Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.

Ülésnapok - 1872-22

228 22. országos ülés október ?>. Í8T2. meggyőződéssel vagyok mindazon számok valódisága iránt, melyeket tegnap elmondani méltóztatott. És épen ennek következtében a legnagyobb készséggel elismerem azt, hogy ő igen sokat tett. mint nevelésügyi minister, és csak azt kívánom, hogy utódja még sokkal többet tegyen. Hanem a mi előadásának első részét, gyenge oldalát illeti: már bocsánatot kérek, hogy igen röviden, de valamit válaszolhassak. E válasz nem áll másból, semmi commentárt hozzá nem adok, mint a törvénynek és a körlevélnek felolvasásából. Az 1869-ik IV. törvényczikk a birói hatalom gyakorlásáról igy szól: — nem olvasom itt el mindazt, mi lehet a biró, mi nem. Csak egyszerűen felolvasom azt, a mi a dologra tartozik : „ 11. §. A biró nem lehet tagja valamely politikai vagy munkás egyletnek, illetőleg gyülekezetnek; nem vehet részt azok gyűléseiben; nem folyhat be. sem közvetve, sem közvetlenül azok működéseibe, s nem járulhat az ily egylet vagy gyülekezet határozatához vagy kérvényéhez." Csak ezen egy §-t olvasom fel. Már most méltóztassék meghallgatni a ministeri rendeletet. (Olvassa.) 4241. sz. I. M. Több oldalról azon jelentést vettem, hogy a törvényszéki és járásbirák és albirák magukat a folyó évi ápril 4-én 4010. szám alatt kiadott szolgálati utasítás által korlátozva érzik azon polgári jogok gyakorlásában, hogy politikai meggyőződésüknek írásban vagy szóval leendő nyilvánítása által az országgyűlési képviselők választásába befolyhassanak. Hogy téves felfogás folytán senki törvény és rendelet által politikai jogaitól meg ne fosztassák: szükségesnek tartom az erre vonatkozó törvény és a fölebb idézett utasítás iránti értelmezést az elnök úrral közölni. Mindenekelőtt megjegyzem, hogy a szolgálati utasítás 8. §-ának d) pontja nem a birákról hanem a bírósági hivatalnokokról intézkedik, és pedig az 1869. VI. törvényczikk, 11. §-ának a birákról szóló intézkedéséhez teljesen hasonló módon." Már, kérem, azt mondani, hogy a képviselőválasztások alkalmával tartandó pártértekezletek nem politikai egyletek és gyülekezetek: (Felkiáltások jobb felöl: Nem bizony!) valóságos absurdum. (Zaj) Ennek folytán történt az, hogy az országban szerteszét, de hogy csak arról beszéljek, a mit magam is tudok, — Pest, Ferenczvárosban, 3 biró irattá be magát, hogy a jobboldali választási bizottságban figuráljon. És ily körülmények közt akarjuk, hogy a bíróság iránt pártkülönbség nélküli tisztelet legyen az országban? Erre nézve többet mondani, tiszteit ház! nem kívánok; de a mit elmondottam, kötelességemnek tartottam elmondani a minister ur tegnapi nyilatkoztatára. Azt is, a mit elmondottam, nem szívesen mondottam el, hanem kénytelenségből, s már tegnap az elnök urnák sokkal kedélyesebben mondtam el, mint most. Még szeretnék néhány megjegyzést tenni arra nézve, amit egy tisztelt képviselőtársam ezen oldalról ivadékversenynek nevezett, Ivadékversenynek nevezte a szónokokat illetőleg, kik a jobb oldalról ugy látszik az ő felségének adandó válasz iránti nagy tiszteletből a párt által kizárólagos szabadalmat nyertek beszédeket tartani. (Derültség bal felöl.) Én megvallom, hogy, midőn ő felségének akarunk egy választ megállapitani: roppant tiszteletlenségnek tartom először azt, hogy más okot szúrtak be a vitába; másodszor, hogy e házon kivül, mint híre jár mindenfelé, egy igen mélyen tisztelt tagja a pártnak azt mondta: „Beszéljenek a fiatalok", és ezt ugy látszik, nagyon követik; mert oly fiatal beszédeket tartanak, a minőket még nem hallottunk. (Derültség.) Hanem mellőzöm ezeket, valamint mellőzöm Schvarcz Gyula tisztelt képviselőtársam programmját is, a melyre komolyan elmondta a magáét igen tisztelt képviselőtársam Ghyczy Kálmán, és a melyre én nem olyan komolyan csak annyit mondok, hogy illik rá a spanyol közmondás: „ Több az abrosz mint az étel.

u De jegyezze meg magának, hogy a mi az abroszon kevés ételből jó, az a miénk: ami rósz, az az övé. (Élénk derültség bal felől.) Lipthay Béla tisztelt képviselőtársamnak szerettem volna többet is mondani, mint a mennyit mondani fogok, és mondtam volna is, hogy ha jelen volna, mert megvallom a mit mondok, szeretem az embereknek szemébe mondani; hanem az nem tőlünk függ, hogy a tisztelt képviselő ur itt legyen egy oly fontos beszéde után, a mely kétségtelenül átalános sensatiót idézett elő, olyan sensatiót, hogy maga a kormányelnök is kimenekült előle a végén. (Élénk derültség.) Én nem akarom azt főrendi stylusnak nevezni, a miben beszélt itt a házban, — nagyon de haut en bas, nagyon nagy magaslatról beszélt; — hanem annyit komolyan megvallok, hogy sokkal kevesebb szerencsétlenségnek tartom azt, mikor elakadt beszédében, mint azt, bogy tegnap beszélt. (Élénk derültség bal felöl.) Tisztelt ház! Lipthay Béla képviselő úr bírálgatva az egyes fölirati javaslatokat, azon válaszföliratra tett egy pár megjegyzést, melyet Tisza Kálmán igen tisztelt képviselőtársam nyújtott be a maga és elvtársai nevében. Én ugy vettem észre, hogy a tisztelt képviselő ur nem fogta föl a válaszfölirat azon részét, melyet bírált, különben nem teszem föl róla, hogy ugy bírálta volna. A tisztelt képviselő ur roszalja azt, hogy beletétetett különösen Németország, mert ő arra azt magyarázza, hogy ez Oroszország ellen szól.