Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.

Ülésnapok - 1872-24

24. országos ülés oi-tober 5. 1872. 261 győződve lenni, ez egyéni nézetein, a közjognak semmiféle paragraphusai sem fognának bennünket megmenteni az enyészettől, az elkoresosulástól. (Élénk helyeslés jobbról.) Szerintem tehát jelszavunk: a szabadelvű haladás, korszerű reformok és ernyedetlen munkásság legyenek. íme, t. ház, mind a legmagasabb trónbeszédben, mind az arra szövegezett válaszfeliratokban, ugy abban, melyet a válaszfelirati bizottság, ugy abban, melyet az igen t. bal-közép, ugy abban, melyet igen t. Schvarcz Gyula képviselő ur benyújtott, egyíránt el van mondva elszámlálhatlan sora a teendőknek, azt lehet mondani egy egész állam szervezet; és ha hozzá veszszük azokat, melyek benne nincsenek, de melyek szintén elodázhatlanok, mert kiegészítő speciális részét képezik azon főkérdéseknek: lehetetlenség bizonyos fájdalmas érzést elnyomni, ha arra gondolunk, hogy három éven át, mily roppant teendőnk van, és hogy abból mily csekély lesz a végeredmény! De nemcsak ez költ fájdalmas érzést, hanem, ha nem méltóztatnának félreérteni, azon aggodalom, hogy nálunk, ha a törvénytár szaporodik is, de a törvények, hogy ugy fejezzem ki magamat, nem válnak élő szellemmé, azok holtak maradnak sok tekintetben. Kern ugy értem én azt, hogy a törvény nincs valósággal végrehajtva, a mint a törvény megparancsolja; hanem ugy, hogy nálunk hiányzik azon közszellem, mely a törvényt szivébe, lelkébe, csontjába, Velejébe fogadja. A képviseleti rendszernek megvan az a sajátsága, hogy minden ]>olgár kéjjviselője által részt vesz a törvényhozásban, tehát minden polgár törvényhozó. Mi következik ebből? Az, hogy a nemzet akarata nyilvánul egy törvényben, azon törvényt mindenki szivében és lelkében érezze, tisztelje, engedelmességgel tartozzék irányában. Nálunk ez másként van. Nem én mondom, hanem emiitette a balközép részéről is több t. szónok, emiitették a szélsőbal részéről is többen, hogy csakugyan hiányzik nálunk a törvény iránti tisztelet. Csakhogy én azt hiszem, hogy ezen tiszteletlenség forrását mindegyikünk más okból magyarázza. Én nem akarom a szenvedélyeket felkölteni, ennek nem vagyok barátja; nem is akarom ismételni azo„ kat, amik e tekintetben mondattak. De kénytelen vagyok mégis kijelenteni, hogy azon szellem és a~zon irány, mely az ellenzéki sajtóban mutatkozik, okozza leginkább a törvény iránti tiszteletlenséget. Bocsássanak meg nekem a sajtó azon t. férfiai, én teljes mértékben meghajlok érdemeik előtt, mint a gondolat- és véleményszabadság képviselői előtt; de oiy hangon, milyennel a törvényhozásról, a kormányról és annak közegeiről szólnak, oly becsmérlő szavakkai, milyenekkel ezeket illetik, nem mozdítják elő a törvény iránti tiszteletet. (Helyeslés jobb felől.) Jól tudom én. t. ház, hogy azon t. urak, kik egyik-másik czikkben kifejezést adnak ilyen érzületüknek, hogy ugy fejezzem ki magamat, sokszor pillanatnyi befolyás alatt állanak, egyik-másik kedvetlenség is erőt vesz rajtok, és ekkor ezen kedvetlenség kinyomatává lesz a czikk, amelyet írnak. Ütniök kell valakit, kit üssenek'? Ütik a törvényhozást és a többséget, a kormányt és annak közegeit ? Pedig szivükben nem ugy éreznek. 5 perez múlva kibékülnek és szívökre ölelnék azokat, akikkel így bántak. De egy következménye ennek mégis van, és ez az, hogy a nép, a külső közönség ezt máskép fogja föl, az nem reflectál, hanem hisz, az azt hiszi, hogy a mi írva van, az csakugyan ugy áll. Egy példáját hozom föl annak tiszteit ház ! (Halljuk!) hogy a külső közönség menynyire tévedésbe hozatik épen ezen irány és szellem által, mely a sajtóban nyilatkozik. Mikép itéli ez meg még azon törvényeket is, melyekben kétségtelenül, minden pártállástól elvonatkozva, a legszabadelvübb irány van kifejezve. A múlt törvényhozás többek közt, 2 törvényt alkotott. Mindkettőben egyegy nagy elv van megtestesítve. Az egyik az ipartörvény, a másik a botbüntetés és a bilincs eltörléséről szól. És méltóztassanak elhinni, hogy ezen két törvény, ámbár egyikében az iparszabadság elve, másikában pedig egy nagy humanitási elv van kifejezve : mégis a szenvedélyek által fölhasználtatik a pártizgalmakra. Exempla docent. Az ipartörvényt felbasználják arra, nem mondom mindenütt az országban, de sok helyütt felhasználják arra, hogy itt a közönség érdeke eladatott az egyesek érdekének, és a czéh-testületeknél a czéh-szcllemet fölhasználják az iparszabadság ellen, hogy a czéhek eltöröltetnek. A másik törvényről pedig azt mondják : hogy a törvényhozás és a kormány a czinkosoknak fogja pártját a becsületes emberek ellenében. (Fölkiáltások balról : ki mondja ?) Nem a sajtó : — ezt künn mondják. így áll a dolog, és a törvény iránti tiszteletlenségből még más veszélyek is következnek. Először fogalomzavar a politikai kérdésekre nézve, és fogalomzavar a társadalmi kérdésekre nézve. A politikai kérdésekre nézve elég volna talán egyetlen egyet fölemlítenem, és ezt teszem egyenesen a t. balközép általam nagyrabecsült hazafias politikája reputátiójának érdekében, mert én ámbár ellenkező álláspontot foglalok el; de elismerem, hogy azon elveket t. i., a tágabb állami kapocs elveit, nevezzük azt a personal-unio elveinek, kétségtelenül a leplezetlen hazaszeretet dictalja, s az az által sugallott hazaszeretet követeli, és mégis ezen magas elvek, hiszen talán méltóztatnak tudni, nem a t. képviselő urak, nem a sajtó által, hanem