Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.
Ülésnapok - 1872-25
265 25. országos ülé és october 7. 1872. iránt, hogy az napirendre tűzetvén, nünélelőbb törvénybe igtattassék. (Helyeslés.) Wahrmann Mór: Megnyugtatva érzem magam ezen nyilatkozat által. (Helyeslés.) Mliletics Szvetozár : Bátor vagyok a tisztelt ministerelnök úrhoz két interpellátiót intézni, és pedig az elsőt a szerb metropolita és patriarcha választása, a másodikat a szerb congressus szervezeti szabályainak tárgyában. Szeniczey Ödön jegyző: (Olvassa a hét interpellátiót.) Interpellátió a magyar királyi ministerelnök úrhoz, a szerb metropolita- és patriarcha-választási jog tárgyában. Nikolics Sándor úr interpellátiójára a szerb congressus tárgyában adott feleletében, a folyó évi september hó 17-én tartott képviselőházi ülésben, hangsúlyozá a ministerelnök úr a „régi módot % a szerb metropolita-patriarcha választását illetőleg, mely mindaddig érvényes, mig az új nem erősíttetik meg. A régi mód szerinti választás alatt kettőt lehet érteni, először a választás módját, és másodszor a választás megtörténte utáni eljárást, és, habár az első sem jelentéktelen tárgy, mert a régi mód szerinti választás a congressusnak megalakulása nélkül, jegyzőkönyv nélkül, jegyző nélkül, és választási küldöttség nélkül, egyedül a képviselők neveinek fölirásával a püspökjelöltek ivein történt, mely iveket a királyi biztos magához vévén, azokból a kongressus minden ellenőrzése nélkül az eredményt megtudva, azt ő fölségének följelentette: mégis a fősúly a választás megtörténte utáni eljárásban fekszik, és ez az, a min mindakét fél megakad. Habár a kormány még eddig hivatalosan nem fejezte is ki e tekintetben nézetét, mégis a hozzá közel álló nyilvános lapokból arra lehet következtetni, hogy a kormány azon nézetben van, hogy azon esetben, ha a választás nem lenne egyhangú, ő felségének joga van azon jelöltek közül, kik bárminő minoritásban volnának, egyet szerb metropolitának kinevezni. Ez a fő ok, úgy látszik, a miért nem találta jónak a kormány a szerb congressus alapszabályainak valamint a bennök foglalt új választási módnak, megerősítését ő felsége előtt pártolni — mint monda ministerelnök úr — mert a kormány azt akarja, hogy kinevezhesse a neki legjobban tetszőt, habár nem is birna szavazattöbbséggel. Tekintettel tehát arra: hogy e tekintetben nem a választás módja, hanem a választás joga forog kérdésben, és hogy már maga a választás fogalma szerint sem lehet szó választási jogról ott, hol a kisebbség jelöltje, és még a legkisebb minoritás jelöltje is kinevezhető, habár egyetlenegy szavazata van is; tekintettel arra: hogy a görögkeleti vallású szerb nemzet egyházfejének szabadválasztása régi, ezen területekre áthozott joga I. Lipót, 1690-ki augustus 21-én kelt legfelsőbb privilégiuma ezen szavai által: „Liceatque vobis inter vos propria facultaté, ex natione et lingua rasciana constituere archiepiscopum, quem status ecclesiasticus et secularis inter se eliget; 1tekintettel arra: hogy ha történtek is néha metropolita választások egyhangúlag, az csak a congressusnak közakaratára mutatott, abból még nem lehet következtetni, hogy egyhangúnak kell lennie, és hogy az ellenkező esetben a kormány kinevezési jogát gyakorolja: tekintettel arra: hogy semmi törvényben, egyetlen egy törvényes rendeletben sem, sőt még magában a declaratoriumban sem létezik intézkedés, mely szerint a választásnak egyhangúnak kellene lennie, különben ő felségének van kinevezési joga; tekintettel arra: hogy egyetlenegy eset, egy példa sincs arra,hogy a kisebbség jelöltje lett volna kinevezve, ellenben van, és pedig a legújabb korból példa, hogy ő felsége a többségválasztását erősítette meg, mint például 1837-ben Stankovits, és 1842-ben Rajasits metropoliták megválasztása alkalmával; tekintettel végre arra: hogy az ily kinevezés kanonellenes volna, és hogy magában foglalná az egyház és a nép által ilymódon elhelyezett metropolitának az uralkodó részére letevését is, a mi az egyházban és a népben az állam rovására nagy izgatást szülne: tekintettel tehát, hogy a koronának semmi esetben sincs kinevezési joga, hanem csak a megerősítés joga, a mely magában foglalja az „exclusiv" jogot: fontos, de bebizonyított; állami, erkölcsi vagy áthágási okokból, mely minden illetőt, külölönösen a felsőbb helyet az egyházban kizárna, a nélkül, hogy a kormány nézete' e tekintetben világos volna oly dologban, a melyben a kormány és a nép közti súrlódások csomója fekszik; van szerencsém a ministerelnök urat interpellálni: azon nézetben van-e, hogy ő felségének van joga a szerb metropolita patriarchát azon esetben kinevezni, ha a választás nem volna egyhangú? és ha igen, minő törvényre, vagy különösen egyházi jogintézményre alapítja e nézetét? Interpellátió a magyar királyi ministerelnök úrhoz: A szerb congressuss szervezeti szabályainak megerősítése tárgyában.
