Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.

Ülésnapok - 1872-26

kormány kevésbbé szerencsés politikáját elleneztem: azt hibásan oda magyarázták, mintha barátaim és én magam az állam ellen oponálnánk. Ámbár tisztelt ház! én igen szívesen megen­gedem, hogy a magyar államférfiak legjobb akarat­tal és szándékkal az 1868-iki kiegyezés által mind Magyarország, mind pedig Dalmát-, Horvát- és Szla­vonország érdekeinek biztosítására törekedtek; mind­amellett a kiegyezés terménye ugy szellemi mint anyagi tekintetben nagyon is világosan mutatja, hogy egy részről országunk önkormányzatánál nagyon is szűkre szabatott alajija, másrészről pedig a magyar kor­mány igen szerencsétlen volt azon közegek válasz­tásában, melyeknek feladata volt a kiegyezést vég­rehajtani és mindkét királyságnak érdekeit állandóan biztosítani. Nem vezetne czélhoz, hogy reerimina­tíókkal a még be nem hegesztett régi sebeket most sértegessem, és a t. házat hazai ügyünkben bíróul hívjam fel. Elég lesz, ha kiemelem, hogy Horvát­országnak a kiegyezés idejétől immár negyedik kor­mánya vau, és hogy az egész nemzet és annak minden egyes pártja azon óhajban és követelésben egyetért, miszerint a kiegyezést meg kell változ­tatni, országunk kormányzatát terjedelmesebb alapra fektetni és annak keresztülvitelét ügyesebb és ha­zafiasabb kezekre bizni. Ezen követelésünkkel kar­öltve jár egy másik, hason jelentőségű kivánatunk, hogy Dalmát-, Horvát- és Slavonkirályság a magyar korona területi épség kikötőjében, törvényes és ál­landó menhelylyel birjon saját és Magyarország ér­dekében. Mindkét óhaj röviden, de szabatosan ki van fejezve azon feliratban, melyet a horvát képvi­selők folyó évi Julius havában majdnem egyhangú­lag — ritka eset a törvényhozás történetében — felkarolt, s azt ő császári és királyi felségének legalázatosabban felterjesztő. Ennek folytán most ezen országgyűlésre került a sor, hogy nyilatkozzék, vajon és mennyiben fog megfelelni nemzeti képviseletünk óhajtásainak, és Horvát-Slavonország, sőt az egész monarchia — melyet Magyarország bölcseségével és tanácsával vezet — önökre uraim! függeszté szemeit, Részem­ről, midőn sorba veszem a t, ház elébe terjesztett felirati javaslatokat, nyomát találom azon bölcseség­nek, melylyel önök elődjei tudták Magyarországot a legnagyobb bajtól s a veszélytől megmenteni, és az egész világ előtt tiszteletben és tekintélyben fen­lartani. Mert amennyiben ezen felirati javaslatok elvben és törekvésben különböznek egymástól: még is mindannyian megegyeznek a testvéri viszhangban a horvát nemzet és országgyűlés óhaja iránt. Ezen egyetértés nemcsak minket, mint képviselőket, ha­nem az általunk képviselt nemzetet is a legszebb reményekkel és teljes bizalommal kecsegtet, mind­két regnicolaris küldöttség feladatának mielőbbi megkezdése és annak sikeres megoldása iránt. tober 8. 1872. -JOl Mondám, t. ház! hogy bizalommal viseltetünk önök irányában. Mert ahol mindkét királyság közös érdeke a végleges egyetértést tanácsolja, s ezen tanácsot ugy az a önök, mint mi pártjaink is elfo­gadják, a fenséges korona és annak tanácsosai oly bölcsen és kegyesen közbenjárás- és támogatá­sukat felajánlják: ott az egyetértésnek más akadályát nem gondolhatom, mint talán a bizalmatlanságot," a mely, ugy hiszem, kedvezőtlen körülmények miatt, fájdalom elég mély gyökeret vert. Az 1848-ki események után, és'az utolsó időkben Horvátországban volt kormányforma mellett a köl­csönös bizalmatlanság megfoghatónak tetszik előt­tem; de igazolatlan és összhangzattan a nvolezszá­zados történelemmel. Igaz ugyan, hogy mi mindenek­előtt ami kedves honunkat szeretjük s annak érde­keit leginkább szivünkön hordjuk, sőt ha máskép cselekednénk, nem hiszem, hogy önök. mint kipró­bált hazafiak tiszteletét képesek lennénk megsze­rezni. De az is igaz, hogy az 1860-ik év óta tar­tott országgyűlésünk országunk érdekeit, a magyar korona országaival való együttlétben s annak állami függetlenségében kereste még azon időben is. mi­dőn önök jelenlegi szövetségesei minden áron min­ket arra utasítani törekedtek, hogy Horvátország szerencséjét és jövőjét legbiztosabban Magyarország romjain építhetjük. Politikai belátásunkról lehet különfélekép Ítélni; de oly rövidlátók még nem vagyunk, hogy honunk ügyet azon hatalmas és consoíidált Magyarország ellen intézett ellenséges esélyek és veszélyeknek ki­tegyük, a melyet mi földhez teritett és "fegyverte­len állapotából fölemelni segítettünk. Szóval Ma­gyarország oly kedvező helyzetben van, hogy Hor­vátország irányában! barátságos hangulata és érde­keinek méltánylása következtében, képes leend nem­zetünk^ örökös háláját megnyerni, s így háládatos adósává tenni, saját ereje által pedig, minden inpo­hticus és törvénytelen lépését még kezdetében meg­akadályozni. Engedje meg a t. ház, hogy mellesleg meg­említsem azon szomorú időket, amidőn a monarchia és Magyarország a fenséges korona és a magyar hazafiak között létezett bizalmatlanság miatt "oly sokat szenvedett. Azonban jelenleg mindannyian áldják és élvezik a helyreállított bizalom gyümöl­cseit, Magyarország mint a monarchia legerősebb paizsa, a monarchia pedig mint Magyarország leg­biztosabb menhelye % Dg, r mi is együttesen fogjuk áldani azon pillanatot, midőn a helyreállított bizalomnak sike­rülend, az őszinte egyetértés és a tartós kiegyezés alapját megvetni azon két királyságnak, melyek év­szászadok óta jó és rósz sorson testvérileg osztoztak. Akkor nem lesz önöknek szükségök, Horvát­országban egy Eauchra és Vakanovicsra; de mi fo-

Next

/
Thumbnails
Contents