jegyzőkönyvnek, kivéve oly rendetlenséget, mely néha előfordul, hol a jegyzőkönyvet elégették, vagy széttépték. A jegyzőkönyv tehát Udvarhelyszéken is megvan, és én, t. ház, épen a történendőkre nézve, arra nézve, a mit részemről lehetségesnek tartok, nem is mondom követelendőnek, de mit egyedül lehetségesnek, és oly eljárásnak tartok, mely czélra vezethet, és mely czélra fog vezetni, azon szempontból mondom, hogy bizonyos jegyzőkönyveknek létezniök kell. Ha az udvarhelyszéki központi bizottság elnöke, mivel szerinte egyik képviselőjelölt sem érte el az átalános többséget: vagy akként intézkedett volna, hogy a választás folytattassék, vagy akként, hogy a választásra új nap tűzessék ki, akkor nekünk az én felfogásom szerint itt semmi teendőnk sem lenne, mert azon esetben új jegyzőkönyv feküdnék előttünk. De jegyzőkönyvnek minden esetre kell előttünk lennie, mert a képviselőház bíráskodása csak egy erre szervezett testület által eszközölhető, és csak egy erre szervezett testület ítélheti meg, hogy a jegyzőkönyv helyes-e, vagy nem? következőleg azt, hogy helyes vagy helytelen lévén az eljárás, azon képviselők elfoglalhatják-e helyeiket a házban, vagy nem ? De a jegyzőkönyveket okvetlenül fel kell küldetni. Ha már most az állíttatik, hogy a ház nem intézkedhetik, mert speciális bíróságra van szükség, amint előttem szóló képviselőtársam monda: megvallom, hogy én sem látom helyét a speciális bíróságnak, nem látom azt, hogy szükség volna erre azért, hogy valamely eredményt várhassunk ezen kérdésben. De én azt látom, hogy ha a ház a t. belügyminister urat utasítja arra, hogy tegye meg a lépéseket, melyek folytán ezen ügy tisztába hozassék: ő is csak épen azt teheti, a mit maga a ház is megtehet, vagyis az igen t. belügyminister úr is csak azt rendelheti meg azon bizottsági elnöknek, hogy azon jegyzőkönyvet ide minélelőbb terjeszsze fel. Ha pedig csak ezt teheti, és egyebet nem, — nem tehet pedig egyebet, mert az országgyűlés együtt lévén, csak a ház elnökének van joga új-választást elrendelni, — miután tehát a belügyminister úr is csak ennyit tehet, a háznak kell ezt megtennie, épen a saját méltósága iránti tekintetből, és azért, mert sokkal hatályosabban is teheti azt maga a ház, mint a belügyminister. Nem akarom a ház idejét tovább igénybe venni, hanem röviden azt mondom, hogy meggyőződésem szerint nem lehet egyebet tennünk, mint felkérni elnökünket, hogy az udvarhelyszéki központi bizottság elnökét szigorúan utasítsa a jegyzőkönyv haladéktalan felküldésére. Nem bocsátkozom most abba, hogy a jegyzőkönyv milyen, hogy igazat ad-c az illető képviselőjelölteknek, hogy megerősiti-e őket állásukban vagy nem, szóval, nem ereszkedem a detailokba; hanem egyenesen azért, mivel csak nekünk van jogunk a képviselők ittléte vagy itt nem léte fölött intézkedni: felkérendőnek tartom elnökünket, hogy utasítsa azon központi bizottság elnökét, hogy legsúlyosabb felelősségének terhe alatt a jegyzőkönyvet ide feltérj eszsze. A többi magától fog menni, mert nekünk megvan azon testületünk, mely az ügyet meg fogja vizsgálni és a választás érvényessége fölött Ítéletet fog mondani. Ennélfogva Győrffy Gyula t. barátom indítványát, mely közelebb áll nézetemhez, pártolom. (Helyeslés bal felől.) Simonyi Ernő: Tisztelt ház! Ha van valamely tárgy, a melyre nézve egy képviselőháznak és az országgyűlésnek átalában igen féltékenynek kell lennie: kétségkívül az a saját maga kiváltságainak, saját maga kiegészítésének és alkotásának kérdése. Ha akármelyik választási elnök az országban megakadályoztathatja azt, hogy egy vagy más kerület a házban képviselve ne legyen: akkor ne méltóztassanak népsouverainitásról, az országgyűlés souverainitásáról beszélni; mert akkor mi nem souverain képviselők vagyunk itt, hanem egyes választókerületek választó elnökeinek kegyelmeiből ide jöhetett szegény-legények. (Derültség!) 9*
